Törvényszéki csarnok, 1870 (12. évfolyam, 1-101. szám)

1870 / 21. szám - Ujabb eszmék az államügyészség szervezéséhez [4. r.]

83 elmarasztaltatvan, ellene a végrehajtás elrendeltetett. | Ennek folytán alperes lak házának haszonbér-jövedelme j lefoglaltatott, s a bérbeadás nyilvános árverés utján fo- i ganatosittatván, a lakház a legtöbbet Ígérőnek bérbeada tott. Ez ellen törvényes határidő' alatt semmis, panasz be nem adatott. De midőn alperes lakházát elhagyni oem akarván 1869. okt. 5. bíróilag kényszeríttetett annak elhagyására — ettől számított 8 nap alatt Heinrich Erzsébet férjezett Ungerspiller Miklósné, ki a kérdéses házat april 14-én — tehát az eszkö^ölt végrehajtás után vette meg, semmis, panaszt adott be. Ez mint elkésett hivatalból visszautasítandó lett volna ugyan, de a bíróság panasztevő nagyobb megnyugtatásául azt felterjesztette. A Semmitőszék kövei kezőleg határozott: „A semmis, panasz elvettetik, mert azon végrehajtás, mely ellen az iutézve van, az alperesek tulajdonát állítólag képező s azok birtokában levő háznak bérbeadása utján még f. év april l-jén foganatosíttatván, s akkor az ellen alperesek semminemű perorvoslatot nem használván, — az ezen végrehajtás szükségképeni következménye, t. i. a bérbevevőnek a ház haszonélvezetébe bevezetése, s alpereseknek abból eszközlött kizárása ellen egy, a perben nem állott személy által benyújtott semmis, panasznak helyt adni annál kevésbbé lehetett, mert ezen panasztevő a kérdéses ház tulajdonát csak april l4-diké;i szerezvén meg, e később szerzett jogával a végrehajtatónak előbbi törvényes jogát, meg nem semmisíthette, s ha tulajdoni vagy elsőbbségi jogában magát sértve érezte, ez ellen neki nem a semmis, panasz jogorvoslata, hanem a törvényben szabályozott igény — vagy elsőbbségi keresete állott rendelkezésére. (1869. decz. 28. — 3262. sz.) Merőben alaptalan semmiségi pafiasz használtatván, a bírság fizetése £303. §.J első sorban s közvetlenül az ügyvédet terheli — fele iránti viszkeresete fenntartásával, (59. §) Deszdár Eleknő Aranyo3szék egyesbirósága előtt Koronka Antal ellen bizonyos lefoglilt ingóságokra nézve igénykeresetet adott be, mit a tárgyalás befejeztével a bíróság mint teljesen alaptalant elvetette s felperest a költségekben s az ügyvédet büntetésül 30 ft. birságban elmarasztalta. Ez ellen felebbezésen kívül — sem. panaszt is adtak be, mert a bizonyítékok, különösen tanúkihallgatás elmellőztetett, s mert végérvényesen még nem levén eldöntve, hogy az igény alaptalanul támasztatott-e, az ügyvéd büntetésére irányzott 470. s 59. §. nem alkalmazható, és mert a 470. §. szerint a büntetésdijban a fél s ügyvéd együttesen marasztalandók el. A Semmitőszék határozata ez: „tekintve, hogy a kereseti főtárgy s járulékainak helyes vagy helytelen megalapítása, valamint a felperesi bizonyítékok hatálya s állítólagos helytelen mellőzéso miatt emelt panaszok, mint az ügy érdemére vonatkozók a perr. 108. §. értelmében nem ez uton érvényesítendők ; „a felperesi a perr. 297. §. egyik pontjára sem alapított sem. panaszt, mint merőben alaptalant elvetette, és felperesi ügyvédet a perr. 303. §. értelmében az 59. §. alkalmazásával 20 for. pénzbírságban marasztalla. (1870. febr. 12. — 163. sz. a.) Ugyanazon beadványban bírói