Törvényszéki csarnok, 1870 (12. évfolyam, 1-101. szám)

1870 / 23. szám

Pest, 1870. kedden inárczius 22, 23. szám. Tizenkettedik évfolyam. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK. Debreczeni cs eperjesi ügy védegylet közlönye. K napokban a január—mártiusi előfizetések lejárván, tisztelettel kérjük e lap előfizetőit, hogy előfizetésük megújítása iránt mielőbb intézkedni szíveskedjenek. Az előfizetési dij hetenkint kétszeri megjelenéssel jövőben is egész évre 8 ft. félre 4 ft. és évnegyedre 2 frt. Legfőbb itélöszéki döntvények. Gróf Batthyányi Gusztáv — Goldnerféle ügyben. (Vége). A tárgyalás befejeztetvén, a dunántúli kerületi tábla 1868. febr. 21. hozott Ítéletével felperest keresetével elutasitotta: „mert 1. A felperesi kereset alapjául vett A. B. peralkuból kifolyólag alperest semminemű szavatossági vagy kártérítési kötelezettség nem terheli. De ha terhelné is „2 or. A felperesi kérelem értelmében a keresetnek helyet adni még sem lehetne, mivel önkényes s hiányos számításon alapszik. Az 1-öre. Igaz ugyan, hogy a szavatosság minden terhes szerződésben hazai törvényeink szerint is benfoglaltatik; de az eziránti kötelezettség csak akkép teljesítendő, mint ez a szerződő felek által a szerződésben megalapitatoit. Már pedig az A. peralkuban a szavatolásnak módja határozottan van formulázva. Néhai gr. Batthyányi Antal ugyanis a peralkuban Mihalovics J. irányában kettős kötelezettséget vállalt el, t. i. biztosítani a vevő felet, hogy a neki át- és eladott birtokrészek őt az eladót tulajdoni joggal illetik, s ha örökösei a még akkor fennálló ósiségnél fogva az eladást megtámadnák, mind a vételár, mind pedig a birtokba tett beruházások, vevőnek vagy örököseinek megtéríttetnek. Azután magára vállalta, hogy miután az eladott javak egy része Czindery illetőleg Kapuvári család zálogos birtokában volt, az ezek iránti zálogváltó pereket saját felperessége alatt fogja folytatni s lehetőleg mielőbb befejezni. „Az első — tulajdonképen szavatosi kötelességnek elégtétetett azáltal, hogy az eladott javakra vonatkozó okiratok, az alkukötéskor szavatosságul ,in vicém evictionis' vevő Mihálovicsoak azonnal átadattak; és a feltett kártalanítási eset be nem állott, miután alperes s testvére néhai gr Batthyányi Kázmér mint az eladó közvetlen örököseit az A. peralkut nemcsak meg nem támadták, sőt azt B. aíatti ujabbi bevallás által megerősitették. Ugyanezen B. szerződós által M. József az eladó gróf nevezett örökösei az A. alatt elvállalt másik kötelezettség alól felmentette az által, hogy édes atyjuktól folytatott zálogos perekre nézve, a felperességet magának minden további fentartás nélkül átengedtette s ezen átengedésért 2000 ftot fizetett — Az A. alatt megkezdett jogügylet a felek közt ekként tökéletesen befejeztetett; az ennek tárgyát képezett javakhozi tulajdoni jog M Józsefre teljesen átszállott s az eladó gróf B. Antal örököseinek azon javak iránti mindennemű érdekeltségük s igy felelősségük is végkép megszűnt, még azon esetre is, ha felperes állítása szerint, a zálogos javakra nézve már elévült jog ruháztatott volna át Mihálovics Józsefre. Mert ez a fenebbiek szerint B. alatt a zálogos, perekbeni kereshetőséget minden feltétel s fentartás nélkül ruháztatta át magára, saját tette ellen pedig keresete senkinek sincsen. „De alaptalan is felperesnek azon állítása, hogy a zálogos pereknek alperes atyja általi megindításakor, a kiváltási jog már elévült volna; mert törvényeink a bírói zálogokra nézve nem ismernek elévülést. A mint tehát M. Józsefnek a B. alatti bevallás után néhai gróf B.Antal örökösei ellen, bármi kereseti joga többé nem lehetett, ily nem létező jog annak jogutodára felperesre sem szállhatott át. „Végre a zálogos perek megszüntetésére alapul szolgáló ósis. ny. parancs a törvényhozás teréni intézkedés, s mint ilyen szavatosság tárgyát és esetét nem képezheti, hanem csak a tulajdonost sújtja. Már pedig 1852-b a zálogos javaknak kétségtelenül a Mihálovics család volt tulajdonosuk. A mecskei birtok nem is esett a pátens intézkedése alá, hanem ez ügy a C. D. alatti, a kiváltás kérdését véglegesen még el nem határozó ítéletek szerint azért nem volt kedvező sikerű, mivel felperesi részről kellőleg fel nem szereltetett, mely mulasztás alperest nem terhelheti. „Kétségtelen tehát, hogy az A. B. jogcselekményeknél fogva alperest szavatosi kötelezettség nem terheli. „De habár terhelné is, felp. keresetének helyt adni még sem lehetne, mert eltekintve attól, hogy felperes követelése kiszámításának alapjául vett G-. catastralis becsűben csupán a föld becsértéke vétetett fel, holott a birtokon gazdasági épületek is feltevőleg lehettek. Hiányos a felszámítás azért is, mivel abban a még kiváltandó javakat terhelő zálogos összegek s beruházások figyelmen kívül hagyattak, már pedig mindezek kiváltás esetére A. szerint M. József vagy esetleg jogutódai által voltak a zálogos birtokosoknak fizetendők, s igy most azon zálogos birtokok becsértékéből felperes ellenében levonandók volnának." Ezen itélet ellen Goldner által beadott f e 1 e bbezésben lényegileg az vitattatik, hogy az A.B.euyességekben a szavatosi kötelezettség fenáll. Mert, ha törvény szerint azzal jár minden terhes szerződés, akkor a törvény ebbeli erejét nem gyöngítheti az, hogy a szerződésben kifejezésére homályos, hiányos kitételek használtattak. Ha in vicém evictionis kitétel csupán szavatosság gyanánt' lenne is értelmezendő, ez csak annyit jelenthetne, hogy az átruházó József Antal gróf az összes okmányok valóságom átadására vonatkozó szavatosságtól 23