Törvényszéki csarnok, 1871 (13. évfolyam, 1-101. szám)

1871 / 30. szám - A debreczeni ügyvédegylet észrevételei az "Ügyvédi rendtartás" javaslatára. (Vége.)

120 védével közölni tartozik. A magánféltől fellebbezés vagy egyéb indítvány el nem fogadtatik, ha az rendes meghatalmazványnyal ellátott ügyvéd által nem ellenjegyeztetett. 115. §. Ha fegyelmileg megfenyített ügyvéd időközben ujabb fegyelmi büntetés alá nem esett; a feddés két év után, a pénzbeli büntetés és felfüggesztés három év után erkölcsi hatályát veszti. Egyébb bűntett esetét kivéve, a fegyelmi vétség büntethetősége elévül, ha az azt képező cselekvés vagy mulasztás idejétől kezdve két év lefolyt a nélkül, hogy a fegyelmi eljárás megindittatott volna. 116. §. Ha a bíróság a 73. §. értelmében az ügyvédségtől elmozdítást kimondta; az Ítéletet ennek jogerőre emelkedése után az illetékes ügyvédi kamarának hiteles másolatban megküldeni köteles. Egyébb az ügyvéd ellen lefolyt bün avagy rendőri ügyekben hozott Ítéletek szintén megküldendők az ügyvédi kamarának, mely függetlenül a büntető s rendőri bíróság ítéletétől a fegyelmi büntetés iránt határoz, és e czélra annak megkeresésére a vizsgálati iratok Í3 használat végett átküldendök. 117. §. Ha az ügyvédségtöli felfüggesztés vagy elmozdítás jogérvényesen kimondatott: ez az ügyvédek lajstromába bevezetendő, az összes ügyvédi kamarákkal ugy a kamara területén létező bíróságokkal közlendő, a hivatalos hírlapban közzéteendő, és az igazságügyministernek feljelentendő. Ha a pénzbeli büntetés szabatott ki a határozatban ; a fegyelmi bíróság a be nem fizetés esetére annak végrehajtási behajtása yégatt a jogerejü határozat megküldése mellett azon járásbíróságot kérosi meg, melynek járásában az elmarasztalt ügyvéd lakik, avagy vagyona létezik. Ha valamelyik ügyvéd ellen a kiszabott bírságok behajtására két izben egymásután bírói végrehajtást kellett elrendelni: az ügyvédi kamara választmánya öt a jövőre netalán kiszabandó bírságok fedezésére 500 forintig terjedhető biztosíték letételére kötelezheti, és ezt addig, mig szükségesnek látja, visszatarthatja. 118. §. A fegyelmi bíróság az ügyvédet az ügyvédség gyakorlatától felfüggeszti: a) ha ellene a büntető bíróság által bünvizsgálat rendeltetik el; b) ha a felfüggesztés a feljelentett fegyelmi vétség súlyos voltánál vagy természeténél fogva szükségesnek mu tatkozik ; c) ha a fegyelmi tanács vádlottat az ügyvédségtöli elmozdításra ítélte, és az ez ellen felebbvitellol élt; d) ha ellene csőd nyittatott, vagy ha a pazarlás miatt gondnokság alá helyeztetett. A felfüggesztés iránt hozott határozat ellen mind a vádlott, mind a közvádló és kir. ügyész a kézbesítéstől számítandó 15. nap alatt fellebbvitellel élhet. A felfüggesztés megszüntetendő, ha azon ok, mdy miatt elrendeltetett, megszűnik. 119. §. Az ügyvédjelöltek felett a választmány szintén gyakorolja a fegyelmi hatóságot, és őket megintheti, rendreutasíthatja, megfeddheti, a joggyakorlati évek meghosszabbítását elrendelheti, és különösen terhelő vétségek esetében az ügyvédjelöltek lajstromából való kitörlést mondhatja ki. A választmány határozata ellen csak akkor van helye a fellebbvitelnek a legfőbb ítélőszék fegyelmi bíróságához, ha a kitörlést mondta ki; mely határozat a felvételt egyébb ügyvédi kamaráísál is kizárja, és az illető egyúttal az ügyvédi vizsgára sem bocsátható. 120. §. A jelen törvény szerint az ügyvéd vagy ügyvédjelölt, avagy egyébb fél ellen megítélt pénzbírságok azon ügyvédi kamara segélyezési pénztárba fizetendők, melynek tagja a vádlott ügyvéd vagy ügyvédjelölt a marasztaló határozat hozatala napján. Az ügyvéd az ellene kiszabott birság megtérítését a féltől nem követelheti. IX. Fejezet. Az ügyvédi ügyködhetés megszűnte. 