Törvényszéki csarnok, 1870 (12. évfolyam, 1-101. szám)

1870 / 24. szám - Az aradi ügyvéd-egylet e napokban az Igazságügyministerhez következő felterjesztést intézett ...

91 lata időközben a felettes bitói hatóságokra átszállott — | feloldatik s az az ügy érdemében határozat hozatalára | utasittatik. (1870. febr. 14. — 6359. sz.) Az aradi ügyvéd-egylet e napokban az Iyazságüyym'misterhez köoetkező felterjesztési intézett : Az ügyvédi-egyletek alakítására Magyarországjogászait nemes ik azon törekvés ösztönzé, oly időben,midón átalakulni törekszik, ezen nagy reform mozgalomban szintén részt venni, hanem előttünk egy más ozél is lebegett: az ügyvédi testület erkölc-i hitelének előmozdítása és fentartása. Az előre haladt és kifejlődött államok törvényhozásai, az ügyvédség függetlenségének elvét már rég érvényre emelték, annak köszönhetni azon fényes állást, melyet az ügyvédek Angol-és Franciaországban maguknak kivívtak. Ezen civilizált államokban képtelenségnek látszanék, hogy a biró az ügyvédi munkálat értékét, tehetségének, bátorságának és ékesszólásának becsét, kénye szerint meghatározza, avagy a fegyelmi hatalmat azokra gyakorolja, kik maguk hivatvák a törvényszékek irányában méltóságteljes, nyugodt és öntudatos állást elfoglalni. Hazai törvényhozásunk ezen irányban szabadelvű haladást még nem tanúsított, és a legutóbb alkotott perrendtartás, hol az ügyvédekről meg is emlékszik, irántuk meg annyi bizalmatlansági szavazatot tartalmaz, és ugylátszik, bírságokkal akarja elérni azt, mit minden művelt államban az ügyvédi állás függetlenítése és tekintélyének öregbítése által vivtak ki. Nem elég azonban, hogy a magyarországi ügyvédek tevékenysége, az írásbeli eljárás által zsibbasztatik, hogy a bíróságok és politikai közegek beavatkozása által működésük függetlensége és önállasa lehetétlenittetik, az ügy védi kar erkölcsi hitele ellen legutóbb oly magas állású birák részéről intéztetett támadás, kik a főtörvényszék°kélén állva, naponta szerezhettek maguknak meggyőr Jést, nogy a perek késleltetése, az ügyhátralékok szaporodása, egyes egyedül a törvénykezési eljárás és a birói szervezet hiányain gyökeredzik. A főtörvényszékek elnökei Nagyméltóságod felszólítása következtében az ügyhátralékok felszaporodását főleg az ügyvedek alaptalan felebbezésének tulajdonítják. Ezen vád, mely az ügyvédeket a perek késleltetésére irányzott hlkiismeretlenséggel bélyegzi, ép oly sértő, a mily alaptalan, és alólirott ügyvéd-egylet hivatását tagadná meg, ha ezen vád ellen határozott tiltakozását ki nem jelentené, és egyszersmind az ügyvédi állásra, valamint a perek késleltetésére vonatkozó nézeteit nagyméltóságú miwister urnák elő nem terjesztené. Kétségbevonhatlan tény, hogy a magyarországi ügyvédek állá-a gyökeres reformot igényel, és ha működésüket a franczia vagy angol ügyvédekével párhuzamba vonjuk, szembetűnő különbséget fogunk észlelni; de ép oly igaz az is, hogy az ügyvédi kar minősége, a törvénykezésieljárással válhatlan összefüggésben áll, s hogy azon különbség, mely köztünk és a nyugat európai tartományok ügyvédei között létezik, ép azon mórtékben a birói karnál is feltalálható. Az angol és franczia ügyvéd a társadalomban kitűnő állást foglal el, mert függetlensége azon önérzetet kölcsönzi neki, mely a sikerdús tevékenységnek első és nélkülözhetlen feltételét képezi; ő nemcsak a jog sokoldalú és alapos ismeretevei