Törvényszéki csarnok, 1870 (12. évfolyam, 1-101. szám)

1870 / 14. szám - Válasz Vajkay Károly urnak [2. r.]

55 hetne csak azért, mert az ügyek az általam vitatott módon adatnának elő. Hiszen nem kell felejteni, hogy az előadók egyszersmind birák, hogy azoknak a pert a felállított elméletem szerint otthon tanulmányozni kell, hogy ezeknek minden döntő ténykörülményt és bizonyítékot elóadniok kell, és a eollegium sincs kötve ahhoz, hogy a szavaknak föltétlen hitelt adjon, hanem az iratokból meggyőződést szerezhet magának, váljon híven adták-e elő az ügyet. Lesznek tán előadók, kik nem fogják az ügy tényálladékát hűn előadni; de ennek nem az általam felhozott elmélet lesz az oka, hanem az illető előadó járatlansága. Ezt mondám múltkori czikkemben is, midőnarró! szóltam, hogy az ügyfelszaporodás egyik oka alkalmasint az előadások hosszadalmasságában fekszik. Minderről többet lehetne még irnom, de én is egy közmondásra emlékszem, s azért hallgatok: „Obsequium amicos, veritas ódium parit." Semniitöszéki határozatok. A végrehajtási jog 3 évi elévülési ideje (perr. 378. §.J a perrend. hatálybalépte előtti Ítéleteknél csak a perrend életbelépte napjától számitható. Raschel József N.-Szombat városi egyesbirósághoz Koppay C. N. ellen 100 frt. jár. erejéig A. ítélet alapján mely szerint jelen alperes 1862- május 22-kén 73 sz. a. ítélettel makacsságból elmarasztatott; de a mely itélet eddig végrehajtható nem volt alperes távolléte s kielégítési alap hiánya miatt;— a végrehajtás elrendeléseért s eszközöltetéséért folyamodott, — mit az eljáró bíróság 1869. decz. 31. 994. sz. végzésével mint elévültét visszautasította — a perr. 378. §. által kitűzött időn belől — 3 év alatt — nem élvén végrehajtási jógával. Felperes ez ellen semm. panaszt adott be; mert t. r. 378. §-nak visszaható ereje nem lehet; az elévülési kifogás ex offo nem használható; továbbá alperes elitéltetése után ellilant, miről a hivatalos okmányt nem tudta megkapni. A Semmitöszék a fentebbi 994. sz. végzést megsemmisítette, s az eljáró biróságot a végrehajtási kérvény szabályszerű elintézésere utasitotta; „mert a végrehajtási jog elévülésének a t. r. 378. §-ban szabályozott 3 évi időtartama a végrehajtási kérvényhez hiteles másolatban mellékelt, és az 1868: 54. t. cz. hatálya előtt keletkezett ítéletre vonatkozólag, csak az idézett törvénynek életbelépte napjától számitathatván, a végrehajtási kérvényt elévülés indokából visszautasítani nem lehetett (1870 jan. 29. — 450 sz.) Avégrehajtási foglaltatás alóli kivételre nem szolgálhat alapul a végrehajtást szenvedőnek azon ngilatkozala, hogy az illető ingóságok idegen tulajdont képeznek. Istvánffi István részére Kozák Tődornó ingóságaira Marosvásárhely egyes bírósága által, jógérvényes Ítéletek alapján 1869 évi 263 sz. végzésével a végrehajtás elrendeltetett, mi alperes sátorában talált ingóságainak lefoglalásával foganatosíttatott. Ez alkalommal alperes azt nyilvánította, hogy a lefoglalt ingóságok nem sajátjai, hanem Pelesei s Ötvös tulajdonát képezik, csakhogy különkülön kijelölni nem tudja. Azok azonban mint lefoglaltattak egy zárgondnok felügyelete alá adattak. Ezen eljárás ellen alperes semmis panaszt adott be; mert a lefoglalt ingókat idegen tulajdonnak jelentette ki s ez a perr, 366 §. ellenére foglaláskor tisztába nem hozatott; mert a végrehajtási kérelem alperes ingatlanjára irányoztatott s még is összes ingói lettek lefoglalva; és mert a perr. 306 §. ellenére a végrehajtó nem a helyszínén, a lakásán jelent meg; hanem árusátorában s ott foglalt olyakat, mik neki C3ak árúsitás végett adattak át. A Semmitöszék elvetette ; mert a lezálogolt s megbecsült ingóságokra nézve végrehajtást szenvedő fél által tett azon kijelentés, hogy azok nem az ő, hanem más tulajdonát, képezik, azoknak a végrehajtás alól leendő kihagyására alapul nem szolgálhat (1869 sep. 28. — 1637.) Az igazolási kérvény jógérvényes eldöntése előtt végrehajtási árverés el nem rendelhető. Molt Jósef Csik Jósef s neje ellen Somogy megye illető szbirósága előtt végrehajtást eszközöltetvén; lefoglalt ingóságaik elárverezése elrendeltetett. Ezen végzés alpereseknek ugyan akkor kézbesitetett, mikor azon birói határozat, mely makacssági elmarasztatásuk folytán beadott igazolási kérvényük felett hozatott. Az árverési végzés ellen sem. panaszt adtak be, mert az igazolási keresetükre hozott birói határozat még jogérvényre nem emelkedett, s ez előtt a végrehajtás nem eszközölhető. A S e m m i t ő s z ék az árverési végzést minden jogi következményeivel megsemmisítette: mert végrehajtást szenvedők által meg nem jelenésük igazolása iránt beadott keresetük eddigelé jogérvényesen el nem döntetett, s miután az igazolási kérelem beadása, a végrehajtás foganatosítását felfüggeszti, az árverés ellenük elrendelhető nem volt 1869 aug. 19. — 776. „A községi bíróság illetősége a perr. 475 §. szerint csupán a községi lakosok keresetére terjed, s igy ez a különböző helyeken lakó peres felekre nem alkalmazható (1870 jan. 18. — 3780 sz. Lánczy-Szolnoki ügyben.) A stmmitőszéknek ily elvi határozatát már múltévben megismertettük; mindamellett n^m mellőzhettük ezen legujabbi döntvény közlését a községi bíráskodás illetőségére vonatkozólag miután irányában törvénybe ütköző lépések és intézkedések még mindig fordulnak elő. A kikötött szabad biróválasztási jog nem érvényesíthető oly perben, melyben kiskorúak is vannak érdekelve. — Ily esetben a rendes birói illetőségtől való eltérésnek nincs helye, (perrr. 53. $.)