Törvényszéki csarnok, 1871 (13. évfolyam, 1-101. szám)

1871 / 25. szám - Telekkönyv és szőlőváltság 5. [r.]

98 s ez által telekk. törvényszéke oda utasíttatott, hogy a | táblázat zavart tételeinek kiigazítása a megyei jogbiztos közbejöttével késedelem nélkül eszközlendő, s annak utánna a telekkönyvi bekeblezés foganatosítandó. — E szerint tehát az előterjesztési táblázatokból felmerült nehézségek esetében a jogbiztossal való közvetlen érintkezésnek is helye van. Végül a megváltási teherlapra vonatkozókat oda kell módosítanom, hogy miután időközben 1870. sept. 15-kén kelt 16868. sz. igm. rendelet a teherlapot megszüntette és helyébe a táblás előterjesztést léptette, ennélfogva a bekebelezési bizonylat is ezen táblázat végére lesz vezetendő, ilyformán: ezen táblás előterjesztés IV-ik rovatában felsorolt telekjegyzőkönyvekben a bekeblezés a törvény 9. §-a értelmében a birtoklapon foganatosíttatott. Midőn pedig a táblás előterjesztés, mely a megváltási teherlap minden adatait már is magában foglalja, ez utóbbinak helyébe lép és ezen ministeri rendeletnél fogva „megváltási teherlapként kezelendő,u ez által csupán munka s idő kiméltetik, mi az eljárás lényegére nézve nem szül oly változást, mely értekezésünk további folyamában a megváltási teherlapra vonatkozólag felhozottaknak módosítását igényelné. Semmitöszéki döntvények. Az itt következő döntvények, illetőleg elvi határozatok közvetlenül a semmitöszék döntvény-gyűjteményéből vannak kiirva és hiteles alakban közölve. Úrbéri ügyekben megalapított végrehajtási költségek behajtása tárgyában felmerült, és a kiküldött eljárására vonatkozó semm. panasz megbirálása a Semmitöszék hatásköréhez tartozik. Az esztergomi érsekség Komárom-megye alispánjához Guta mezővárosi község ellen 300 for. erejéig intézendő végrehajtásért folyamodott — bizonyos a közs. határban létező vizeken a község által az érs. uradalomtól haszonbérben birt halászat évi haszonbérének behajtására támasztott s befejezett úrbéri perekben hozott Ítéletek alapján 1869. év dec. 21-kén eszközlöttvégrehajtás megalapitott költségeinek behajtása képezvén a jelen ujabb végrehajtás tárgyát. Komárom megye alispánja 1870. sept. 21. 518. sz. a. a végrehajtást Guta község ingóságaira elrendelte mi az arra kiküldött csalóközi szbiróság által 1871. jan. 14. foganatosicatott. Alperes sem. panaszt adott be mind a végrehajtást rendelő végzés, mind az eljárás ellen; mert Pázmándy másod alispán maga személyében birói illetőséggel nem birhat; s mert az igás barmok kitartására nélkülözhetlen széna takarmány lefoglaltatottt. A Semmitöszék az alispán 518. sz. végrehajtást rendelő végzése elleni sem. pauaszt visszautasította, a végrehajtási eljárás ellenit pedig elvetette; Okok: A megtámadott végrehajtási végzés Komárom-megye alispánja mint úrbéri biró által levén hozva — az ellen emelt sem. panasznak felsőbb elintézése az átm. Int. XIX. czikkesa perr. 25. §. értelmében a Semmitöszék birói hatásköréhez nem tartozik — e része tehát a sem. panasznak visszautasítandó volt; A kiküldött szolgabíró végrehajtási eljárása ellen intézett része pedig elvetendő volt, mert felperesi követelés kielégítésére lezálogolt széna nem tartozik a perr. 395. 423. §§-ban kitett azon tárgyak közé, melyeket egyátalán vagy az ingatlantól elkülönítve végrehajtás alá vonni nem lehet." ( — 1871 marlius 3. — 1385. sz. ) A perrend. 335. §. állal zárlat esetében, az ennek tárgya iránti per megindítására kiszabott 30 napi határidő, záros határidő természetével bir, s mint ilyen sem hivatalból, sem a felek kérelmére bíróilag meg nem hosszabbítható. Kormúth Józsefnek Sidor Samu elleni ügyében Pozsonymegye tszéke által alperes ingatlanjai haszonvételére a zárlat elrendeltetvén, az 1870. jun. 18. foganaiositatott is. — A per megindítására szolgáló 30 nap tartamában, jul. 18-kán felperes az ahhoz szükséges okmányok beszerezhetése végett 3 havi halasztásért folyamodott, mi annak 7257. sz. végzéssel megadatott. Ez alatt alperes a zárlat megszüntetéseért folyamodott, miiithogy felperes keresetét be nem adta. A tszék 1870. aug. 13. — 7970. sz. végzéssel visszautasította, mivel a 7257. sz. végzéssel adott 3 havi határidő még le nem járt; ily halasztás megadását pedig a perr. 335. § sa nem tiltja. Ezen visszautasító végzés ellen alperes sem. panaszt adott be; mert a 335. §. világosan rendeli, hogy ha a per még nincs folyamatban, az 30 nap alatt megindítandó, ellenkező esetben a zárlat megszüntetendő; minélfogva a tszék a törvény világos rendelete ellenére halasztást nem adhatott; igy maga a halasztási végzés semmis levén, az arra fektetett visszautasító végzés sem lehet érvényes. A Semmitöszék azt elvetette „mert panaszló az eljáró tszéknek 1870. jul. 3-kán kelt 7257 sz. végzését, mellyel a kereset megindítására kitűzött 30 napi határidő 3 hóval meghosszabbíttatott sem. panasszal meg nem támadta; s ekkép az eljáró tszék nem járt el szabálytalanul, midőn jogerőre emelkedett 7257 sz. határozata alapján a zár megszüntetését el nem rendelte" (1870. nov. 2 — 9920 sz.) A marosvásárhelyi kir. tábla területén a férj nejét az olt hatályban levő osztrák polg. tkönyv Í034 §. adta törvényes meghatalmazásánál fogva, átalános meghalalmazoltkint minden ügyeiben képviselheti; perek indítására, keresetekre hozott első végzéseknek az ott is érvényben levő perr. 259. §. értelmébeni jogos elfogadására, valamint az o. p. tk. 1008 %.-ban meghatározott egyébb ügyletekre nézve azonban^ ngyanezen %-hoz képest különös meghatalmazással kell bírnia. Löw Salamon Hirschfeld Bénjamin és neje ellen 297 for. bolti tartozás iránt Gyula-Fehérvár egyes bírósága előtt sommás uton pert indított, mi befejeztetvén, az egyes bíróság 1870. jun. 7-kén 734 sz. a. ítélettel alpereseket a keresetben elmarasztalta. Alperes által ezen ítélet a m.-vásárhelyi kir. táblához fellebbeztetett. Ez által az vétetett észre az iratokból, hogy a 628 sz. első végzés a perr. 259. §. ellenére sem 2-ik alperesnek magának nem kézbesittetett, sem a 265. §. szerint két tanú jelenlétében lakása ajtajára ki nem függesztetett; egyszersmind hogy első alperes nejének 2-ik alperesnek nevében meghatalmazás