121. §. Az ügyvédi ügyködhetés megszűnik: 1. az ügyvéd elhalálozása vagy önkéntes visszalépése folytán; 2. ha a magyar honpolgárságot veszti; 3. ha a 11. §-ban felsorolt állások egyikét elfoglalja; 4. ha a 12. §. ellenére az ügyvédséggel össze nem férő üzletet üz; 5. ha csőd alá kerül vagy a vagyona feletti szabad rendelkezést elveszti; 6. ha a büntető vagy fegyelmi biróság Ítélete által elmozdittatott. 122. §. Az ügyvédi kamara választmánya a 121. §. eseteiben az illető ügyvédet az ügyvédek lajstromából hivatalból kitörli, és a mennyiben a megszüntetési okok kideritése a 2—5. pontok eseteiben vizsgálatot tesz szükségessé, ezt hivatalból eszközölteti. A kitörlési határozat az illető ügyvéddel közlendő, ki a kézbesítéstől számitandó 15 nap alatt fellebbvitellel élhet a legfőbb i télőszékhez. 123. §. Az ügyvédi ügyködés megszűnte a hivatalos hírlapban az ok megemlitésévol közzéteendő, az igazságügyministerhez feljelentendő, és a kamara kerületében székelő biróságokkal és az összes ügyvédi kamarákkal közlendő. 124. §. Az ügyvédi ügyködések megszűntével az ügyvédnek kezéhi z további kézbesitések nem eszközölhetők, és ezek a félnek, mennyiben máskép nem intézkedett, saját kezéhez eszközlendők, és a fél egyúttal ujabb kirendelésére felhívandó. A folyó határidők felfüggesztetnek, és csak a fél személyes értesítése napjától számithatók. X. Fejezet. Átmeneti intézkedések. 125. §. Mindenki, ki legalább a közügyvédi vizsgát jelen törvény hatályba léptéig már letette, és az §. 1., 2., 4 , 5. pontjaiban felsorolt feltételeknek eleget tesz, és a 2. 3. §. határozatai alá nem esik : az ügyvédek jegyzékébe felveendő. 126. §. Az ügyvédi kamara első alakulása végett azon kir. törvényszék elnöke, melynek székhelyén az ügyvédi kamara felállíttatik, az alakulási gyűlésre a kamara kerületében létező összes ügyvédeket meghívja, és egyúttal igazolási okmányaik beadására határnapot tűz ki. Az alakulási gyűlésen mindenki részt vehet, ki a kamara kerületében lakik, és ügyvédi oklevelet beadott. Az alakulási gyűlést a törvényszéki elnök megnyitja, és a felkiáltás utján megválasztandó korelnöknek az ülés vezetését átadja. A korelnök két jegyzőt nevez ki, és a választmány megválasztását eszközölteti. Az igy megválasztott választmánynak a beadott igazolási okmányok átadatnak, és ez az ügyvédek lajstromába való felvétel iránt a jelen törvény határozatai szerint jár el. 127. §. A már függőben lévő fegyelmi vizsgálatok, mennyiben jelen törvény hatályba léptekor még végleg elintézve nincsenek . azon ügyvédi kamara választmánya által intézendők el, melynek kerületében a vádlott ügyvéd lakik. Az eljárás ily vizsgálatoknál szintén a jelen törvény határozatai szerint történik. 128. §. Jelen törvény végrehajtásával az igazságügyminister bizatik meg. Csődök: Mokc say Amália földbirtokos e. Ungmegye tszéke által bejei, május 1—3. perü. Nehrebeczky György; —Schveiczer Lipót Széchényi szeszgyáros e. Nógrád m. tszékénél, bejei, apr. 27 — 29. perü. ZadubánAdám; — Sternlicht Fülöp bej. iparos e. Losoncz város tszékénél, bejei. apr. 25 — 27. perü. Laszly J. — AxmanE. pesti keresk. e. bej. apr. 26 — 28. Pest város tszéke, perü. Kaán Ágost; — Weiss János keresk. e. N.Szeben tszékénél bej. apr. 30-ig; — Gallus Kálmán keresk. e. Szombathely tszékénél, apr. 19-ig perü. Nagy Jenő; — R o t hstein E. keresk. e. Pest város tszékénél apr. 28-ig, perü. Galamb Gyula; — Fillári János keresk e. Békés tszékénél bejei. apr. 26—28. perü. Ladics György; — Matula József csizmadiamester e. Liptó m. tszéke, apr. 20-ig perü. Matuska ;j Csödmegszüiitetés: Adler Hermán s Hermán Luiza, keresk. e. Karczag tszékénél kiegyezéssel; W ie s e r József sütőmester e. Pest város tszékénél kiegyezéssel. Felelős szerkesztő és kiadó-tulajdonos SZOKOLAY ISTVÁN. Megjelen e lap hetenkint kétszer — kedden és pénteken. — Előfizetési ár: helyben és vidékre egész évre 8 frt., fél évre 4 frt. negyedévre 2 frt. ausztriai értékben. — Szerkesztői szállás: belváros, kalap-utcza 11-ik sz. a. 2-ik em. balra. Pesten, 1871. Nyomatott Kocsi Sándor ssját nyomdájában, hal piacz és aldunasor sarkán, 9. sz. a.