Törvényszéki csarnok, 1870 (12. évfolyam, 1-101. szám)

1870 / 23. szám

92 szabályszerű eljárást kellett rendelői." (1870. mart. 9-én. | 1156. sz. a.) I i Azon körülmény, hogy felperes a perbeli eljárás befejezte után csődbe esett, nem szolgálhat okul arra, hogy alperes el ne marasztaltassék. s elmarasztaltatván, a bíróság ebbeli eljárása megsemmisíttessék. Grregersehn Gr. pesti lakos Páü József ellen 218 ft. iránt Pestváros tszékénél pert indítván, alperes a tszék 1870. febr. 1. kelt ítéletével elmarasztaltatott. Ez ellen alperes febr. 10-kén semmiségi panaszt adott be, mert felperes időközben csődbe esvén, mint csőd alatt levőnek felperessége megszűnt, miért is alperes azó részére többé elmarasztalható nem volt; továbbá, mert alperesi ügyvéd dijai meg nem ítéltettek, felperes részére pedig a perköltség túlságosan lett megalapítva. ASemmitőszéka panaazt elvetette : „mert azon körülmény, hogy felperes a perbeli eljárás befejezte után csődbe esett, nem szolgálhat okul arra, hogy az eljáró tszék eljárása alperesnek a 297. §. egyik pontjára sem alapított semmiségi panasza folytán megsemmisíttessék. A semm. panasz többi része pedig az ügy érdemére vonatkozik. (1870. mart. 11. — 1949. sz.) Meg nem jelenés esetében figyelembe veendő bizonyítéknak nem tekinthető azon bizonyíték, mely csak a keresetben felhívott tanúk kihallgatása folytán még csak előállítandó tanúvallomások által nyujtalhalik. Annak mellőzése nem képez oly szabálytalanságot, mely semmiséget idézhetne elő. Szekeres Rozália Bodor Mihály ellen Szeged város sommás bírósága előtt keresetét szóval előadván s az jegyzőkönyvbe vétetvén, annak igazolására, lakásuk megemlítésével tanúkra hivatkozott, kiket aziránt kihallgattatni kért. A decz. 20-ra kitűzött tárgyalásra azonban felperes meg nem jelenvéu, alperes annak állításait tagadásba vevén, a keresetet Jeszállittatni kérte. Ennek megfelelóleg az eljáró bíróság 1869. decz. 20. 3937. sz. a. Ítélettel felperest keresetétől elmozdította. Ez ellen felperes semm. panaszt adott be, mert alperes tagadásai ellenében a keresetben tanukra hivatkozott, azok lakását kijelölte s a kérdő pontokat beadta; a biróság tehát ezen bizonyítékot köteles lett volna figyelembe venni, s a tanúkat kihallgatván, ez alapon Ítéletet hozni — így rendelvén a perr. 111. §-sa. A Semmitőszék e panaszt elvetette; „mert panaszló fél a perr. 126. §-ban elősorolt jogsérelmek egyikére sem fektette sem. panaszát; „különben is az eljáró bíró a perrend 111. §. értelmében felperes meg nem jelenése esetében csak azon bizonyítékokat levén köteles figyelembe venni, melyek a keresetlevélhez mellekelvék; jelen esetben szabálytalanságot nem követett el, midőn a nem mellékelt, hanem egyedül csak a felhívott tnnúk kihallgatása utján megszerezhető tanúvallomás általi bizonyíték mellőzésével hozta meg határozatát. (1870. febr. 24. — 1001. sz. a.)J I A felebbezést nem lehet törvény szer üleg hivatalból viszI szaulasitani azon okból, mivel az nem adatott be elegendő pél! danyban. Az a hiány kiegészítése végett adandó vissza. Grosz Hermán Berger M. elleni sommás ügyében 1869. 931. sz. a. kelt határozat ellen felperes részéről felebbezés adatott be, de azt az eljáró egyesbiróság hivatalból visszautasította 1869. dec. 26-án 515. sz. végzéssel. Ez ellen felperesi ügyvéd 1870. jan. 15-dikén sem. panaszt adott be. A Semmitőszék a beregmegyei szbiró?ágnak 515. sz. a. visszautasító végzését megsemmisítette; ,,mert a perr. 282. §. értelmében az első bíróság csak is a törvényes idő eltelte után benyújtott felebbviteli beadványt utasíthatja vissza hivatalból. Búzát K. felperesi ügyvédnek felebbezését tehát azon okból, mert nem adatott be elegendő példányban a perr. 279. §. alapján hivatalból visszautasítani nem lehetett, hanem ez a hiány kiegészítése végett viaszaadandó lett volna. (1870. mart. 11. — 803. sz. a.) 1870. évi II. törvényczihk a pesti áru- és értéktőzsde) valamint a vidéki termény- és gabona-csarnokok külön bíróságainak viszaállitásáról. (Szentesítést nyert 1870. évi fehruarius hó 18-dikán. Kihirdettetett a képviselőházban 1870 február 22. főrendek házában 1870. mártius 3. Megjelent az „Országos Törvénytár"-ban I8lO. mártius 4-kén.) 1. §. A pesti áru- és értéktőzsde bírósága, mint választott bíróság, hatóságára, hatáskörére és eljárására nézve, ugy mint az az 1868. 54. t. cz életbelépte előtt fenállott, a törvényhozás végleges intézkedéséig visazaállittatik. 2. §. Az 1. §. intézkedése kiterjesztetik azon választott bíróságokra is, melyek az ország több városaiban létező termény- vagy gabna-csarnok kebelében, az 1868. 54. t. cz. életbelépte előtt fensőbb helyen jóváhagyott alapszabályok erejénél fogva tényleg fenállottak. 3. §. Azon termény- és gabna-csarnokokat, a melyek kebelében a fentebbi 2. §. értelmében a létezett választott biróságok visszaállíttatnak, a kereskedelmi és igazságügyminiszterek nyilvánoságra fogják hozni. 4. S E törvény a pesti áru- és értéktőzsdére nézve, kihirdetése után azonnal, a többi termény- és gabna-csarnokokra nézve pedig, a kereskedelmi és ig azságügyministerek által kitűzendő és köztudomásra hozandó napon lép hatályba. 5. §. Ezen törvény végrehajtásával a kereskedelmi és igazságügyi ministerek bízattak meg. — Csődök: Paul Béni szatmár-németi kalap- s ruharaktáros e. Szatmár város tszéke által; bejei, april 11. perügy. Vaday Károly; — Krausz A d o 1 f kaposvári szabómester e. Somogymegye tszékénél bejei, mártius 28—30. perügy. Szebényi Lajos; — Berger János szigetvári keresk. e. Somogymegye tszékénél, bejei, mártius 28—30. perügyelő Rada Aníal; — Schvarczés Kacz nagyváradi kereskedők e. Nagyvárad város tszékénél - bejelentés april 7. perügyelö Ritoók Zsigmond. Felelés szerkesztő kiado-tuiajdoDCr SZOKOLAY ISTVÁN Megjelen e lap hetenkint kétszer — kedden és pénteken. — Előfizetési ár: helyben és vidékre egész évre 8 frt, fél évre 4 ft negyedévre 2 ft. ausztriai értékben. — Szerkesztői szállás: belváros, kalap-utcza 11-ik sz. a. 2 ik em. balra Pesten, 1869. Nyomatott Kocsi S >ín d o r saját nyomdájában Hal-piac* és al-dunasor sarkán 9. «*. a.