Törvényszéki csarnok, 1870 (12. évfolyam, 1-101. szám)

1870 / 24. szám - Az aradi ügyvéd-egylet e napokban az Igazságügyministerhez következő felterjesztést intézett ...

95 Felreudszabályokkai a létező hiányokat orvosolni | nem fogják. Mi egy válpontra értüuk, hol nem többé az a kérdés, hogy egy leélt korhadt fatörzs ágait ismét körülnyessük, hanem az, váljon igazságszolgáltatásunkban az újkor eszméit és azok vívmányait honositani akarjuk-e, vagy nem; — szóval Írásbeli eljárás, vagy a valódi szóbeliség és nyilvánosság; a régi előjog fentartása, hogy az igazságszolgáltatás egy kiváltságolt osztály tulajdonát képezze, vagy hogy » nép ellenőrzési joga és a mennyire lehet közvetlen részvéte e téren is létesíttessék. Ily ellentéteknél transactioról, a fenlevőnek conservalásáról, többé szó nem lehet; mert sehol íem szükségesebb mint a per-eljárásnál és a birói szervezésnél, hogy egyszerű és változhatlan elvekből történjék a kiindulás, és hogy azok következetes keresztül vitele, mint változhatlan czél taríassék szem előtt. S mi meg vagyunk győződve, hogy n igyméltóságod nem fog azok szavára hajtani, kik a fenlevőt megszokva, a behozandó gyökeres újításokat félreismerik. Nagyméltóságú minister ur! szaporittassék bár a nagyméltóságú kir. ouria bíráinak száma,— a pei'ek késleltetése ezzel elhárittatni még sem fog. E baj gyökerei mélyebben rejlenek, és a perrendtartás valamint a birói szervezés hiányaiban lelik alapjukat. A kir. tábla központosított alakjában, az ország törvénykezési igényeinek többé megfelelni nem képes, és az igazságszolgáltatás érdekei mulhatlanul követelik, hogy a bíróságok szervezésével a kir. tábla is az ország, ipar és kereskedelmi érdekei figyelembe vételével széf helyeztessék és több fötörvényszék állittassék fel. Midőn ezen alázatos véleményt nagyméltóságod elé terjesztenénk, mély tisztelettel kérjük egyszersmind, mi szerint a birói szervezettel kapcsolatban az ügyvédi karnak szabályozására és a fegyelmi hatalommal biró ügyvédikamarák felállítására vonatkozó törvényjavaslatokat az országos képviselőháznak beterjeszteni méltóztassék. Az aradi ügyvéd-egylet, 1870. mártius hó 15-dikén tartott üléséből. Eogdánffy Gergely, elnök. Dr. Chorin Ferencz. jegyző. Seüiiiiitőszéki határozatok. Az, hogy a felek képviselői perbeszédeikel sommás ügyben maguk iktattak be a jegyzőkönybe, nem képez semmiségi esetet. Baader Adolf a makói járás főszbirája előtt 1869. okt. 16-án VeiI Márkot s nejét egy bonn alapján 200 ft. erejéig beperelte. Alperesek tárgyalás befejezte után 1869. évi 1154. sz. a. Ítélettel elmarasztaltattak. Ez ellen alperesek 1870. jan. 3. semm. panaszt adtak be; mert a bíróság eljárása szabályellenesen történt, megengedvén, hogy a felek képviselői perbeszé deiket önmaguk iktathassák aje g y z ő k Ö n y vbe; továbbá, mert az Ítélet ki nem hirdettetett, hanem kézbesittetett a feleknek Írásban ; és az Ítélet a kérelmen túl terjeszkedett, alperesek egyetemlegesen elmarasztaltatván, mi felperesileg nem kéretett. ASemmitőszék határozata ez: „A semmis, panasz elvettetik, s az ellenjegyző ügyvéd a perr. 303. §. alapján 20 ft. birsággal büntettetik; „mert habár a sommás ügyben hozott Ítélet a szaí bályok értelmében kihirdetendő lett volna; tekintve azonban, hogy a bíróságnak azon eljárása által, miszerint az ítélet nem kihirdetés, hanem kézbesítés által közöltetett, a peres felek jogorvoslatok igénybevételétől el nem zárattak; — az pedig, hogy a felek képviselői a jegyzőkönyvbe maguk iktatták be perbeszédeiket, bár szabályellenesen történt is, de semmiségi esetet nem képez, — végre, mert panaszlónak azon állítása, hogy az Ítélet azáltai, mert abban egyetemleges marasztalás mondatott ki, kérelmen túl terjeszkedett volna, miután egyetemleges marasztalást nem tartalmaz, teljesen alaptalan. (1870. márt. 12.1991. sz. a.) Választott bíróságok határozatai ellen emelt semmiségi panaszok szintén az ügyben eljárt válaszfolt bírósághoz adandók be. Nem rendeltetik, hogy ily eljárásban a rendes bíróság közvetitöül szolgáljon. Fuchs-Weiss felperesek Hirschfeld Adolf ellen a pesti tőzsde-bíróság mint választott bíróság előtt pert indítottak, s azt ott le is tárgyalták. Alperes a tözsde-biróság határozata ellen Pest város tszékéhez adta be semm. panaszát. De a tszék azt mint illetéktelen helyre beadottat — 73017. sz. végzéséve! alperesnek visszandatni rendelte, miután a perrend szerint a sem. p nasz mindig az illető per bírájához nyújtandó be. Alperes fz ellen isn;ét semm. pansszszal élt, mert a semmitószék a választott bíróságokkal nem érintkezhetik, tehát az 509. §. engedte jogorvoslatot azon bíróság közvetíti, mely az 506. §. szerint minden birói cselekvények megtételere van hivatva. ASemmitőszék elvetette; „mert a választott bíróság határozatai ellen a psrr. 509. §. értelmében beadható semm. panaszok b.< nyújtása tekintetéből, a 276. §-ban foglalt átalános szabálytól eltérés nem lévén megalapítva; eszerint az ily semm. panasz is az eljáró biróságnál levén beadandó, a 73017. sz. alatt Pest város tszéke által hozott végzés semmiségi esetet nem képez. ^1870. mart. 15. — 1728. sz. a.) Á birói becsű mind ingók mind ingatlanoknál a fogla* lássál egyidejűleg megalapítandó. Szóllősy Sámuel 448 for. tőke követelés erejéig özv. Száva Gáspárné Dobokamegye tszéke által elmarasztaltatván, felperes végrehnjtási kérvénye folytán 1868. nov. 24-én 2815. sz. a. kelt végzéssel, tekintettel a birói összeírással kieszközlőtt zálogjogra, a felmutatott zálogolási jkönyvben részletezett alperesi birtokrészeknek birói becsűje elrendeltetett és szakértők választására határnap kitüzetett. — Ennek ellenében felperes 1869. aug. 3-án árverési kérvényt adott be, melyben lemondván az előbb beadott becslési kérvényről, a perrend 8-ik czim 3-ik fejezetében 424. §-ban foglalt jogkedvezmény alapján az alperesi lefoglalt fekvóségek becsértékének me^alapitási végett a perrend 424. 428. §§. értelmében C) alatt becsatolja az illető adóhivatal adótáblázatának kivonatát, mely szerint az évi 58 for. 49. kr. adó után azon fekvőség becsértéke 5849 ft. összegben alapitatik meg. És ennek folytán kéri azon 5849 ft. becsértékü fekvőség elárvereztetését. A megyetszék 1869. aug. 28. — 2547. sz. végzésével, vonatkozva 2459. sz. határozatára, felperes kérelmének egyelőre helyt nem adott. 24*