bir, hanem miután szüntelenül a törvényszék és a közönség színe előtt szólal fel, szellemét és ízlését a társadalom é9 az irodalom tanulmányozása által tökéletesbiteni kénytelen, s mert működésének sikere a közvélemény ítéletétől függ, mert még a gyenge és ingadozó tag is társai erkölcsi ereje által támogattatik, és a méltatlan soraikból kiűzetik, a franczia és angol ügyvédek ép oly jellemes, mint szellemileg kitűnő férfiak testületét alkotják. A franczia ügyvédek ma is, mint már évtizedekkel ezelőtt, minden szabadelvű muzgalom élén állanak, azok nemcsak karuk, hanem egész hazájuk díszére vállnak. Ha viszont Angolörszág törvénykezését vizsgáljuk, az ügyvédi és a birói kar között, tökéletes egyenlőséget és meglepő collegiálitást szemlélünk; mint testvért szólítja meg az angol biró az angol ügyvédet, ki, ha védencze érdekében ellenfelét bár a legélesebben is támadja meg, szólása szabadságában nem korlátolható, sőt az ügyvédek tekintélye oly nagy, hogy midőn a legmagasabb törvényszékek előtt hivataluk teljesítésében járnak el, ép ugy mint a parlament tagjai, nz elzáratás ellen mentessé* get élveznek. Ezen jelenségek és az ügyvédség íörténetének tanulmányozása, u^ry hiszszük, mindenkit meggyőzhettek arról, hogy az ügy ved hivatásának ott felel meg legjobban, hol függetlenül működik es társai ellenőrzésének van alávetve, s hogy ellenben erkölcsi tekintélye azon országokban süíyed alá, hol a bi ói önkénynek és szeszélynek kitéve van, mert ki naponta bizalmatlansággal találkozik, annak becsülete és igazságérzete is szükségkép gyengül és anyagi nyereségben keres kárpódast azort, mit tőle az élet legdrágább kincseiből elvontak! Magyarország ügyvédeiélénken érzik annak szükségét, hogy állásunk a gyökeres reformot igényli, és a főtörvényszékek elnökei által általánosságban emelt vád annál meglepőbb, mert, az ügyvédi karban örvendetes mozgalom mutatkozik, hogy állásuk méltósága emeltessék, hogy azon elienszenv kiküszöböltessék, mely a titkos írásbeli eljárás folytán a népben, sőt még a törvényhozásban is ellenük uralkodik, — hogy az magasabb hivatásra előkészíttessek, mely rajuk a szóbeli nyilvános eljárás behozatala folytan kétségtelenül várakozik. Ezen szempontból kiindulva, mély tisztelettel bár, de hivatásunknál fogva kötelességgé vált őszinteséggel kijelentjük, hogy a főtörvényszékek elnökei által előterjesztett véleményt részünkről nemcsak nem osztjuk, hanem ala| jában eltévesztettnek hiszszük. Ily magas állású jogászoktól méltán lehetett várni, miszerint a törvénykezési bajok valódi kú'forrására utalva nyiltán kijelentsék, hogy mindaddig, mig a törvénykezésből az írásbeli eljárás ki nem küszöböJtetik, mig a bírósági rendszer egészen uj és czélszerű alapra nem fektettetik, és a főtörvényszékek működésére vonatkozólag, mig azok decentralisátiója következetesen nem foganatosittatik, gyors és jó igazságszolgáltatást reménylenünk nem szabad. A szóbeliség és nyilvánosság behozatalától az újonnan alkotott művek értéke és becse nagy részben függ; az képezi az igazságszolgáltatás emancipatióját, a római császároktól ránk származott írásbeli eljárás alól,és a törvényhozás uj korszakát csak akkor fogja nálunk teljesen inaugurálni, ha jogéletünkből egy régibb kor mindazon maradványai kiküszöböltetnek, melyek akadályozzák, hogy igazságszolgáltatásunk az élet szükségletei és a nép jogórzetének megfelelő alakot öltsön.