Törvényszéki csarnok, 1871 (13. évfolyam, 1-101. szám)

1871 / 1. szám - A semmitőszék hatásköre

3 intézésére rendeljen — az arra hivatottak kezdeményezése folytán — a törvényhozás illetékes közegeket. Megtör énhetik, miszerint ily uton csakugyan abban öszpontosulanda nézet, hogy jobb leszlegalább—a hárombirósági rendszer tartama alatt és igy addig, mig a semmitószék nem leend a még most nem is létező anyagi törvény helyes alkalmazásának ellenőrzésére hivatva, hinem annak, majdnem kivétel nélkül legfényesebb jogi tehetspgeinkből ujonczozott tagjai többnyire csak üres szalmának lélek- és szellemölö cséplésére kárhoztatvák, — hogy addig, mondom, jobb lesz a szóban forgó semmiségi panaszokat elvonni, mit az ügymenet egyszerűsítése és rövidítése czéljából velem együtt igen sokan szívesen elfogadnának s pedig nemes ik kivételes ügyekre vonatkozóan. De igy vagy ugy kell hogy létezzek ez iránt szabatos és határozott intézkedés. Az nem lehet, hogy némely ügynek v;igy éppen senki, vagy az legyen bírája, ki arra jó kedviben vállalkozik. A közönségnek kell tudni, hogy minden egyes esetben melyik azon bíróság, melynél orvoslást keresni törvény jogosítja. — — s. — — o — — Legfőbb itélöszéki döntvény. Kamarai becsáron szerzett jószág hátralékos becsárának kifizetése, az időközben történt érték-csökkenés s hiányok ürügye alatt, előleges összeszámolástól függővé ne • tétethetik, ha a fizetési kötelezettséget tartalmazó okirat már a jószág átvétele után állíttatott ki. Az oszlr. polg. tkönyv behozatala után a kamatok, az ozzlrák jog rövidebb határideje t. i. 3 év alatt lettek elévülek. A Szász-Koburg — góthai herczeg — Ferdinánd 1820. évben a cserepi és edelényiuradalmakat adomán yozás utján de felülfizetéssel megszerezvén, a fizetendő kam rai becsár megalnpitatott. Ennek fejeben a herczeg 1836. évben midőn a jószág átadása megtörtént, több mint 60,000 pfrttal a kincstárnak adós maradt, minélfogva az átadás után kötelezőt (Gr. alatt) obligatorio reversales) állíttatott ki, törvényesen (F.) lett meghatalmazottja Tolnay János által — melyben a hátralevő kamarai becsárnak 1836. év nov. 1-től következő 5 év alatti részletes kifizetésére kötelezte magát. Minthogy a-.onban a herczeg e kötelezettségnek eleget nem tett, sőt többszöri felszólításokra sem hajlott, a kincstár részéről a kir. ügyek igazgatója által 1843. június 19-kén a tiszán inneni kerületi táblához 70,537 fur. illetőleg a pót-kereset felemelése szerint, 77,980 for. iránt beadott keresettel bepereltetett, a per folytatása azonban félb°szakasztatván s hosszasb ideig szünetelvén, az később 1860. dec. 29-kón Ferd nand hg. örököse Ágoston ellen a miskolczi cs. k. törvényszék előtt folyamatba tétetett; és miután acs.kir. bíróságok feloszlattattak, ez ügy ismét a kerületi táblához áttétetelt, s miután az átalakítás iránt 1863-ban tartott tárgyaláson megállapodás jött létre— 1864. jan. li kén újból megkezdetett s 1869. aprilban befejeztetett. Alperes a per során a kincstár irányában ellenköveteléseket támasztott az 1820—1831 időszak alatt, t, i. a jószágok átadásaigazok értékében történt csökkenés s hiányok alapján, s a melyek 118,823 frt összegre rúgtak. A tiszáninneni kerületi tábla, mint első bíróság 1869. május 19-kén 203. sz. alatt kelt ítéletével alperest a kereseti 6ö,461 pfrt. vagyis 69784 osztr. for. tőke — 1837. jul. 1-tőli 5°/0 kamatok kincstár részére 14 nap alatt teendő megfizetésében, a perköltségek kölcsönös megszüntetésével — elmarasztalta. „Indokok: A Gr. alatti valódiságára nem kifogásolt kötelező által be van bizonyítva, miszerint néhai Szász-Koburg góthai Ferdinánd hg. a cserepi s edelényi uradalmak ára fejében a kincstárnak 67,178 pfrtal adósa maradván magát F. a. meghatalmazással Tolnai János teljhatalmazottja által arra kötelezé, hogy ezen összeget 1836. nov. 1-től számítva 5 év alatt és ugyanannyi részletben törlesztendi s attól 5°/0 kamatokat is fizetend. „Alperes hallgatag beismeré felperes abbeli állításának valódiságát, mikép fentebbi kötelezettségének eddigelé legkisebb részben sem tett eleget. Minthogy pedig Mátyás VI. 17; Ulászló L 38 szerint, a miként kiki magát kötelezte, akkép kapjon ítéletet és jogosságot, s minthogy alperes részéről tartozatlan fizetése s az ellenvégiratilag csak levonandó s törlesztendő tételeknek nevezett ellenkövetelése begyőz°sére felhozottak figyelembe vehetők nem lennének, alperes mint néhai atyja örököse a kötelezvényben foglalt, a válaszban tett felperesi állítás szerint azonban 66,461 frt. 10 krra szállított tartozás megfizetésére elmarasztalandó volt. „E tartozás iránt a per már 1843 jun. 19-kén meg volt inditva s több rendbeli megakadása részint a közbejött változásoknak,részb?u a K. L szerint is alperes által kezdeményezett perenkivüli tárgyalásoknak levén tulajdonítandó — felperes a kamatok halomragyüjtési vádjával nem illettethetik, — és miután az elévülés folyama mind a hazai, mind az osztr pol. könyv szerint a beadott kereset által meg lett szakitva, az elévülés kifogásának sem adattathatván hely, a fizetetlen maradt tőke lekötött kamatai, még pedig nem a szerződésileg lekötött fizetési határidő, hanem felperesnek 661. sz. a. javított pót keresetében mérsékelt kérelméhez képest 1837. jul. 1-től az 1647. 144 alapján megítélendők voltak. „Mi azonban felperesnek 1837. jul. l-jén alperes által fizetett 260,000 pfrt. után utólagosan (1812) az egyoldalulag készült H. kiszámítás alapján betudott, s a törlesztett tőkéből önkénye-en levont kamatok folytán előállított tőke-maradvány iránti követelését illeti — ezzel őt el kellé utasítani, mert e kamatok fizetésére magát alperes atyja sem az 1837. jul. 15-kén s igy fent kitett öszszeg megtörtént lefizetése után kiállított kötvényben — sem másut, le nem kötelezte s igy azoknak a törlesztett tőkéből lett levonásuk is önkénye* s helytelen vala." (Vége következik.) Semmi töszéki döntvények. Nem liltatik törvényileg, hogy az eskületételre kitűzött határnap a bíróság által fontos okok'tól elhalasztathassék. A 306. §. szabálya az igazolásra nézve nem alkalmaiható, ha az illető fél az eskületételre való meg nem jelenhelesét előre bejelentelte s a halárnap elhalasztását kérvényezte. A 116. $. a megjelenési h ttáridökről nem alkalmazható az eskütéleli tárgyalásokra, itt csak megjelenhetésről, s nem védelmi előkészítésről is levén szó. Orosz Nucz Krasznamegye illető főszbirája előtt Ba| don Ferenczet s Veres Teréziát 197. sz. s jár. iránt bepe 1*