Törvényszéki csarnok, 1870 (12. évfolyam, 1-101. szám)

1870 / 23. szám

91 Ez ellen Sz. 1869. sept. 24-kón semmisógi panaszt | adott bc azon alapon, minthogy azon kérdés, hogy pa- j naszló jogosan képviselte-e Ty. Szidát, érdemlegesen lett megvitatva, tehát ez ügyben ítélet és nem végzés lett volna hozandó — különben a biróság a jogorvoslatok útját kényekedve szerint elzárhatja. A Semmitőszék a semm. panaszt elvetette; „mert a felhatalmazás visszahuzása peres eljárásnak nem lévén tekinthető, a Sz. Llyubotnir ügyvédnek meghatalmazotti minőségben 1868. évi 4068. sz. a. a tszékhez benyújtott nyilatkozata által harmadik személyek javára netán megalapított jogok érvényének megvitatása pedig a megejtett eljárás tárgyát, az oknál fogva nem képezvén, mert ennek során egyedül az állítólagos meghatalmazó és meghatalmazott lettek kihallgatva s igy a tszék a meghatalmazás megszüntetése iránt végzéssel helyesen határozván; miután ezen végzés a perrend 294. §. szerint a felebbezhető végzések sorába nem tartozik; az ellene beadott í'elebbezés a 285. §. értelmében hivatalból törvényszerűen lett visszautasítva." (1870. márczius 8. 1861. sz. a.) A papi járandóság iránit keresetek nem közigazgatási uton, hanem a bírósági uton is érvényesíthetők. És pedig azok 30 ftig a községi biróság előtt érvényesitendök. Ilynemű keresetek a szolgabiróság előtt támasztatván, a birói illetőség leszállítandó. — Ily ügyekben a kereset a rendes birósáy által szintén el nem fogadható, ha a 480. §. jelölte községi bizonyítvány elő nem mulatlatik. Plitzer Lörincz kéméndi plébános a mohácsi járás szbirája előtt Linczab Albert ellen 18 ft. 81 kr. papi járandóság behajtása iránt pert inditott. — Tárgyaláskor alperes a birói illetőség ellen kifogást tett, mivel a papi járandóság behajtása közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozik; de ha birói útra tartoznék is, jelen kereset még sem tartoznék a szbirósághoz, hanem összegére való tekintetből a 475. §. szerint a községi bírósághoz, mindkét fél egy község lakosai levén. Aszbiróság 1869. dec. 18. kelt végzéssel a birói illetőséget leszállította; mert 30 ftíg terjedő keresetek a községi biróság illetősége alá tartoznak. Felperes semm. panaszszal élt, mert a perr. 475. §. nem mondja, hogy 30 ftíg meuő keresetek mulhatlanul községi biróság előtt támasztandók; a 476. §. szerint utóbbi csak is közbenjárókint működik ; és 478. szerint csak akkor hozhat ítéletet, ha a felek bíráskodásának magát alávetették, mit felperes nem tett, mivel a szbiróság elébe vitte peres ügyét. Megjegyezvén még, mikép micsoda eljárást várhatna ő mint plébános a községi bíróságtól, melynek tagjai a néptől függnek — oly odiosus keresettel, minő a papi bér és oly makacs személy ellen, minő alperes, ki 3 év óta megtagadja a fizetést. A Semmitőszék a semm. panaszt elvetette ; „mert jelen ügyben mindkét fél Kémónd község lakosai levén, miután a perr. 475. §. szerint a községi biróság illetősége közsági lakosok 30 ft. értéket meg nem haladó személyes kereseteire terjed; a 480. §. szerint pedig a községi biróság azon bizonyítványa nélkül, hogy a felek se ki nem egyeztek, se a községi bíráskodást el nem fogadták, a rendes biróságáltal a keresetelsem fogadtathatik; tehát az eljáró biróság formasértést nem követett el, midőn a birói illetőségei leszállította. (1870. febr. 5. — 277. sz.) A választott bírósági