Törvényszéki csarnok, 1871 (13. évfolyam, 1-101. szám)

1871 / 28. szám - Az ügyvédi munkadíjak kérdéséhez - A 252. §. alapján pervesztes fele irányában megalapitott ügyvédi munkadij bevehetése

akkor is, ha a vádlott a büntető bíróság által a vád alól teljesen felmentetett. A f< gyelmi bíróság azon esetben, ha a vádlott a büntető per­len valamely bűntettre nézve bűnösnek tiláltatott, de hivatal­vesztésre nem ítéltetett: vádlottnak minden további kihallgatása nélkül az ellene meginditandó s illetőleg folytatandó fegyelmi el­járás iránt azonnal intézkedik. Ha pedig a vádlott a büntető perben a bűntett vádja alól fel­mentetett, vagy csak valamely kihágás miatt itéltotott büntetésre, a fegyelmi biróság, a közvádló meghallgatása után, a 39. §. értői­mében mindenekelőtt a fegyelmi eljárás megindítása vagy mellő­zése iránt hoz határozatot. V. Fejezet, A felfüggesztés. 62' §. A fegyelmi biróság hivatalától felfüggeszti a vádlottat: a) ha ellene a büntető biróság által bünvizsgálat rendeltetik el; b) ha a felfüggesztés, a feljelentett fegyelmi vétség súlyos voltánál vagy természeténél fogva szükségesnek mutatkozik ; e) ha az első folyamodásu fegyelmi biróság vádlottat hivatal­vesztésre Ítélte, s ez ellen a vádlott felebbvitellel élt; d) ha ellene csőd nyittatott, vagy pazarlás miatt gondnokság alá helyeztetett. 63. §. Különösen sürgős esetekben a biróság elnöke is fel­függesztheti az alatta álló bírósági tagokat és közegeket, Írásba foglalt és körülményesen indokolt végzés által. E végzés egyik példányát köteles az elnök a felfüggesztett hivatalnoknak kézbesittetni s az egész eljárást a felfügg- sztés után 24 óra alatt a fegyelmi biróságnak indokoltan bejelenteni A fel­függesztés fentartása vagy megszüntetése fölött a fegyelmi biróság haladéktalanul harároz. Vádlottnak szintén jogában áll az elnöki felfüggesztés ellen panaszt emelni, melyet vagy felfüggesztést elrendelő elnöknél, vagy egyenesen a fegyelmi bíróságnál nyújthat be. E panasz azon­ban nem akadályozza az elnöki végzés foganatosítását. 64. §. A felfüggesztett hivatalnok, felfüggesztésének tartama alatt, semmiféle hivatalos teendőben nem járhat el; és sem át nem helyezhető, sem magasabb rangba, sem magasabb fizetési fokozat­ba nem juthat. Ezenfelül, ha- a felfüggesztést a fegyelmi biróság mondotta ki, a felfüggesztett hivatalnok fizetésének felét, csőd ese­tében pedig csak egy harmadát húzza. 65. § A felfüggesztés megszűnik és a felfüggesztett előbbi hivatalába ismét visszahelyeztetik: a) ha a vádlott a büntető törvényszék jogérvényes Ítélete által bűntelennek nyilványittatott, vagy csak kihágás miatt Ítéltetett büntetésre, és a fegyelmi biróság akár egyik, akár másik esetben a fegyelmi eljárást mellőzendőnek határozza (64. §.); b) ha a vádlott a fegyelmi biróság által felmentetett, vagy nem hivatalvesztésre Ítéltetett; c) ha a biróság elnöke által elrendelt felfüggesztésta fegyelmi biróság megszűnteié. A felfüggesztés megszűntével a vádlott fizetésének a 64. §. értelmében visszatartott része neki telsesen megtéritendő. VI. Fejezet. A vagyoni felelősség. 66. §. Ha a bíró vagy bírósági hivatalnok hivatalos eljárásá­ban cselekvése vagy mulasztása által valakinek akár szándékosan, akár vétkes gondatlanságból kárt okozott, — a mennyiben az a törvényben meghatározott perorvoslattal nem volt elhárítható, tel­jes kártérítéssel tartozik. Ha pedig a biró vagy bírósági hivatalnok a perorvoslatra nyilvánvaló vétsége által okot szolgáltatott: a felsőbb biróság azt a perorvoslat felett hozott határozatában a fél kérelmére az oko­zott költségek fizetésében elmarasztalja. Ezenkivül felelős a biró vagy bírósági hivatalnok azon ká­rokért is, melyekért a törvény vagy törvényes rendelet által fele­lőssé tétetett. 67. §. A 66-dik §-ban körülirt vagyoni felelősség a 2-dik és 3-dik §-ban elősorolt személyeken felül kiterjed mindazon köz­igazgatási (törvényhatósági vagy községi) hivatalnokokra is, kik a peres vagy peren kívüli eljáráshoz tartozó polgári ügyekben, úgyszintén büntető ügyekben, hatósági cselekmények teljesítésére vagy bírói meghagyások, illetőleg megkeresések foganatositására hivataluknál fogva kötelezve vannak. 