Törvényszéki csarnok, 1870 (12. évfolyam, 1-101. szám)

1870 / 22. szám

86 Semuiitöszéki határozatok. Ha az iiélet által magát sértve érzeti fél az ellen torv nyes időben perorvoslattal nem élt, a végrehajtás folyamában többé vissza nem térhet az Ítélet általi állítólagos jogsérelmeire. Semmiségi esetet nem képez, ha nem a végrehajtási végzésben kijelölt szbiró teljesítette a foglalást. Ha az árverés nemcsak végrehajtást szenvedő, hanem tulajdonos társai vagyon illetékére is kiterjesztetett, ezek nevében semmiségi panasz emelésére nincs jogosítva. Semmiségi alapul nem szolgálhat az sem, hogy a kielégítési sorrendbe oly követelések is felvétettek, melyek csak perfeljegyzés által biztosíttattak. A pécskai kincstári uradalomnak Mái Fülöp ellen 17,830 for. s járul, iránt folytatott végrehajtási ügyében Csanádmegye telekk. tszéke 1870. jan. 15-én 2173. sz. a. kelt végzéssel az árverést elrendelte. Ezen fe.br. 3-án kézbesített végzés ellen febr. 7-kén alperes semm. panaszt adott be következő okokból: már az ítélet is törvénytelen volt, mert alperes megidéztetése nélkül hozatott; továbbá a végrehajtónak <% végrehajtást Szegeden kellett volna bejelentenie, mig az Nagy-Lakon történt, miért az is semmis, mivel azon idó'ben sem alperes sem családja nem tartózkodott Nagy-Lakon; és a végrehajtást előbb az ingóságokra kellett volna intézni; és a végrehajtás foganatosításával Csáhli szbiró bízatott meg, azt mégis a szbiróságnak egy meg nem bízott tagja eszközölte, és pedig ugy, hogy az két ismeretlen egyént vévén magához, ingatlanjait a korcsmában becsülte megs így épületei nem lettek megbecsülve; továbbá a telekk. tszékhez a végrehajtási jköny vön kivül semmi más perirat át nem tétetett; a tszék elismerve, hogy az ingatlanok egy részben Breslavert és Mái Lajost illetik, az árverést mégis az összes ingatlanokra rendelte el; végre a sorrendben oly követelés is felvétetett, melyre nézve csak perfeljegyzés történt. A Semmit ő szék a semm. panaszt elvetette; „mert panaszló félnek a végrehajtási végzés bekebelezése iránt 1862. decz. 31-kén 1591. sz. a. hozott végzés a vétjegy szerint 1863. jan. 27-ikén kózbesittetvén; továbbá az árverési feltételek, határnapok és sorrend megalapítása végett 1866. aug. 28. tartott első, valamint az 1869. máj. 18-kán tartott második tárgyalásnál is személyesen jelenlevén, feltenni sem lehet, hogy a végrehajtás alapját tevő' ítéletről tudomással nem birt volna; ha tehát az ítélet által magát sértve vélte, ez ellen annak idejében kellett volna perorvoslattal élnie, mit ha nem tett, a végrehajtás folyama alatt azjtélet által szenvedett sérelmeire többé vissza nem térhet. „Mert a végrehajtási eljárás ellen felhozott panasza alaptalan, mivel az eljáró telekk. hatóság Aradmegye tszókének megkeresése folytán teljesítvén az eljárást, azt csak a helyszínén Nagylakon teljesíthette; az pedig, hogy nem a végzésben megnevezett szbiró vitte véghez a foglalást és becsűt, semmiségi esetet nem képez; — valamint azon körülmény sem képez alaki törvénysértést, hogy az eljáró telekk. hatósághoz csak a végreh. jkönyv küldetett át; a becslési eljárás miatti azon panasz pedig, hogy az a kocsma épületben 2 ismeretlen egyen által teljesíttetett, ha a becslési jkonyv által meg nem czáfoltatnék is, a perrend 424. §-hoz