Törvényszéki csarnok, 1870 (12. évfolyam, 1-101. szám)

1870 / 100. szám - A birósági szervezet kérdéséhez [7. r.]

398 Az bizonyos, mikép számosan törvényhozóink közül is a törvényszékek kisebb számát csak akkor hajlandók megnyugvással elfogadni, az általok itt előtérbe vont nép­érdekeket csak ugy vélik kielégithetőknek, ha az egyes bíróságok minél nagyobb, s fontosabb illetőséggel ruház­tatnak fel. És pedig bizonyos előnyök végett, melyeket különösen az alsóbb néposztályok részére az ily illetőségű egyesbiróságoktól elérhetőknek találnak. Ily állítólagos előnyök: a bírósági közelség, a törvénykezés gyorsasága s egyszerűsége, és az ezekből következtetett jelentékeny költségkímélés, mihez nagy időnyereség is járul. Miután mi minden kivétel nélkül, feltétlenül káros­nak, sőt a jogb'ztosságra veszélyesnek állítjuk az egyes bíróságok nagy illetőségét: szükséges rövid vizsgálat alá vennünk, váljon csakugyan fenforognak-e azon állítóla­gos előnyök, s váljon azok az egyes bírói tetemes hatás­körrel szükségképi kapcsolatban vannak-e? A mi a bíróság közelségét illeti, kétségtelen, mikép ahhoz igen nagy előnyök vannak kötve, melyek bármily szervezésnél figyelmen kívül nem hagyhatók, ámbár azok népünknél, mely az időt még nem nagyon képes felhasználni, mely culturai s nemzetgazdászati cse­kély kifejlődése miatt a munkaerőt kellően nem érvénye­siti, — valami különös értéket nem képviselhetnek. De ettől el vonatkozva — azt, hogy a bírósági közel­ség — főleg köznépünk érdekében, a nagyobb egyes bí­rói hatáskörrel hozatik szükségképi kapcsolatba, mi téves felfogásnak találjuk. — Mert azon fontos tekintetből, hogy a biróságok s különösen a nép bíróságai, az egyes birák, a nép tűzhelyéhez minél közelebb legyenek, csak az következik, hogy ezen népbiróságok, melyeket mi ki­elégitőleg egyedül a békebiróságokban véltünk mindig feltalálhatni, minél számosabban létezzenek; de nem az is, hogy azok egyszersmind minél nagyobb hatáskörrel bírjanak. — Mert azáltal, hogy számos helyeken állíttat­nak egyes bíróságok, szükségkép az idéztetik elő, hogy a községek s lakosaik azokhoz közelebb esnek. És ezzel nézetünk szerint a nép szemelőtt tartott érdekeinek ele get tettünk, miután a nép s főleg az itt jóformán egyedül szóbajöhető falusiak perei csak kisebb összegek, jogigé­nyek és sérelmek körül szoktak forogni; nem igen, sőt alig fordulván elő eset, hogy ezrek iránt perlekedjenek. A nép tényleges érdekei tehát az egyes bíróság kisebb illetősége által egészen kielégitetvén, — azok csak a kö­zelséget szükségelik s nem azt is, hogy bíróságaik nagy hatáskörrel bírjanak, mire annak ugy sincs szüksége. A nép köréből azok, kik kivételesen nagyobb össze­gek s értékek iránt perlekednek, itt tekintetbe nem jöhet­nek, mert az ily honpolgárok részéről már feltételezhető oly vagyoni állapot, melyben jogi képviseltetésükről a tör­vényszékek székhelyein gondoskodhassanak. De a tör­vénykezési rendszer józan elvei nem is engedhetik meg, hogy ily perekben a felek magok járjanak el, hogy tör­vénytudó képviselőket ne használjanak jogügyük keze­lésére. Azért a törvényhozás helyes politikájával meg sem egyeztethető, ha az a törvénykezési intézményekben se­gédkezeket nyújtana arra, hogy a felek nagyobb összegű s tárgyú perekben magokban, szakkópviselet nélkül je­lenhessenek meg. Ez szakértők előtt bővebb magyaráza­zatot alig is igényelhet. Továbbá a nagyobb hatáskörrel felruházott