Törvényszéki csarnok, 1870 (12. évfolyam, 1-101. szám)

1870 / 19. szám - További eszmék az államügyészség szervezéséhez [2. r.]

74 tünk, hogy ezen eljárást a kellő szakismeretet, sőt gyakran minden műveltséget nélkülöző rendőri közegekre bízni, mind a közbiztonság, mind az egyéni szabadságra nézve, a lehető legveszélyesebb kísérletek egyike. A vizsgálati cselekvónyek véghezvitele kizárólag a jvizsgáló bíró feladatát képezheti, ki az államügyész és a törvénykezési rendörségtől független és szorosan elkülönített hatáskörrel legyen felruházva, s az államügyész hivatalos állása a vizsgáló bíróval szemben egy általán akkép szabályozandó, hogy a gyűlölt kutató eljárás azon kinövése, miszerint a vád és a vizsgálat egy személy kezében egyesült, egyszer mindenkorra kiküszöböl tessék. Az ezen czikkben kifejtett nézeteket a küszöbön álló szervezésre alkalmazva, az államügyészség hatásköre a törvénykezési rendörséggel és a vizsgáló birósággal szemben, következőleg lenne szabályozandó. 1- őr Az államügyész a törvénykézési rendőrség élén áll, ezen rendőrség teendője azonban, minden vizsgálati lépések kizártával, a büntettek kikutatására, a bűntettesek felfedezésére és a bizonyitéki eszközök összegyűjtésére szorítkozik. 2- or. A kozkereset utján megtcrlandó bűntényeknél az államügyész a vizsgálat megejtését indítványozza, mely indítvány felett, ha a vizsgáló biró azt indokoltnak nem találná, az illetékes kerületi törvényszék büntető osztálya határoz. 3- or. A vizsgálat folyamában az államügyész a vizsgálati iratokat betekintheti, a vizsgálat menetére vonatkozó indítványokat tehet, melyek felett a vizsgáló biró függetlenül határozni jogosítva van, épségben tartatván a közvádló azon joga, a sérelmesnek vélt határozat ellen az illetékes kerületi bünfenyitő törvényszékhez folyamodni. 4- er. Az államügyész a már megkezdett vizsgálattól, csak a vizsgáló biró, illetőleg nézet különbség esetében, az illetékes vádlószék beleegyezésével állhat el, ezen szabály alól kivételt csak azon esetek képeznek, hol az elállás joga a magánvádlót is illeti. 5- ör. A vizsgáló biró az államügyészszel szemben független és önálló hatáskörrel bír, és az illetékes első folyamodású törvényszék büntető osztályának felügyelete alatt áll, melynek hatásköréhez tartozik az iránt őrködni, hogy a vizsgálati eljárás ne késleltessék, és vádlott törvényellenes bánásmódban ne részesitessék. Ezen czél elérése végett a vizsgáló biró kötelessége, az illetékes kerületi büntető törvényszék előtt, az általa vezetett vizsgálatokról időnként személyesen jelentést tenni, mely jelentések alkalmával, az allamügyésznek egyszersmind tér nyujtatik ellenőrzési jogát nyomatékosan érvényesíteni. 6- or A vizsgalatok gyorsítása végett szükséges, hogy az illetékes kerületi bünfenyitő tszéknek, a vizsgálatra vonatkozó határozatai ellen, azon két eset kivételével, midőn a bünvizsgálat felvételére irányzott államügyészi indítvány mellőztetik, vagy a már folyamatba tett vizsgálat ellenzése daczára, beáUitt-uik, — a közvádlo felebbviteli jogorvoslattal ne élhessen,mely a tapasztalat ujjmutatása szerint gyakorlati eredménynyel nem bir, és csak a vizsgálatok késleltetését eredményezi. Ha az államügyész egyrészt azon kettős szerep alól, vádlófél és egyszersmind a türvény őre lenni, feloldatik, de viszont az ót megillető hatáskörrel feruháztatik, ha a büntető eljárás súlypontja a nyilvános tárgyalásra helyeztetik át, ha végre a vizsgáló biró feladatát fogja képezni a tónyálladék törvényes oldalait kitárni és minden kutatási kötelesség alól felmentve, szabad tekintettel a terhelő és mentő bizonyítékokat mérlegezni, — nem kétlem, hogy büntető eljárásunk igen sok visszaéléstől fog megótratni, és midőn az egyéni szabadság az állam ügyész önkénye ellen oltalmazva lesz, a közvádló mint a megsértett társadalmi rendíképviselóje,a tisztelet, nem pedig mint vádlott fél személyes ellensége, a rettegés tárgya leend. Semmitüszéki határozatuk. Mielőtt perre utasítás folytán az örökösödési per bíróságának illetősége előáll; az ingókból álló hagyaték tárgyalására megyékben és székekben a szolgabirák, és azok helyét pótló egyes bíróságok az illetékesek. Míg városokban ezen eljárásra a városi törvényszék van hivatva. Zimmermann Katalin Szebenszék területén russi lakosnö 1865-ben elhalálozváns hagyatékára nézveatörvényes eljárás folyamatba tétetvén, miután az uj 1868:541. cz. szerinti perrend életbelépett, a szebeni szék s város törvényszéke, a hagyat éktárgyalási iratokat, melyek annak átszolgáltattak, a perrend 583 §, s a min. rend 257 §. értelmében 1869 nov. 25-kén 3124 sz a. az ottani egyes bírósághoz visszaküldötte azon okból, mivel a hagyaték egészen ingóságokból áll; azon nézetben levén, mikép itt csak egyes bíróság vau hivatva a hagyatéki tárgyalásokra, midőn a hagyatékot csak ingók képezik. A Semmitöszék ezen hozzá felterjesztett ügyben következőleg határozott : „Ezen Szebenszék területén levő Russi községben elhalt Zímmerman hagyatéka tárgyalására az egyes bíróság illetékesnek nyilvánittatik; „mert az 1868: 54 tcz. 562 § azt rendeli, hogy a halálesetek felvételéről szóló hivatalos tudósítások megyékben a szolgabíróhoz, városokban a törvényszékhez intézendök, mely bíróságokhoz az örökösödési eljárás iránt azemlitett törvényczikk VII. fejezetében foglalt intézkedések tétele tartozik ; „Tekintve már egyrészt, hogy a jelen esetben ingókból álló hagyatéknak az 583 §. értelmében sommás uton leendő felosztásáról, atya és gyermek közt van szó, — és hogy az örökösödési per bíróságának illetősége az 587 és 589 §. §, értelmében csak a perre való utasitás folytán állhat be; „valamint másrészt azt, ho?y az átmeneti min. rend. XXI. cz. 2-ik pontjaként, a marosvásárhelyi kir. tábla területén a törvényben szolgabirákra ruházott teendőket az egyes bíróságok végezik; „önkényt következik, hogy jelen hagyatéki ügy ellátására, annak jelenlegi állásában az egyes biró illetékes; miből azonban nem következik, hogy Szebeu város területén előforduló hagyatéki esetek tekintetéből az egyes bíróság van eljárásra hivatva, miután a felhívott 562 §. érte mében, városokban ezen eljárásra a városi tvszék,