képest figyelembe nem vé tethetaék ; „mert végre a miatt, hogy az árverés a tulajdonostársak birtokjutalékára is elrendeltetett, panasztevő a tulajdonostársak nevében sem. panaszt emelni jogosítva nincsen; a miatt pedig, hogy a sorrendbe oly követelés ia felvétetett, mely csak perfeljegyzés által biztosíttatott nem sem. panasznak, hanem a 450. §-hoz képest felebbezésnek van helye." (.1870. mart. 4. — 1856. sz. a.) Adóssági perekben az egyesbiróság illetőségétől való eltérésre nem szolgálhat alapul azon körülmény, hogy a követelés biztositékául ingatlan vagyon köttetett le. Zsurcza Moisia a zalatnai egyesbiróság előtt Sicoe George ellen 120 forint iránt adóssági pert indított. A keresetlevélben eloadatik, hogy felperesnek kölcsöne biztositékául alperes által egy darab föld lett elzálogosítva. Alperes illetőségi kifogásai daczára az egyesbiróság azt megalapította, s alperest 1869. nov. 12-én 708. sz. a. hozott ítélettel elmarasztalta. — Alperes illetőségi kifogását azzal indokolta, hogy biztosítékul ingatlan levén elzálogosítva, s igy dologi zálogjogról levén szó, az egyesbiróság ily ügyfeletti bíráskodásra illetékes nem lehet. Mert felp. követelesének tárgya földbirtok iránti szerződésen alapszik, melyben alperessel ingatlanra vonatkozó jog felett szerződött, mely jog felett (perr. 18. 42. §§.)a birtokbiróság illetékes bíráskodni. — Felperes erre válaszolá, hogy ő nem kérte a zálogszerződés felbontását, mi úgy is jelen jog szerint semmisnek tekintendő ; nem is követelt zálogjogot, hanem csak a kölcsön megtérítését, ez pedig dologi jogot nem képez. Alperes a marasztaló ítélet ellen sem. panaszszal élt. A Semmitó'szék a panaszt elvetette; „miután ama körülmény, hogy a követelés biztositékául ingatlan vagyon köttetett le, a bírói illetőség tekintetében mi különbséget sem képez." (1870. martius 5-én. 1513. sz. a.) Semmis azon bírói intézkedés, mely a felmondás egyszerű közlésén túl menve, a felmondott lakás bizonyos idő alatti kiüríttetését is rendeli. Ez csak megelőző peres eljárás folytán mondat hátik ki. A keresetlevél kellékeivel nem bíró folyamodványra tárgyalás el nem rendelhető. Körngast József Zalamegye illető szbiróságához folyamodványt adott be, melyben előadván, hogy házát Martincsevics Albertnek és nejének 3 havi felmondás mellett bérbeadván, s ezen felmondást 3 havi határidővel eszközöltetvén, de nevezettek azon felmondást el nem fogadván, kéri, hogy a felmondás bíróilag eszközöltessék s azok köteleztessenek házát 3 hó alatt elhagyni. — E kórelemnek a szbiróság 1870. év febr. 2. 89. sz. a, végzéssel helyt adott, a felmondás birói közlésén kivül egyszersmind meghagyván, hogy Martincsevicsék az általuk bérben birt házat komoly következmények terhe alatt kézbesítéstől számítandó 3 hó alatt okvetlenül kiürítsék. Ez ellen a bérlők semm. panaszt adtak be, mivel a kiürítést rendelő végzés meghallgattatásuk nélkül hozatott. ASemmitőszóka panasznak helyt adott, a szbiság 1870. febr. 2 ki végzését megsemmisítette s azt utasította, hogy a felmondást az ellenfélnek egyszerűen kézbesittesse: „m e r t a végzés alapját tevő folyamodvány keresetlevél kellékeivel nem bírván, arra ugyan a bíróság a tárgyalást s az ellenfél meghallgatását el nem rendelhette, | az ez irányban emelt semm. panasz tehát alaptalan;