Törvényszéki csarnok, 1870 (12. évfolyam, 1-101. szám)

1870 / 11. szám - Az igazságszolgáltatás állapota Kun-szt.-Mártonban [1. r.]

43 met visszautasította, mert csak az illetékes biróságok előtt | a per folyamában létrejött békeegyezruény alapján van helye a végrehajtásnak, a járás biróságok fekvőségek felett biráskodnf 1861. éven innen nem voltak illetékesek s igy az előttük kezdett per s annak folytán létrejött békeegyezmény nem eshetik a 345. § f) pont szabálya alá. (1869. aug. 9. — 2954). Közbevett semmiségi panasz folytán a semmitősz é k által határoztatott: „A sem. panasz elvettetik, mert jelen esetre a perr. 297. § ban foglalt semmiségi okok egyike sem alkalmazható, s a kérdéses egyesség különben is mint az eljáró tszék helyesen megjegyzi, nem illetékes bíróság előtt köttetvén, végre nem hajtható. (1869. dec. 15. 1588. sz.) A perirat posta utján való beküldése ki van zárva. Annak hivatalbóli visszautasítása ellen beadott semmiségi panasz elveltetik. R. Erzsébet stb. felperesek Ch. ellen bizonyos földek kiadatása iránt Szász-Sebes város tszéke előtt pert folytattak. Ennek folyamában a tszék felpereseknek posta litján beküldött válasziratukat f. év aug. 28. 812. sz. a. végzésével visszautasította mint a perr. 131. § ba ütközőt. — Ez ellen felp. sem. panaszt adván be. A Semmitőszék határozta: „A semmiségi panasz elvettetik, mert a perr. 131. 132. §§. értelmében rendes eljárásnál a felek ügyvédei illetőleg azok igazolt helyettesei a keresetlevél után következő periratok beadása végett mindenkor a pertárban tartoznak megjelenni — mi által a periratok posta utján való küldetése kizáratik. (1869. dec. 15. — 2113. sz. a.) Az államhatóság s hivatalnok közti — szolgálati viszonyt szabályozó szerződés felmondásának elfogadása vagy visszautasítása iránti kérdés eldöntése, nem a biróságok, hanem az illetékes közigazg. hatóság körébe tartozik. Ritschl Ernő postamester a m. k. posta igazgatóság ellen sommás keresetet adott be, melyben az A) alatti felmondásra alapított szerződés értelmében, a szolgálati viszony felmondását bíróilag érvényesítetni kéri — és pedig 1869. apr. 18-tól, midőn a felmondást a postaigazgatóságnak tudtuladta. Alperes tárgyaláskor különösen azt vitatta; hogy ezen ügy nem tartozik birói eljárás alá, hanem közigazg. útra; mert felperes postamester államhivatalnok, tehát habár a szerződés 18-ik pontjábau a felmondás megemlittetik, az államhatóságnak mégis fennmaradt azon joga, hogy a postamestert felmondás nélkül azonnal is elbocsáthassa, ha hivatalát szabálytalanul kezelte, vagy bűntett, vétség miatt vizsgálat alá került; minek esete forog fenn felperes irányában ; miért szerződése az államhatóság által közigazgatási uton megszüntettetett, s hivatalából elbocsáttatott. Ez ellen felperes a ministeriumhoz fel is folyamodott — mi még függőben v3n. Az eljáró Pest belvárosi bíróság 1869. okt. 25. kelt végzésével a birói illetőséget leszállította — mi ellen felperes semmis, panaszt adott be. A Semmitőszék határozata ez: „A sem. panasz elvettetik; és a további eljárás a perr. 8. §. alapján beállittatván, alperes keresetével közig, útra utasitíatik, mert felperes maga is beismeri,hogy ő mint postamester államhivatalnok volt, és mint ilyen kötötte a szolgálati viszonyt szabályozó A) szerződést; és habár ezen szerződés 18 pontjában