Ítéletek végrehajtása csak a rendes bíróságok állal eszközöltethetik (perr. 5 iO. §.) A választott bíróságok végrehajtási jogosultsága az 1869. mart. 30-ki min. rend. XVI. czikkéből sem következtethető. A marasztalási, illetőleg végrehajtási összeg a választolt biróság határozatában számszerint megalapítva nem levén, az a rendes biróság által is csak mindkét fél közbejöttével alapitható meg. Bárczay Gyulának Lipcsey Imre ellen választott biróság előtt lefolyt perében, az uj perrend életbeléptével az összes periratok Hevesmegye tszékéhez áttétetvén, utóbbi által 1869. nov. 29-kén 5950. sz. a. kelt végzéssel a végrehajtás 13687. ft. erejéig elrendeltetett s az alperes ingatlanjaira foganatosíttatott. Alperes ezen végzés s eljárás ellen sem. panaszt adott be; mert az igazs. min. 1869. mart. 30-ki rend. 18. pontja alapján a tszék ezen választott bírósági itélet végrehajtásának elrendelésére nem volt illetékes; továbbá, mert a fizetendő összeg valódiságának megbirálásába nem is bocsátkozott, sem e részben végrehajtót nem utasította, hanem végrehajtási alapul felperes egyoldalú C. alatti 13,687 ftra tett felszámítását fogadta el— holott ez összeg a vál. bírósági tag, Pap Elek felszámítása szerint már csak 8 ezret tesz, továbbá a végrehajtásról s foganatosítás napjáról előleg nem értesíttetett, s a foglalás egyenesen ingatlanjaira intéztetett. A Semmitőszék a sem. panasznak részben helyt adott, és Hevesmegye tszékének 1869. nov, 29. kelt végzését azon részében, melyben a végrehajtási összeget 13687. ftban megalapította, valamint a decz. 22. végrehajtási eljárást is, a mennyiben a végrehajtási összeg alperes Lipcsey J. közbejötte s meghallgatása nélkül alapitatott meg — megsemmisítette; egyebekben a sem. panaszt elvetette: okok: „Az 1868: 54. t. cz. életbelépte után ezen tcz. 510. §. értelmében a vál. bíróságok ítéleteik végrehajtására jogosítva nem lóvén; és az 1869. mart. 30-ki min. rend. XVI. cz. rendelkezéséből sem lehetvén a vál. bíróságnak a már meghozott ilyen ítéletek vágrehajtására való jogosultságát következtetni; miután ebben csupán az eljárás szabályai foglaltatnak, de a végrehajtás tekintetében az ugyanazon min. rend. VII. czikkében foglalt átalános szabálytól eltérés nem foglaltatik; és e szerint függőben lévő ezen végreh. ügybeni további eljárásra Hevesmegye tszéke levén illetékes, az illetéktelenség szempontjából emelt sem. panasz alaptalannak bizonyul. „A vál. biróságnak 1868. sept. 9. hozott Ítéletében azonban a marasztalási összeg szám szerint megalapítva nem levén,, és a vál. biróság végrehajtó birája Repeczky F. eljárása helyben nem hagyatván, hanem az 1869. febr. 25. kelt vál. bírósági jkönyv szerint a végreh. összegnek mindkét peresfél közben jöttéveli megalapítása határozva levén ; „ezen utasítás ellenére azonban Pap Elek későbbi vál. bírósági tag is egyoldalúlag határozván meg a végreh. összeget; a megyetszék által pedig a végrehajtási kérvényhez felperes által fektetett C. alatti előbbiektől egészen eltérő számításra alapíttatván a végreh. összeg; „eszerint mindezen felszámítások a perben álló felek közbejötte nélkül eszközöltetvén, és a további végreh. eljárás alapjául törvényesen nem szolgálhatván — a végreh. végzésnek s eljárásnak a 297. §. 1. s illetőleg 18. p. értelmében részbeni megsemmisítése mellett, a végreh. összegnek számszerinti megalapítása tekintetéből 23*