Törvényszéki csarnok, 1871 (13. évfolyam, 1-101. szám)

1871 / 35. szám - A győri ügyvéd-egylet észrevételei "az ügyvéd rendtartás" minist. törvényjavaslatra

138 dására véghez vitt tény, — az ügyvédi-karnak minden kivel közös és elidegenithetlen jogait meg nem támadhatja. És a mint már a kir. jegyzők iránti törvényjavaslatra tett észrevételeinkben is kijelentettük, mi a fegyelmi, avagy különbiróságoknak alkotmányos államban barátjai nem lehetünk, — sőt az államszervezetre nézve minden kivételt határozottan károsnak nyilvánítunk ; — a törvény előtti egyenlőséget, az igazságszolgáltatás nyilvánosságát — mert ez a jognak s minden államintézménynek éltető lege, az esküdtszékeket, a birák függetlenségét, a jognak birói határozatok alapján való fejlődését tartjuk önállóságunk, függetlenségünk biztositékainak ; — s ezeknek megóvását csak akkép látjuk keresztül vive, ha irányunkban is csupán a közös polgári s fenyítő törvények szerint ugyan a közös polgári s fenyitőtörvényszék leend biráskodásra hivatva; — ezúttal ismét kifejezést adunk ama nézetünknek is, hogy a kiváltságos és fegyelmi biróságok, lett légyen első fokban maga a kötelezett rendezésű ügyvédi-kamara, az államhatalomnak nem annyira a jogsegélyt szükséglők iránti gyámkodó kedvezésében, mint inkább az öszpontositásra törekvésben, és igy politikai tekintetekben leli megoldását; — az ügyvédi kar pedig a politikai hullámzások eszközévé nem sülyedhet. Ez elvek valósítására törekesznek módositványaink, — annak megjegyzésével, hogy a gyakorlat idejét három évig elégnek tartjuk, csekélyebb jelentőségű változtatásainkat pedig az illető helyen szövegezzük ; — a törvényjavaslatot következőkép óhajtjuk szerkesztetni: A törvényjavaslatot nem „ügyvédi rendtartásnak," hanem „Törvény az ügyvédekről" kérjük czimeztetni. 1. Fejezet. Szervezet. 1. §. Az országnak minden ben3zületett, vagy honosított önjogu lakosa, ki e törvényben előirt vizsga alapján ügyvédi oklevelet bir, mint ügyvéd az ország valamennyi bírósága s hatósága előtt ügyködhetik. 2. §. Ügyvédi oklevelet az e czélból Pesten vagy a törvényhozás által az ország egyébb helyein is felállítandó bizottság — az előtte sikerrel letett ügyvédi vizsga alapján — állit ki. E vizsgáló bizottság az elnökön kívül négy tagból áll. A bizottság elnökét s helyettesét minden év elejével az igazságügy-minister felterjesztésére a király nevezi ki, — tagjai közé egyet — szinte évente — a Budapesti ügyvéd-egylet, hármat pedig — ugyan évente, váltakozó sorrendben — a vidéki ügyvéd-egyletek választanak. A bizottság tagjait az állam díjazza; a vizsgálatokra évenkint négy határidő tűzendő ki. E négy tagnak akadályozása esetére helyettesek is jelöltethetnek az illető egyletek által. Az egyletek között a választás sorrendjét azoknak alakulási ideje határozza meg. 3. §. Ügyvédi vizsgára a vizsgáló bizottság csak azt bocsáthatja, a ki kimutatja: 1) hogy három évi joggyakorlaton volt, 2) hogy valamely belföldi egyetemen a jogtudor ságot elnyerte. Ezen joggyakorlatból egy év kitölthető : ügyvédnél, bíróságnál, kir. jegyzőnél, igazságügy-ministernél; azonban legalább két év mindenesetre ügyvédnél, még pedig eunek egyike a jogtudor ság elnyerése után töltendő ki. Csak kizárólag a joggyakorlaton eltöltött idő számittatik be, — kivéve betegséget, katonai szolgálat, s évenkint hat hétnél tovább nem terjedhető szünidő tartamát. Ha a joggyakorlat betegség vagy katonai szolgálat esetein kivül egy évig félbenszakittatik, a már eltöltött idő be nem számitható. Az előirt három évi joggyakorlatot pótolja, ha valaki belföldi egyetemen, vagy jogakadémián mint önálló tanár négy éven át, vagy valamely belföldi biróságnál, mint önálló biró három éven át, még podig az utóbbi esetben két évig a jogtudorság elnyerése után működött. 