Törvényszéki csarnok, 1870 (12. évfolyam, 1-101. szám)

1870 / 2. szám - Magyar jogászgyülés [2. r.]

8 2. §. A jogászgyülós tagja a magyar birodalom minden honpolgára lehet, a ki: a) ügyvédi okíevéllel bir, b) bírói hivatalt visel, vagy a törvénybon meghatározott birói minösitvéuynyel bir; c) valamely magyar birodalmi egyetemen vagy más jogi tanintézeten jogtanár, d) közjegyző, e) jogtudor. 3. §. A tagság a belépti igazolvány átvételével kezdődik, melyet az állandó bizottmány szolgáltat ki. 4. §. A jogászgyülések kelye állandóan Budapest, jogászgyülés minden évben tartatik, s a megnyitás napjával együtt 3 — 6 napig tart. A jogászgyülés szakosztályi és teljes ülésekben működik. A teljes ülések nyilvánosak. A tagdíj egy évre 5 frt. A tagok kötelesek e dijt minden évben január hó végéig a gyűlés pénztárába befizetni, az időközben belépők pedig belépésükkor azonnal. Az első évben a lefizetés a megalakulás napjától számítandó négy hét alatt teljesítendő. A fizetés megtörténte az igazolvány kiszolgáltatása által bizonyittatik. Ha valamely tag a tagdijt e§-ban meghatározott idő alatt be nem fizeti, az évi járulék az igazolvány megküldése mellett utánvét utján szedetik be; az utánvéttel terhelt levél el nem fogadása a kilépés kijelentésének tekintetik. Az állandó bizottmány a befizetések megkönnyítése • végett oly városokban és törvényhatóságokban, hol a gyűlésnek több tagja van, 1 tagot megbízhat a tagdijaknak a fenn kitett határidőig való elfogadásával, s az igazolványok kiszolgáltatásával. — Az ily intézkedés, és a megbízottak neve a hírlapokban közzéteendő. 5. §. Indítványokat csak a tagok tehetnek, és a gyűlési tárgyalásokban a szavazásban csak a tagok vehetnék részt. Az átalános jogászgyülés négy szakosztályból áll.— Az elsőbe: az átalános magánjog, a másodikba: a kereskedelmi s váltójog, tengerjog, és a nemzetközijog jus internationale, a harmadikba: a büntetőjog, büntetőeljárás és a börtönügy, a negyedikbe: a bírósági szervezet, polgári eljárás, jogtanulmány, jogtörténelem és törvénykezési statistika tartoznak. A szakosztályok a tagok önkénytes bejegyzései utján alakulnak, melyek lehetőleg a gyűlés első napján teljesitendók. Minden szakosztály, gyűlésről gyűlésre maga választja elnökét, jegyzőjét: s ezeken kivül esetről esetre előadót választ, ki a szakosztály megállapodását azon tárgyban a közgyűlés elébe terjeszti. Valamely szakosztály tárgyalásaiban és a szavazásban csak ezen szakosztály tagjai vehetnek részt, hallgatókul azonban a többi szakosztályok tagjai is jelen lehetnek. A kisebbségnek (és ha többfelé ágazik, azok mindegyikének) jogában áll saját indítványát külön szerkeszteni és saját választott előadója által a szakosztály megállapodásával egyidejűleg a teljes ülés elé terjeszteni. 6. §. Ha valamely indítvány mint tárgyalásra nem alkalmas visszautasittatott az állandó bizottmány által, arról az indítványozó rögtön értesítendő, és jogában áll az indítványt a maga költségén kinyomatni s a tagoknak szétküldeni. — Ez esetben joga van a gyűlés első napján az elnököt fölhívni, ki az indítvány megvizsgálására a tagokból rögtön egy tíztagú bizottmányt nevez ki, mely azon kérdés felett, váljon az indítvány ezen gyűlésen való tárgyalásra alkalmas-e vagy sem,még azon nap végleg dönt, Ha az indítványa tárgyalásra alkalmasnak találtatott, az elnök által az illető szakosztály elnökéhez megküldendő, 7. §. A szakosztály tárgyalásai alá csak a tudományos tartalmú indítványok tartoznak. Csak oly inditvány kerülhet a szakosztályban tárgyalás alá, a 6. §-ban meghatározott eseten kivül, mely a gyűlés megnyitása előtt legalább 6 héttel az állandó bizottmányhoz beküldetett, és az által a 13. §-ban meghatározott módon közzététetett. A szakosztálynak joga van valamely indítványt, mint a mely bármi okból tárgyalás alá nem való, visszautasítani. Az ily inditvány azon gyűlésen többé elő nem vehető. Az indítványok az állandó bizottmányhoz küldendők be. (13. §. e.) 8. §. A teljes ülés a gyűlés összes tagjaiból áll. A tárgyalásokat a jogászgyülés elnöke vezeti, ki valamint egy alelnök, minden gyűlés első teljes ülésében azon gyűlés-szakra korelnök és korjegyző működése mellett választatik. Az elnök választ négy jegyzőt a tagok közül, meghatározza a napi rendet; s az illedelem s csend fenntartására ügyel. Az elnököt akadályoztatás esetében az alelnök he lyettesiti. 9. §. Oly indítványok, melyek a szakosztály áltnl is alkalmasnak találtattak a tárgyalásra, de a melyek ott vagy a teljes ülésben időhiány miatt nem tárgyaltathattak, a következő gyűlésen az uj indítványok előtt vétetnek elő. 10. §. A tanácskozás rendét részletesen külön szabály állapítja meg. 11. §. Ugy az osztály mint a teljes ülésekben a jelenlevők többsége határoz. 12. §. A teljes ülésekben, ha husz tag írásban kívánja, tekintet nélkül arra, vannak-e még tagok a szóllásra felírva, szavazásra bocsátandó azon kérdés, berekesztessék-e a vita vagy sem. 13. §. A teljes ülés tárgyai: a) az elnök és az alelnök választása, b) egy 3 tagu bizottmány kiküldése, mely az állandó bizottságnak a megelőző évről szóló számadásait megvizsgálja, és arról a közgyűlésnek jelentést tesz, c) a szakosztályok megállapodásának, illetőleg a kisebbségi véleményeknek megvitatása, elfogadása vagy visszautasítása, d) az állandó bizottmány megválasztása, e) a következő gyűlés helyének, és a hónak a melyben tartatni fog, meghatározása, f) a gyűlés beligazgatására vonatkozó indítványok, g) az alapszabályok módosítása. A c) alatti tárgyak sorrendjét a gyűlés elnöke szabja meg, a többiek pedig azon rendben veendők elintézése alá a melyben fenn elősorolvák. Csak oly tudományos tartalmú inditvány vehető tárgyalás alá a teljes ülésben, mely a szakosztályi érdemleges tárgyaláson már átment. (Vége köv.) Megjelen e lap hetenkint kétszer — kedden és pénteken. — Előfizetési ár: helyben és vidékre egész évre 8 frt, fél évre 4 ft negyedévre 2 ft. ausztriai értékben. — Szerkesztői szállás: belváros, kalap-utcza 11-ik sz. a. 2 ik em. balra Pesten, 1869. Syomitoít Kocsi S á n d o r saját nyomdájában Hal-piaci és al-dunasor srtrkán 9. IS. a.