68. §. A kártérítési kereset az utóbbi (71. §.) esetének ki- I vételével polgári perutra s a polgári törvénykezési rendtartás sze- | rint illetékes bírósághoz tartozik ; de a kereset megindithatására szükséges : hogy a kereshetőség, a IV. fejezetben szervezett fe­gyelmi biróság által s az ugyanott szabályozott fegyelmi eljárás utján, előzetesen megállapittassék. E szabály alól kivételnek van helye: a) ha a kárt okozó, s büntettet vagy fegyelmi vétséget ké­pező cselekményre vagy mulasztásra nézve a vádlott már az ille­tékes biróság által bűnösnek vagy vétkesnek ítéltetett; b) ha a biró vagy birósági hivatalnok a fegyelmi eljárás megindítása vagy befejezése előtt, hivataláról vagy nyugdijáról lemondott; c) ha a kártérítési kereset a jelen törvény 3-ik és 67-dik §§-aiban érintett személyek ellen indittatik; d) ha a kártérítési kereset a biró vagy birósági hivatalnok, vagy a 3-dik és 67-dik §§-okban érintett személyeknek örökösei ellen indittatik. 69. §. A 68. §. esetében a kereshetőség megállapítása iránti kérvény mindig a fegyelmi bíróságnál nyújtandó be. E kérvényben a kötele^ségellenes cselekmény vagy mulasz­tás határozottan megjelölendő és részletesen körülírandó, vagy a további bizony .tékul szolgáló adatok elősorolandók. A kérvény vagy a fél, vagy az e végett külön meghatalma­zással ellátott ügyvéd által Írandó alá. 70. §. A fegyelmi biróság határozata szintúgy mint a bün­tető biróság jogerejü Ítélete oly alapot képeznek, a mely a polgári peruton indított kártérité.si keresetben többé kifogás alá nem es­hetik s a polgári biróság eljárása ily esetben azon kérdésen kí­vül: ha vájjon a panaszlott cselekmény vagy mulasztás által okoztatott e kár, s ha vájjon ez nem volt-e valamely törvényes perorvoslattal elhárítható, csak a megtéritendő össz'-g meghatá­rozására szorítkozik. 71. §. Ha a kárt okozó cselekmény vagy mulasztás, mint bűntett; rendes bűnvádi eljárás tárgyát képezi : a károsalt tél­nek választásától függ, kártérítési keresetét vagy a bűnvádi per­ben, vagy pedig ennek befejezése után polgári peruton (68. §.) ér­vényesíteni. 72. §. Ha a kártéritési igényre nézve a kereshetőség a fe­gyelmi biróság által megállapitta'ott (68. §.), tartozik a kérvé­nyező a határozat kézbesítése után 30 nap alatt kártéritési kere­setét a polgári törvénykezési rendtartás szer nt illetékes po'gári b.rósághoz, különbeni jogvt-sztés terhe alatt, beadni. 73. §. A ki kárkereseti jogát a jelen törvény 19. §-a alap­ján az állam ellen akarja érvényesíteni, köteles igazolni, hogy a kártalanítás tárgyát az illető hivatalnok hivatalos minőségben vette át, vagyis : hogy az az átvételre vagy törvény, vagy tör­vényerejű szabályrendelet, vagy elvégre birói határozat által volt feljogosítva. A kárt követelő fél választásától függ, az állam elleni kár­kereseti jogának érvényesitése végett az államot a kártalanítási anyaperbe, mint szavatost megidézni, vagy pedig, ha ezt nem tevé, az állam ellen külön pert indítani. Az állam mindkét esetben a vádlott jogaiba lép ; s oly perben, a melyben sem mint szavatos, sem mint közvetlen alperes megidézve nem volt, kártérítésre ér­vényesen nem kötelezhető. 74. §. A magánfélnek a 66. és 67. §§ okban körülirt kárté­ritési keresete, hivatali bűntetteket kivéve, mind a 2-dik és 67-ik §§-okban érintett sz. mélyek s ezeknek örökösei, mind pedig az állam irányában, a 72. §. ecetén kivül, elévül még akkor is, ha az a kártéritési keresetet, s illetőleg fegyelmi eljárát, a kárt okozó cselekmény vagy mulasztás elkövetésétől számítandó egy év alatt meg nem indította. 75. §. A jelen törvény az első folyamodásu bíróságok szer­vezetével egyidejűleg lép hatályba. A birák vagy birósági hivatalnokok ezelőtt elkövetett, de a jelen törvény hatálybalépte után tudomásra jutandó visszaélései­nek büntethetősége az eddigi törvények szerint ítélendő meg; az eljárás azonban a jelen törvényben szabályozott mód szerint történik. Ugyanez áll a vagyoni felelősségre nézve is. A folyamatban lévő fegyelmi eljárások a fegyelmi bíróság­hoz teendők által, melynek elnöke meghallgatván az illető ügyészt, az eljárásnak a jelen törvény szabályai szerinti folytatása iránt intézkedik. 76. §. Ezen törvény végrehajtásával az igazságügyi minis­ter bizatik meg.

Next

/
Thumbnails
Contents