Törvényszéki csarnok, 1871 (13. évfolyam, 1-101. szám)

1871 / 28. szám - Az ügyvédi munkadíjak kérdéséhez - A 252. §. alapján pervesztes fele irányában megalapitott ügyvédi munkadij bevehetése

Ezen határozat ellen, a monnyiben az nem a 35-ik §-ban foglalt bíró iágtól erod, közvádló 3 nap alatt fölebbvi teliül élhet. 40. §. Ha a fegyelmi bíróság .vizsgálatot lát szükségesnek: ennek teljesítésére az elnök vagy azon törvényszéknek, melynek kebeléből alakult, vagy valamely alsóbb törvényszéknek egyik tagját küldi ki. A fegyelmi bíróság tagja ily vizsgálattal soha sem bizathatik meg. A kiküldött biró kihallgatja a vádlottat, a panaszlót és tanukat; ez utóbbiakat, ha alapos aggodalom forog fönn arra nézve, hogy a fegyelmi bíróság előtti megjelenésük nem lesz lehetséges, meg is esketheti, megvizsgál minden körülményt, mely az ügy felderítésére szolgál, s az összes iratokat a közvádlóval közli. 41. §. A közvádló szintúgy mint a vádlott, ha a vizsgálatot hiányosnak tartja, annak kiegészítését kívánhatja. Ha ez iránt köztük és a vizsgáló biró közt véleménykülönbség támad: a kérdés felett a fegyelmi bíróság határoz. 42. §. A közvádló a vizsgálat befejezte, illetőleg kiegészítése után az iratok vételétől számítandó 8 nap alatt köteles indítványát az összes iratokkal együtt a fegyelmi bíróság elnökének benyújtani. 43. §. A közvádló indítványa fölött a fegyelmi bíróság határoz. E határozat ellen, ha a bíróság a közvádló indítványával ellenkezőleg, az eljárás megszüntetését határozta el: a közvádló 3 nap alatt felpbbezést használhat. 44. §. Ha vádhatározat hozatott: az elnök az ügy tárgyalására határnapot tüz ki, a melyre mind a közvádlót, mind a vádlottat megidézi. 45. §. Vádlottnak vagy megbízottjának jogában áll: az idézvény vétele után az iratokat a hivatalos órákban megtekinteni s azokat lemásolni. 46. §, A tárgyalás szóbeli s az 1868. 54. t. cz. 103., 104. és 105 ik szakaszainak korlátai között nyilvános. 47 §. A vádhatározatban a tanuk és szakértők megidéztetése is elrendelendő. A közvádló, valamint vádlott jogosítva van ezen határozat után is, mindazonáltal csak a tárgyalásra kitűzött határidő első felében ujabb tanuknak berendelését kérelmezni. Ezen kére'em felett a bíróság határoz. A törvényesen megidézett tanú meg nem jelenés esetében az 1868. 54. t. cz. 206-ik §-ának súlya alá esik. 48. §. A tárgyalást az elnök a kitűzött ügy megnevezésével nyitja meg. Ezután a 40-ik §. esetében felolvastatja a vizsgálati iratokat; kérdéseket intéz a vállotthoz, s esetlog a tanukhoz, S7,akér'.ökhöz vai'y a panaszló félhez. Az elnök után a birák is tehetnek kérdés 'kot. A közvádló, valamint a vádlott, az elnök utján szintén intézhetnek kérdéseket mind a tanukhoz, mind a szakértőkhöz. 49. §. Befejeztetvén a tanuk kihallgatása, a közvádló előtér jeszti a vizsgálat eredményét, B indítványt tosz a vádlott felmentésére vagy megbüntetésére, s ez utóbbi esetben a büntetés neme, s ha ez pénzbüntetésből állana, az összeg iránt is. Ezen indítványra a vádlott válaszol. További perbeszédnek nincs helye. 50. §. A vádlott ügyvédet is hozhat magával a tárgyalásra, mely esetben a közvádló vádjára mind a vádlott, mind az ügyvéd válaszolhat. 51. §. A tárgyalásnál jegyzőkönyv vezetendő, a melyet az elnök és a jegyző irnak alá. 52. §. Ha a tárgyalás alatt felmerült körülmények ujabb tanuk kihallgatását vagy a vizsgálat folytatását teszik szükségessé: ezt a fegyelmi bíróság a tárgyalás elhalasztása mellett elrendeli. 53. §. A fegyelmi bíróság a tárgyalás alkalmával fel nem merült bizonyítékokhoz képest hoz itéletot; s a vádlott ellen felmerült vádak s a büntetés iránt, belátása szerint, a 22 ik §. korlátai között határoz. A tárgyalás alkalmával fel nem meiült körülmények azonban a határozat tárgyát nem képezhetik. A határozatot azon ülésben kell hozni, a melyben a tárgyalás befejeztetett, s az elnök azt azonnal szóval kihirdeti. A határozat vagy felmentésre, vagy vétkesre szól. Ez utóbbi esetben a fegyelmi biróság megszabja egyúttal a büntetést, va'amint megállapítja a fegyelmi eljárásnak a vádlott által viselendő költségeit is. Az első esetben pedig a vádlott költségei megtérítendők, és pedig, ha a pert hivatalból inditatott, az állam, különben a panasztevő által. Egyúttal, ha a fegyelmi birós. a vádlottat felmenti s azt látja, hogy a magánfél részéről emelt panasz hamis állításokra, vagy a tényeknek szándékosan elferdített előadására alapíttatott : a panaszlót 500 frtig terjedhető birságban marasztalja el, a melynek megfizetésére a fél, s ha az ügyvéd Írásban utasítva nem volt, az ügyvéd köteleztetik. Ezen bírság, be nem hajthatás esetére, fogságra változtatandó át, egy napot 5 forintra számítva. 