intés közlése és szakértők általi előleges bizonyítás egybekapcsolva . em kérethetik. Megsemmisítendő azon végzés, mely az intés közlésén túlterjeszkedve egyszerre birói szemlét s bizonyos kötelességek , teljesítéséi is rendeli. Kóós Kálmán és neje Abaujmegye illető szolgabiróságához aziránt folyamodtak, hogy ők gr. Eszterházy Ernő birtokát megvevén, innen eredt haszonbéri szerződés adta jogaik épségben fen tartása végett az ott létező haszonbérlők Lévinger és Burger, kik a kibérelt erdőkben tetemes károkat okoztak, megintessenek, és felhivattassanak, hogy a kivágott erdó'rész mennyiségének felmérése s megbecslése iránt tartandó szemlére a helyszínén megjelenjenek; továbbá, hogy jövőre a vágások kijelöléséig a favágatástól tartózkodjanak, hogy a fahordatás napját folyamodókkal közöljék,hogy az épületeket jő karban tartsák stb. stb. Az illető szbiróság 1869. nov. 10. — 321. az. a. végzéssel az intő levelet nevezett haszonbérlőknek azzal rendelte kézbesittetni, hogy ezek az abban elősorolt kötelezettségeknek haladéktalanul elegettenni siessenek, egyszersmind a kért előleges birói szemlét elrendelte. Erre az összes érdek letteket megidéztetni rendelvén: — ennek következtében a birói szemlót meg is tartotta. Ezen végzés s eljárás ellen a haszonbérlők semmis, panaszszal éltek; mert folyamodók őket csak megintetni kérték, mig a végzés oda is utasította, hogy az elősorolt kötelezettségeket teljesíteni siessenek — a nélkül, hogy aziránt meghallgatattak volna; és mert a szakértők választására fel sem hivatattak, de arra elég idejök nem is lehetett. A Semmitőszék annak helyt adott, a nov. 10-ki végzést, s azt kövelett egész eljárást megsemmisítette, s a bíróságot a beadmánynak az abban foglalt külön tárgyú kérelmek szerint leendő kijavítása eszközlésére utasította; „mert a fentebbi beadmányban birói intés és szakértők általi előleges bizonyítás kapcsolatosan ós így szabály ellenesen kéretett; „és a megtámadott végzés az intés egyszerű közlésén túl terjeszkedve, egyrészt kötelezettségeket szabott az intett felek elébe, másrészt pedig ugyanazon egy végzésben birói szemle is rendeltetett; „eszerint a perrend lényeges szabályai sértetvén ezen végzés hozatalánál, ezt s az arra fektetett egész eljárást a 297. §. 1. p. alapján megsemmisíteni kellett. (1870. mart. 3. — 680. sz. a.) A községi bíróság előtt 30 fton túl kötött birói egyesség alapján végrehajtás el nem rendelhető. Az egyesbiróság végzése, mely ily egyesség alapján rendeli el a végrehajtás, megsemmisítendő. Mandel Mózesnek Kerekes Lajos ellen 200 frt. s járulékai erejéig folytatott pere községük bírósága előtt kötött egyesség által befejeztetvén, az illető megyei egyesbíróság 1869. decz. 16. — 1662. sz. a. végzésével a végrehajtás elrendeltetett. Alapul szolgait a községi előjáróság előtt kelt jegyzőkönyv, mely a felek közt keletkezett egyességről tanúskodik. A végrehajtás foganatosíttatván, alperes semm. panaszt adott be; mert a végrehajtás nem a perrend 7. §. értelmében lett elrendelve; mert a végrehajtás alapjául szolgált békeegyesség a perrend 48. §. szerint illetéktelen bíróság előtt köttetett. A Semmitőszék határozata: „Az pgyesbiróság 1662. sz. végzése s az 1869. dec. 18. foganatosított végrehajtás megsemmisíttetik ; 21*