egyes biróságok tulnyomósága azért pártoltatik és sürgettetik, mert állítólag azok a törvénykezés kezelésében kiválóbb I gyorsaságot fejthetn ek ki, és pedig különösen azon körülmény folytán, raisze rint az előttük lefolyó eljárás egyszer übb, azaz kevesb formaságokkal jár; a mely sajátságos bíráskodási kellékeknek szükségképi kifolyása azután az is, hogy az egyes biróságok előtt a perlekedés rend­szerint kevésbé költséges. Senki sem tagadhatja, mikép a gyorsaság, egyszerű­ség, olcsóság a törvénykezési rendszerben nagy fontos­sággal birnak, s megbecsülhetlen jótékonyságul szolgál­nak ott t. i. hol valóban tényleg érvényesítetnek. — Nem vonhatni kétségbe azt sem, mikép egyes biróságok előtt az eljárás egyszerűbb mint a társas biróságoknál — tehát ezen egyszerűség folytán gyorsabb lefolyású is. Hogy azonban ez átalános szabályul felállítható lenne, s hogy annak minden és csakis minden egyesbi­rósági rendszerben szükségkép előállani kellene — ezt határozottan tagadjuk. A biróságok azért, mivel egyesbirósági szervezetüek, nem feltételezik szükségkép sem az egyszerűséget, sem a gyorsaságot az eljárásban. Például szolgálhatnak köz­vetlenül jelenlegi egyes bíróságaink. Az ezek előtti per­lekedés s per lefolyása a Horváth-féle perrend szerencsét­len jegyzőkönyvezése folytán oly hosszadalmas és nehéz­kes, mikép a sok s hosszas határidők elteltét s a per be­fejeztét alig lehet bevárni. Mig ellenkezőleg ott vannak váltó-törvényszékeink, — ezek társasbiróságok, s a pe­rek előttük oly gyorsan folynak le, minél többet nem is kívánhatni. Ministerünk szervezési bölcsessége abban cul­minál, hogy épen ezen legjelesb szakbiróságainkat, a gyorsaság s pontosság mintaképeit — megszüntetni ter­vezi ; mig éppen az ellenkező tulajdonok képviselőit, az egyes bíróságokat tulnyomóságra szándékozik emelni, nagyobbított hatáskörrel, tulterjesztett illetőséggel — természetesen azon bölcs indokból, mivel eddigi cseké­lyebb hatáskörüknek sem voltak képesek pontosan a gyorsan megfelelni. Azonban elvonatkozva ezen távolabb fekvő nem k'.izvetlen codificationalis adatoktól, vegyük az egyes bí­róságokat azon hatáskörrel, mellyel azokat Horváth ,Zu­kunfts' szervezési politikája tervezi felruházni. Ezszerint (nov. 29-ki nyilatkozataként) egyes biró­ságok elébe tartozandnak: ingó vagyoni követelések öt ezer forintig; világos adósságok kikötés mellett és öt évig minden kamatok s haszonbérek végtelenig; minden kár­térítések a bérlet tartama alatt; minden mezei rendőri és visszahelyezési, határjárási, mesgyeigazitási kérdések, szállítási, fuvarozási, szolgálati, munkabéri, szállásadási keresetek korlátlanul; — továbbá ingatlan iránti és örö­kösödési perek 50 holdig, a számadási keresetek; minden telekkönyvi ügyek 50 holdig vagy 5 ezer forintig; és büntető ügyekben minden vétségek s kihágások. — Ez lenne az egyes bíráknak tervezett, sőt némely törvényhozóink által is sürgetett hatásköre. És hogy ennek, ha az angol egyes birák kitűnő szakképzettségével s munkaerejével bírnának is, csak megközelítőleg is ponto­san megfelelhessenek —- merő képtelenség. Azon hatás­kör oly roppant ügyhalmazt idézend elő, mely alatt az egyes bíráknak nem legörnyedni, hanem megsemmisülni kell. Szó sem lehet arról, hogy ennyi teendők mellett gyorsan járhassanak el. Annyi ügyekkel leendnek elhal­mozva, mikép a legtöbbre igen késői határidőket lesznek kénytelenek kitűzni.

Next

/
Thumbnails
Contents