Törvényszéki csarnok, 1871 (13. évfolyam, 1-101. szám)

1871 / 1. szám - A semmitőszék hatásköre

4 relte. Tárgyalás befejeztetvén, a biróság 1870. sept. 1-én 302. s 303. sz. alatti végzésekkel alpereseknek a föesküt odaítélte s annak letételére 250. sz. végzéssel sept. 2 ka kitűzetett. Azonban 2 od r. alperes folyamodott, hogy azon határidő elhalasztassék s 30 nap utáni időre tűzettessék ki, mit azzal indokolt, hogy terhes állapotban levén, a szülést naponta várja. Ezen kérelemnek a biróság sept. l-jén 303. sz. végzésével helytadott s az ujabb határnapot okt. 4-re tüzté ki, mely napon alperesek a fóesküt csakugyan letették. A fentebbi halasztó végzés felperesnek okt 3-kán kézbesitteiett s ellene oct. 10-kén sem. panaszt adott be azon indokból; mivel a perr. 239. § szerint az eskü leté tel napjára vonatko/.olag halasztásnak nincs helye, még betegség, vagy más akadály miatt sem; mert ekkor is a 240. §. intézkedésének s nem halasztásnak lenne helye; mivel továbbá ily határidő mulasztásnál a 306. § ként igazolásnak van helye s ezek folytán a fennebbi végzés és az eskületétele semmis annál inkább, mert azon végzés csak okt. 3 kán éjfélkor kézbesittetett. A Semmitőszék azt elvetette. „mert a törvény nem rendeli, hogy az eskü letételére kitűzött határnap fontos okokból el ne halasztathassék, — sőt a 306. §. igazolást engedvén annak is, ki az eskü letételének határnapját elhárithatlan akadály miatt elmulasztotta, — azon következtetést engedi, hogy lehetnek esetek, melyekben az eskü határnapjának meg nem tartása a 239 §-ban ahhoz kötött jogi következést nem vonja maga után ; jelen esetben másod r. alperes az eskü letétel napját nem mulasztotta el, hanem annak elhalasztásáért előlegesen és fontos ok miatt folyamodott; — s a biróság mely a határnap kitűzésére jogosítva van, a kért halasztásnak helyet adva, — ezt egyenesen tiltó törvény nem létében, nem követett el semmiségre okot adó alaki j ogsérelmet PZ által, hogy az eskületételre uj határnapot tűzött ki s azon az esküt alperestől kivette. „Azon panaszpont, hogy elhárithatlan akadály esetében nem halasztási kérvénnyel, hanem a 306. §. szerint igazolással kellett volna alperesnek élni, csak ugy érdemelne bírói figyelmet, ha alperes ez eskületételre kitűzött határnapot, a íenforgó akadály előleges bejelentése nélkül mulasztotta volna el; miután azonban meg nem jelenhetését előre bejelentette s a biróság a mutatkozó akadályok tekintetbe vételével uj határidőt tűzött ki, az igazolás szüksége sőt annak lehetsége is fenn nem forgott. „A mi végre a 3-ik pana-zpontot —• a késői értesítést illeti e panasznak törvényes alapja szinte nincsen, mert a bíróság székhelyétől fél mértföldnyi távolságra lakó felperesnek az eskü letételi tárgyalásra megjelenni elég ideje volt; és a 116. §. rendelete ez esetre nem alkalmazható, mert itt nem forog fenn azon eset, mely a megidézett alperesre nézve a 116. § ban szabályozott határidőket szükségesekké teszi, hogy t. i. véde műk előkészítésére elegendő idejük legyen; — itt tehát elegendőnek tekintethetik annyi idő, mennyi a megjelenésre szorosan véve szükséges — az értesített ellenfél elmaradása az eskü-letételt különben sem gátolhatván." (1870. decz, 14. — 11884) Oly becsületsértést panaszok, melyek nem pénzbeli bírság megvételére, hanem panasz/ott megbüntetésére irányozták, nem tartoznak a Semmitőszék hatáskörébe. Schiktancz Karolina Darmfeld Zsuzsánna ellen becsülftsértési panaszt adott be Pozsony város kapitányságához, kérvén panaszlottnak megbüntetését. — A városi kapitányság 1869. aug. 21. kelt ítéletével felperest elutasította; mit Pozsony város tszék felebbezésfolytán 1870. okt. 19-kén helybenhagyott. További felebbezések folytán az ügy a kir. táblához s legf. itélő.-zékhez került, honnan a semmitőszékhez áttétetett. A Semmitőszék az ügyiratokat visszaküldött, minthogy — „tekintve, hogy a becsületsértés iránt emelt panasz pénzbeli birság megvételére irányozva nincsen, hanem vádlott megbüntetését czélozza; hogy eszerint az eljárt alsó bíróságok által mint rendőri kihágás is tárgyaltatott; „ez ügybeni eljárásra az 1868 54 t. cz. szabályait alkalmazhatóknak nem találta." (1870. decz. 9. —11176.) Rendelet új bélyegzett váltó űrlapok iránt. A birodalmi tanácsban képviselt országok cs. kir. pénzügyministeriuma 1871. évi január 1-től fogva az ottani államterületre nézve ujnemü bélyegzett váltóürlapokat bocsát forgalomba. Az ottan eddig használatban levő bélyegzett váltóürlapok 1871. évi február 1 én használaton kívül helyeztetnek, ugy hogy az emiitett időpont után az eddigi váltó űrlapoknak használása illeték lerovásának nem fog tekintetni, hanem a bélyegcsonkitásra szabott terhes következményeket vonandja maga utan. A használaton kivül helyezett bélyegzett váltóürlapok a cs. kir. bélyegraktári hivataloknál 1871. évi január 1-től april 30-káig bezirólag uj bélyegzett váltóürlapokkal fognak kicseréltetni , ezen idiponton azonban sem kicserélésnek, sem megtérítésnek helye nem lészen. Budán, 1870. dec. hó 22 én. Fe!e!6s szerkesztő e.t kiadó-tulajdonof SZOKOLAY ISTVÁN. Megjelen e lap heter.kii.t kétszer - kedden és pénteker.. - Előfizetési ar: helyben es vidékre egész évre » frt, fél évre 4 ft negyedévre 2 ft. ausztriai értékben. — S z e r k e s i t ő i s z á 1 1 á s: belváros, kaUp-utcza 1 l.-ik sz. a. 2 ik em. balra Pesten, 4870. Nyomatott kocsi Sándor saját nyomdájában hat-piaci és al-dunaspr sarkán. 9, sz. a.