annak kölcsönös felmondása kiköttetett, miután mégis azon kérdés, váljon megtartsa-e I a posta-igazgatóság hivatalában azt, kivel szerződött, egyedül közigazgatási uton eldöntendő; ennek következtében a szerződés felmondásának el- vagy el nem fogadása, illetőleg az abból kifolyó szolgálati viszony megszüntetése is nem a bíróság, hanem az illetékes közigaz. hatóság elébe tartozik. (1870. jan. 15. — 4370. sz.) Sommás ügyben hozott birói határozat ki nem hirdettetvén-, hanem kézbesítés által közöltetvén, a felebbvitel azonnali kijelentésének kötelezettsége elesik. llg esetben a 15 napon belüli felebbezés elfogadandó. Daday János Deés egyik járási egyesbirósága előtt Préda József ellen sommás uton birtokháboritasi pert folytatván, alperes elmarasztaltatott, sezen ítéletet felebbezés folytán a kir. tábla is helybenhagyta, melynek ítélete alperesnek 1869. sept. 22-kén kézbesittetett, ki az ellen okt. 4-én tehát 11-ed napra adta be írásban további felebbezését, ennélfogva, a bíróság 1869. okt. 11-i végzésével alperesnek felebbezvényét elkésés indokából visszautasította. Ez ellen alperes semmis, panaszt adott be azon okból, mert beadványa a 11-ik napon elkésettnek nem vehető, miután a perr. 277. §. szerint a felebbvitel határideje rendszerint 15 nap. A Semmitőszék által határoztatott; „Sommás ügyekben hozott határozat a perr. 124— 125. §§. értelmében szóval kihirdetendő levén, s tartozván az azzal meg nem elégedő fél felebbviteli szándékát azonnal bejelenteni; minthogy azonban jelen perben hozott másodbirósági ítélet alperesnek ki nem hirdettetett, hanem kézbesittetett, s ez által a felebbvitel iránti azonnali nyilatkozhatástól elzáratott; s miután a perr. 127. §. szerint a tkezési rendtartás áta'ános szabályai a sommás eljárásban is alkalmazandók, a 277. §. szerint pedig a felebbvitel határideje, rendszerint 15 nap, s alperes felebbezvényét e határidőn belül adta be, azzal visszautasítható nem volt; ezeknélfogva az eljáró bíróság 1869. okt. ll-én kelt végzése a perr. 297. §. 1. p. alapján mecsem rnisitteti.k (1870. jan. 22. — 84. sz.) A biztosítási végzés ellen a felülfoglaltató hitelezők mint 3-ik személyt képezök, semmi panaszszal nem élhetnek. Nem emelhetnek panaszt ezek a birói illetőség ellen sem, midőn az ellen az illető felek kifogást nem tettek. Grrünvald Lipót Soraogymegye központi főszbiróságához Krausz Adolf ellen bizonyos váltó alapján biztosítás elrendeléseért folyamodott, mi 1869. nov. 4. végzéssel elrendeltetett, s az ugyanaz nap eszközöltetett. Ez ellen Steinitz Ignácz s Berger Antal felül foglaltató hitelezők semm. panaszt adtak be; minek főbb indokai: hogy a Grünvald részére ve je Krausz ellen rendelt biztosítási végrehajtás a váltó minőségénél s az összegnél fogvasommás biróság illetőségéhez nem tartozik ; hogy a váltó köztörvényi uton teljes hitelű okiratot nem képez stb. A Semmitőszék határozta: „A semmis, panasz elvettetik; mert a perr. 347. §. értelmében a biztosítási végzés ellen csak azon félnek áll jogában kifogással élni, ki ellen a biztosítás elrendeltetett; ennélfogva a panaszlók, mint 3-dik személy által emelt semmis, panasz figyelembe nem vétethetett; „mert, ha panaszlók; a kért biztosítást a hitelezők jogainak kijátszására irányzottnak vélték, s ha a biztosított fél irányában elsőbbségi jogon követelésük van, ezt