Törvényszéki csarnok, 1871 (13. évfolyam, 1-101. szám)

1871 / 25. szám - Telekkönyv és szőlőváltság 5. [r.]

99 nélkül járt el. Ezek szerint a tábla a 297 §. 1 s 15 p. alá eső semmiséget lát — miért az ügyet a 304 §. alapján hivatalból a Seinmitőszékhez felterjesztette. A Semmitőszék a kir. táblához oly kijelentéssel küldötte vissza az iratokat, hogy bárha a M.-Vásárhelyi kir. tábla területén fennálló anyagi törvények szerint a férj nejét mindazon ügyekben, melyekben különös felhatalmazás nem kívántatik, és igy a peres ügyekben is képviselheti — ezt azonban csak azon esetben teheti, ha az idéző végzés a nőnek a perrend szabályai szerint kellőleg kézbesittetett; tekintve azonban, hogy a jelen esetben előforduló azon körülmény, miszerint az idéző végzés 2-od rendű alperesnőnek nem kézbesittetett s igy azt törvényesen megidézettnek tekinteni nem lehet, a perr. 297. §. 16. p. alá eső semmiséget képez — ez pedig nem tartozik azok közé, a melyeket a perrend 304 §. szerint hivatalból észrevenni kellene. a semmitőszék jelen esetben az Ítéletnek a perr. 304 §. értelmében hivatalból megsemmisítésére alapul szolgálható sem. esetet nem talált — miért is a kir. tábla 2-od bir. szabályszerű eljárásra utasittatik." (1870. november 25. —11523 sz.) Az 1868: 38. t. czikk s az ennek végrehajtása tárgyában 1869. május 26-kán kelt min. utasítás alapján szervezett iskolaszékek közigazgatási halóságoknak tekintendők, s ennek folytán azok oly intézkedései ellenében, melyek által az azelőtt fenn állót iskolák (vagyoni^) alapjait az érintett törvény s rendelet értelmében életbeléptetett közös iskolák részére foglalják el, első vonalban csakis közigazgatási uton kereshető orvoslás. Osváth Imre esperes mint a kötegyáni ref. egyházközség megbízottja Fazekas István s érdektársai mint azon községben 1869. évben iskolaszék tagjai ellen Bihar-megye N.-szalontai szolgabirósága előtt sommás visszahelyezési pert indítottak, keresetükben előadván, mikép nevezettek mint az uj iskolaszék tagjai azon egyház bizonyos — kijelölt ingatlanjait ezek közt az iskola épületet s 81 hold szántóföldet az 186 8. évi 38. t. cz. él teimében létesített közös i?kola számára elfoglalták s azokat bérbeadták. — Tárgyaláskor alperesek az illető községre, melynek ügyeiben jártak el, mint szavatosra hivatkoztak. A szbiróság 1870. juj. 28-kán 717. sz. a. kelt Ítélettel alpereseket a kereset értelmében elmarasztalta; mert kétségenkivül áll, mikép az elősorolt ingatlanokat, melyek a kötegyáni református egyház s iskola, tehát felekezeti intézetek nevére telekkönyvezettek, azon egyház község a panaszlott birtokháboritás tényéig mindig békésen birtokolta, mint az is, hogy alperesek a birtokháboritást csakugyan elkövették, midőn az előbb kizárólag felekezeti egyház javakat az 1868. 38. t. cz. értelmében létesített közös iskola használatára elvették s haszonbérbe bocsátották, a bérlők tettleges birtokába átadták; nem vétethetvén tekintetbe a népgyülésrei mint a közösitést decretáló testületre való hivatkozás, minthogy az egy hatóság vagy egyesek tulajdona felett, azok meghallgatása s beleegyezése nélkül, nem határozhat — kétségbe sem vonatván, mikép az illetékes egyházközség beleegyezését nem adta, sőt képviselője, a lelkész annak ellene is mondott. Ezen Ítélet ellen alperesek felebbezés és semm. panasszal éltek. A Semmitőszék ennek helyt adott, a szbiróságí ítéletet s eljárást megsemmisítette s felperest közigazgatási útra utasította keresetével. Indokok: A kereseti kitétel szerint az abban körülirt addig állítólag az egyház használatában és birtokában volt fekvőségek megháborított birtokába való sommás utu visszahelyezés Farkas István s érdektársai mint az iskolaszék tagjai s bérbe idók — és Bálint János s társai mint bérlők ellen kéretvén; — a per során jelesül alperesek által 1. 2. sz. a. beügyelt okmányokból az derült ki, hogy a népoktatás tárgyában hozott 1868. 38 t. cz. alapján az eddigi felekezeti iskola községi iskolává átalakitatván az iskolaszék megválasztatott, és hogy a birtokháboritás czimén keresetbe vett kérdéses fekvőségek az első helyen nevezett alperesek mint iskolai hatóság által bérbeadattak ; „ebből kifolyólag tehát az állítólagos birtokháboritási kereset lényegében mint az egyház képviselősége és az iskolai szék és ennek bé. lői között az iskolai vagyon nak állított fekvőségek kezelése iránt fenforgó vitás kérdés bizonyulván be, mint ilyen azonban a polgári bíróságok köréhez nem tartozván, hanem közigazgatási uton elintézendő levén, miután ily esetben a megindított bírói eljárás a perr. 8. §. a) pontja értelmében beállítandó — a 297. §. 2. p. s 304. §. értelmében a megtámadott ítélet megsemmisítendő s felperes a törvény által kijelölt eljárásra utasítandó volt." (1870. nov. 9. — 8810. sz.) Ügyvédrendtartási kormányjavaslat. (Folyt.) 51. §. Az ügyvédjelöltek lajstromába bevezetett ügyvédjelölt az ügyvédet, kinél joggyakorlaton van, mindazon ügyekben helyettesitheti, melyekben a fennálló törvények szerint az ügyvéd személyes jelenléte és közreműködése nem szükséges; azonban szóbeli tárgyalásnál az ügyvédet nem helyettesitheti oly polgári ügyekben, melyekben a polgár i törv. rendtartás szerint csak ügyvéd képviselheti a felet. 52. §. Az ügyvédjelölt csak különös helyettesítési hatalmazvány felmutatása mellett helyettesitheti az ügyvédet, és csak azon mérvben, mint a helyettesítés abban világosan megengedtetik. VI. fejezet. Az ügyvédi kamarákról. 53. §. Magyarországban tizenöt ügyvédi kamara állittatik fel. Az egyes kamarák székhelyét és kerületét az igazságügyminister állapítja meg olykép, hogy mindegyik kamara egy vagy több törvényszék kerületeié terjed ki. 54. §. A kerületben lakó és az ügyvédek lajstromába bevezetett ügyvédek tagjai az ügyvédi kamarának. Mindegyik ügyvéd csak egy kamarának lehet tagja. 55. §. Mindegyik ügyvédi kamara egy választmányt választ 3 évre, mely áll: egy elnökből s elnöki helyettesből, egy jegyzőből, egy pénztárnokból, nyolcz választmányi tagból, melyek közül legalább három a kamara székhelyén lakik. Az elnök, jegyző, ügyész és pénztárnok a kamara székhelyén lakó ügyvédek sorából választandók. A budapesti ügyvédi kamara választmánya tizeukét választmányi és nyolcz póttagból áll, és a tagok két harmada a Budapesten lakó ügyvédek sorából választandó. 56. §. A választmány tagjává meg nem választható: a) ki valamely büntető vagy fegyelmi eljárásban hiva25*