54. §. Mind a közvádló, mind a vádló fél a határozatot a kihirdetés után 24 óra alatt fölebbezhetik, és fölebbezés esetében a kézbesítéstől számítandó 3 n ip alatt a fölebbvitelt Írásban is indokolhatják. 55. §. Ha a >zabályszerüleg megidézett vádlott nem jelent meg a tárgyalásra, sem elmaradását alapos okokk.l nom igazolta, sem a tárgyalásra maga helyett ügyvedet nem küldött, sem pedig védelmét Írásban be nem nyújtotta: az eljárás a fenebbi szakaszok értelmében mind a mellett is megtartandó, s a biróság a vizsgálat eredményéhez képest hoz határozatot. Ha ellenben a vádlott alapos okoknál fogva nem jelenhetik meg s azokat a tárgyalás megkezdése előtt Írásban igazolja : a tárgyalásra uj határnap tűzendő ki. Utólagos igazolásnak semmi hatálya tincs. 56. §. A felebbezett fegyelmi ügyekben a fölebbviteli fegyelmi biróság ugyanazon szabályok szerint jár el, a melyek az első folyamodásu fegyelmi bíróságra nézve a fentebbi szakaszokban vannak megállapítva. 57. §. Mind az első, mind a fellebbviteli fegyelmi biróság indokolt határozata a kihirdetés után 24 óra alatt Írásban kiadandó mind a közvádlónak, mind a vádlottnak, s azon fölül 8 nap alatt közlendő azon törvényszékkel is, a melynél vagy a melynek területén a vádlott alkalmazva van. Ha a büntetés hivatalvesztésre szól: a határozatot az igazságügyministerhez is 8 nap alatt fel kell terjeszteni. 58. §. A fegyelmi bíróságnak Ítélete ellen a perujitás megengedtetik. 59. §. Ha a fegyelmi eljárás megindítását magánfél kérelmezi: ez a közvádló jogaiba lép annyiban, a mennyiben a közvádló a 39., 43. és 54. §§ ban engedett fellebbvitellel nem élne, sőt a mennyiben a közvádló akár a fegyelmi eljárás megszüntetését (42-ik §.), akár a vádlott felmentését (49-ik §.) indítványozná, az eljárás folytatására, illetőleg a vádlott elmarasztalása ellen inditványt tehet. Ugyanezen jogok átszállnak a magánfélre még akkor is, ha a közvádló által megindított fegyelmi eljárásba, a vádhatározat (43-ik §.) előtt beavatkozott, azon eltéréssel mindazáltal: hogy e beavatkozásnak a fegyelmi eljárás korábbi jogcselekvényeire visszaható befolyása nincs. A vádhatározat után a magán fél többé be n m avatkozhatik. Azonban e jogát a magán-fél mindkét esetben csak ügyvéd által érvényesítheti, a kit köteles e czélra külön meghatalmazvánnyal ellátni, s vagy mindjárt az első panaszlevélben, a melyben a fegyelmi eljárás megindítását kéri, vagy pedig beavatkozás esetén, a beavatkozási kérvénybon, a fegyelmi bíróságnak bejelenteni. Ezen esetben a fegyelmi biróság mindazon határozatokat, a melyek a jelen fejezet értelmében a közvádlóval közlendők, a magán-fél ügyvédével is tartozik közölni, s ez a vizsgálati iratokat mind a bíróságnál, mind a közvádlónál bármikor megtekintheti. A fölebbviteli határidő a magánfélre nézve, a mennyiben neki e törvény szerint fölebbviteli joga van, azon naptól számíttatik, a melyen a közvádlónak fölebbviteli joga lejárt. Ha a tárgyaláskor (49. §.) a közvádló a vádlott fölmentését hozná javaslatba : a magán-fél ügyvéde, ha a közvádló javaslatában meg nem nyugodnék, a vádlott megbüntetésére, a büntetés nemére s a pénzbüntetés összegére irányozott indítványát köteles azonnal megtenni, anélkül, hogy e czélra a tárgyalás elhalasz-, tását kérelmezhetné. Ellenben a magán-félnek a vádlott elleni fegyelmi eljárás megszüntetésére vagy a vádlott felmentésére irányozott kérelme, a közvádló eltérő indítványának ollenében tekintetbe nem vohető60. §. A fegyelmi biróság, ha látja, hogy a panaszlott cselekmény vagy mulasztás büntettet képez: az iratokat további eljá. rás végett az illetékes büntető bírósághoz teszi át. 61. §. Ha bármely hivatalnok ellen, ki a jelen törvény 2. §. alá tartozik, akár a fegyelmi eljárás folyama közbon, akár pedig azt megelőzőleg bűnvádi eljárás indíttatott: az illető biróság köteles a büntető per befejeztével az összos bűnvádi iratokat a jogerejü ítélettel együtt a fegyelmi bírósághoz azonnal áttenni, még