Törvényszéki csarnok, 1870 (12. évfolyam, 1-101. szám)

1870 / 21. szám - Ujabb eszmék az államügyészség szervezéséhez [4. r.]

83 elmarasztaltatvan, ellene a végrehajtás elrendeltetett. | Ennek folytán alperes lak házának haszonbér-jövedelme j lefoglaltatott, s a bérbeadás nyilvános árverés utján fo- i ganatosittatván, a lakház a legtöbbet Ígérőnek bérbeada tott. Ez ellen törvényes határidő' alatt semmis, panasz be nem adatott. De midőn alperes lakházát elhagyni oem akarván 1869. okt. 5. bíróilag kényszeríttetett annak el­hagyására — ettől számított 8 nap alatt Heinrich Erzsé­bet férjezett Ungerspiller Miklósné, ki a kérdéses házat april 14-én — tehát az eszkö^ölt végrehajtás után vette meg, semmis, panaszt adott be. Ez mint elkésett hivatalból visszautasítandó lett volna ugyan, de a bíróság panasztevő nagyobb megnyugtatá­sául azt felterjesztette. A Semmitőszék kövei kezőleg határozott: „A semmis, panasz elvettetik, mert azon végrehajtás, mely ellen az iutézve van, az alperesek tulajdonát állító­lag képező s azok birtokában levő háznak bérbeadása utján még f. év april l-jén foganatosíttatván, s akkor az ellen alperesek semminemű perorvoslatot nem használ­ván, — az ezen végrehajtás szükségképeni következmé­nye, t. i. a bérbevevőnek a ház haszonélvezetébe beveze­tése, s alpereseknek abból eszközlött kizárása ellen egy, a perben nem állott személy által benyújtott semmis, pa­nasznak helyt adni annál kevésbbé lehetett, mert ezen panasztevő a kérdéses ház tulajdonát csak april l4-diké;i szerezvén meg, e később szerzett jogával a végrehajtató­nak előbbi törvényes jogát, meg nem semmisíthette, s ha tulajdoni vagy elsőbbségi jogában magát sértve érezte, ez ellen neki nem a semmis, panasz jogorvoslata, hanem a törvényben szabályozott igény — vagy elsőbbségi ke­resete állott rendelkezésére. (1869. decz. 28. — 3262. sz.) Merőben alaptalan semmiségi pafiasz használtatván, a bír­ság fizetése £303. §.J első sorban s közvetlenül az ügyvédet terheli — fele iránti viszkeresete fenntartásával, (59. §) Deszdár Eleknő Aranyo3szék egyesbirósága előtt Koronka Antal ellen bizonyos lefoglilt ingóságokra nézve igénykeresetet adott be, mit a tárgyalás befejeztével a bí­róság mint teljesen alaptalant elvetette s felperest a költ­ségekben s az ügyvédet büntetésül 30 ft. birságban elma­rasztalta. Ez ellen felebbezésen kívül — sem. panaszt is adtak be, mert a bizonyítékok, különösen tanúkihallgatás elmel­lőztetett, s mert végérvényesen még nem levén eldöntve, hogy az igény alaptalanul támasztatott-e, az ügyvéd bün­tetésére irányzott 470. s 59. §. nem alkalmazható, és mert a 470. §. szerint a büntetésdijban a fél s ügyvéd együt­tesen marasztalandók el. A Semmitőszék határozata ez: „tekintve, hogy a kereseti főtárgy s járulékainak helyes vagy helytelen megalapítása, valamint a felperesi bizonyítékok hatálya s állítólagos helytelen mellőzéso miatt emelt panaszok, mint az ügy érdemére vonatkozók a perr. 108. §. értelmében nem ez uton érvényesítendők ; „a felperesi a perr. 297. §. egyik pontjára sem ala­pított sem. panaszt, mint merőben alaptalant elvetette, és felperesi ügyvédet a perr. 303. §. értelmében az 59. §. al­kalmazásával 20 for. pénzbírságban marasztalla. (1870. febr. 12. — 163. sz. a.) Ugyanazon beadványban bírói intés közlése