4. §. Az igazságügy-ministeri törvényjavaslat 6. §-a. 5. §. Az ügyvéd, mielőtt gyakorlatát megkezdi, köteles oklevelét azon törvényhatóság közgyűlésén, hol letelepülni szándékozik, kihirdettetni, — ez az oklevélen bizonyittatik. 6. §. Gyakorló ügyvéd nem lehet egyúttal kir. jegyző vagy biró. II. Fejezet 7. §. Biróság, ugy egyébb hatóság előtt csak az ügyvéd van jogosítva feleket képviselni, —s ezért megfelelő di jazást követelhet. 8. §., 9. §., 10. §. Az igazságügy-ministeri törvényjavaslat 14. §., 15. § , 16. §-a. 11. S- A fél elhalta után az igazolt örökösök az ügyvédtől a képviseletet elvonhatják. Az örökösök ez intézkedéséig azonban köteles az ügyvéd a folyamatban levő perben — a halálozás tudomására jöttének a perbírósághoz bejelentése mellett — mindazon teendőket teljesíteni, melyek joghátrányok elkerülésére szükségesek. Mennyire függeszti fel a fél halála a per folyamát, s az ellenfél ennek akadálytalan folytatását mi módon eszközölheti: — a törvénykezési rendtartás határozatai irányadók. 12. §., 13., 14. §. — Az igazságügy-ministeri torvényjavaslat 18., 19., 20 §-a. 15. §. Az ügyvéd köteles tartózkodni a törvényben tiltott ; cselekményeknél a félnek bármi módon segédkezet nyújtani; — ' továbbá nem szabad az ügyvédnek mindkét felet egy időben s ugyanazon perben képviselni, — vagy oly ügyben, melyben előbb az ellenfelet képviselte, ügyvédi szolgálatot teljesiteni. Indok: A törvényjavaslat 21. §-a bekezdésében a verseny jogosságát rombolja le, — végszavainak ez intézkedése által pedig „mindkét felet, habár külön ügyben képviselni" élelmes ember ellen jó ügyvéd nem lenne nyerhető, mivel ezeket apró 5 frtos keresetekkel maga részére ez mindig lefoglalná. 16. §. Az ügyvéd, ha az ügy alaptalanságáról meggyőződik, köteles a megkereső felet erről felvilágosítani, s az alaptalan perlekedés következményeiről értesíteni. Ha az ügy alaptalansága még csak a megbízás elvállalása után, vagy a per folyama alatt tűnnék ki, — az ügyvéd erről a felet az ügy további folytatása előtt értesíteni köteleztetik, s ez esetben a képviselet folytatásáért az ügyet meg nem szüntető felet terheli a felelősség. 17. §., 18. §., 19., 20. §. — Az igazságügy-ministeri törvényjavaslat 23. §., 24. §., 25. §., 26. §-a. A 23 §-ban „különben fegyelmileg" kihagyandó. (Vége köv.) Egyesbirói eljárás különösségei. Pollák J. és fiai 80 ,,/869 sz. a. 544 frt., Auer D. és társai 301V869 sz. a. 425 frt., Schvarcz A. és társa 3013/98, sz. a. 390 frt., Rust és Müller 30 14/869 sz. a. 600 frt, — Összesen 1959 frt. erejéig, Simon I. és neje ellen biztosítási végrehajtást kértek N.-Kőrös város törvényszéke előtt. Ez elrendeltetvén, és egyidejűleg foganatosíttatván, alpereseknek lefoglalt boltbeli ingóságaik, felperesek által javaslatba hozott I. G. zárgondnok kezelése alá adattak át. Az eljárásróli jelentés 3042. sz. a. beadatván, az a törvényszék által helyben hagyatott, s az alkalmazott zárgondnok e minőségében megerősíttetett, — ki a neki őrizet végett átadott boltot a lefoglalt ingóságokkal együtt hónapokon keresztül kezelte. — Felperesek e közben biztosítást nyert követeléseik iránti keresetüket nem a foglalást eszközlött törvényszéknél, hanem a N.-Kőrösi egyes biró előtt indították meg, — hol azok, miként sej-