és szakértők általi előleges bizonyítás egybekapcsolva . em kérethetik. Megsemmisítendő azon végzés, mely az intés közlésén túl­terjeszkedve egyszerre birói szemlét s bizonyos kötelességek , teljesítéséi is rendeli. Kóós Kálmán és neje Abaujmegye illető szolgabiró­ságához aziránt folyamodtak, hogy ők gr. Eszterházy Ernő birtokát megvevén, innen eredt haszonbéri szerző­dés adta jogaik épségben fen tartása végett az ott létező haszonbérlők Lévinger és Burger, kik a kibérelt erdők­ben tetemes károkat okoztak, megintessenek, és felhivat­tassanak, hogy a kivágott erdó'rész mennyiségének fel­mérése s megbecslése iránt tartandó szemlére a helyszí­nén megjelenjenek; továbbá, hogy jövőre a vágások kijelöléséig a favágatástól tartózkodjanak, hogy a fahor­datás napját folyamodókkal közöljék,hogy az épületeket jő karban tartsák stb. stb. Az illető szbiróság 1869. nov. 10. — 321. az. a. vég­zéssel az intő levelet nevezett haszonbérlőknek azzal ren­delte kézbesittetni, hogy ezek az abban elősorolt kötele­zettségeknek haladéktalanul elegettenni siessenek, egy­szersmind a kért előleges birói szemlét elrendelte. Erre az összes érdek letteket megidéztetni rendelvén: — ennek következtében a birói szemlót meg is tartotta. Ezen végzés s eljárás ellen a haszonbérlők semmis, panaszszal éltek; mert folyamodók őket csak megintetni kérték, mig a végzés oda is utasította, hogy az elősorolt kötelezettségeket teljesíteni siessenek — a nélkül, hogy aziránt meghallgatattak volna; és mert a szakértők vá­lasztására fel sem hivatattak, de arra elég idejök nem is lehetett. A Semmitőszék annak helyt adott, a nov. 10-ki végzést, s azt kövelett egész eljárást megsemmisítette, s a bíróságot a beadmánynak az abban foglalt külön tárgyú kérelmek szerint leendő kijavítása eszközlésére utasította; „mert a fentebbi beadmányban birói intés és szakér­tők általi előleges bizonyítás kapcsolatosan ós így sza­bály ellenesen kéretett; „és a megtámadott végzés az intés egyszerű közlé­sén túl terjeszkedve, egyrészt kötelezettségeket szabott az intett felek elébe, másrészt pedig ugyanazon egy végzésben birói szemle is rendeltetett; „eszerint a perrend lényeges szabályai sértetvén ezen végzés hozatalánál, ezt s az arra fektetett egész eljárást a 297. §. 1. p. alapján megsemmisíteni kellett. (1870. mart. 3. — 680. sz. a.) A községi bíróság előtt 30 fton túl kötött birói egyesség alapján végrehajtás el nem rendelhető. Az egyesbiróság végzése, mely ily egyesség alapján ren­deli el a végrehajtás, megsemmisítendő. Mandel Mózesnek Kerekes Lajos ellen 200 frt. s já­rulékai erejéig folytatott pere községük bírósága előtt kö­tött egyesség által befejeztetvén, az illető megyei egyes­bíróság 1869. decz. 16. — 1662. sz. a. végzésével a vég­rehajtás elrendeltetett. Alapul szolgait a községi előjáró­ság előtt kelt jegyzőkönyv, mely a felek közt keletkezett egyességről tanúskodik. A végrehajtás foganatosíttatván, alperes semm. pa­naszt adott be; mert a végrehajtás nem a perrend 7. §. értelmében lett elrendelve; mert a végrehajtás alapjául szolgált békeegyesség a perrend 48. §. szerint illetéktelen bíróság előtt köttetett. A Semmitőszék határozata: „Az pgyesbiróság 1662. sz. végzése s az 1869. dec. 18. foganatosított végrehajtás megsemmisíttetik ; 21*

Next

/
Thumbnails
Contents