Törvényszéki csarnok, 1870 (12. évfolyam, 1-101. szám)

1870 / 99. szám - A birósági szervezet kérdéséhez [6. r.]

395 „mert: az igénykereset a perrendtartás | 467. §. szerint a foglaltató s végrehajtást szenvedett fél ellen együttesen levén intézendő, — a fen forgó esetben egyedül a végrehajtató fél ellen irányozott igény kereset alapján a végrehajtás alá vett iogók tulajdona iránt érdemlegesen intézkedő bir. Ítéletet a perr. 297. §.1. pontja alapján megsemmisíteni kellett." Második esetben pedig f. évi augusztus hó 11-én tartott tanács üléséből, 7438 sz. a. kelt határozatával az eljáró bíróság intézkedését helyben hagyta. „mert felperes az által, hogy igény keresetét csak a foglaltató és nem a 467. §. szerint egyúttal foglalást szenvedő ellen is intézte, — a bíróság pedig az által, hogy a kereset letárgyalása után a per kérdését, az ügy állásához képest és a perben álló felek irányában érdemileg eldöntötte, a perr. 297. §-ban foglalt semmiségi esetek alá sorolható alaki jog sértést el nem követett." „mert felperes keresetének ki elleni indítására nem utasítható; és az illetékes személy be nem idézésének jogszerű következménye csak az lehet, hogy az ítélet ez ellen hatálytalan marad." Az ellentétes két határozatnak felhozatala után bátor vagyok azon megjegyzést koczkáztatni, hogy adandó alkalommal az első folyamodásu bíróságoknak nem kevés gondolkozásukba fog kerülni a perr. 467. §. ellenére beadott igénykereset eldöntése; nem tudván most már a fentebb idézett határozatok folytán, hogy melyik szerint járjanak el, mivel egyik határozat a másikkal teljesen ellenkezik. Alig kimérhető, mily zavart szülnek ugy az első folyamodásu bíróságoknál, valamint a felek, s ezek képviselőinéi is a felsőbb bíróságnak ellenkező határozatai. — A felek az utóbbi semmitőszéki határozat folytán mivel kevesebb példányban kell, a végrehajtást szenvedett fél be nem perlése mellett, igénykereseteiket beadni, s e mellett ugy időt mint munkát és bélyeg-költséget is takarítanak meg, a törvény világos rendelete ellenére, egyedül csak a végrehajtató fél ellen intézendik igénykereseteiket; s mit tegyen ekkor az első folyamodásu bíróság? Én részemről minden előfordulandó esetben csak a törvénynek rendeletéhez ragaszkodnám. A törvény ugyanis itt elég érthetőleg s világosan rendelkezik, határozottan rendelvén, hogy az igény kereset ugy a végrehajtató, mint a végrehajtást szenvedett fél ellen intézendő. Az utóbbi semm. határozat tehát nem látszatik a törvényt respectálni. — A semmitőszéknek ezen utóbb hivatkozott határozatának indokolása, a törvényszabta kötelesség meg nem tartását, illetőleg elmulasztását, nem sorolja azon esetek közé, melyek semmiségi okul szolgálnának; s ezt azon indokolással igyekszik menteni: mert felperes keresetének ki elleni indítására nem utasítható." — Ugy de nem is keresetének ki elleni indítására, hanem a törvény megtartására, s betöltésére lett volna felperes utasítandó, különben ily eljárás mellett a jogzavarhoz, melyben élünk, még a törvény iránti tiszteletlenség is járuland — mi a bajt tetőfokra emelendi. Szabad legyen reménylenünk, mikép a mélyen tisztelt Semmitőszék a fentebbiekben kijelölt elvi kérdést plenumban tanácskozás alá veendi, s a bizonytalanságot megszüntető, jövőre biztos útmutatóul szolgálandó határozatát küzzéteendi Kovács Béla. Legfőbb itélöszéki döntvény. Oly követelésektől, melyek kalcsönös összeszámolást szükségei nek, s ennek kimenetelétől függnek, kamatok meg nem Ítélhetők. Az ellenfél felebbezésére beadott észrevételekben tett felebbezési kérelem birói figyelembe nem vehető. Rothman J. s Wachsman E. Kassa város tszékéhez még 186G. év okt 16-kán beadott keresettel özv. Schleger Jánosné mint elhunyt férje örököse s mint gyermekei ter. gyámja ellen 237. for. s járulékai iránt rendes szóbeli pert iaditottak. A kereset tárgyául szolgált tartozás bizonyos kimérésre használandó husmennyiség hitelezett szállításából eredt, megjegyezvén mikép a huskimérést részben a felperesek alperesekkel együtt eszközölték, ugy hogy felperesek a vételárt részben önmaguk szedték be a vevőktől. A tárgyalás befejeztetvén s a felhívott tanuk kihallgattatván a tszék 1868. év mart. 28-kán 2123. sz. a. ítéletével felperes Rothman által leteendő póreskü feltétele alatt alperest a kereseti összegben elmarasztalta és pedig akkép, hogy a perköltségek s munkadíj összegein kívül 1866. évi okt. 16-tól járó 6°/0 kamatokat is megítélte. A kir. tábla alperes felebbezése folytáu 1868. novemb. 9-kén 14037. sz. a. kelt ítéletével az első ítéletet a kereseti összegre nézve helyben hagyta; de a kamatok s perköltségek tekintetéből megváltoztatta, amazok fizetése alól alperest felmentette, utóbbiakat pedig kölcsönösen megszüntette az eskületétel esetére is; tekintve a követelés minőségét, ugy azt is, hogy valósága s menynyiségének meghatározása a felperesnek odaítélt póteskü le — vagy le nem tételétől feltételeztetik; másrészről pedig figyelembe vévén azt is, hogy a nem saját tettükben forgó alperesek konok perlekedőknek nem tekintethetnek." Ezen másod ítélet ellen alperesek nem — hanem csak felperesek éltek felebbezéssel akarnátok s perköltség meg nem ítélése miatt; felhozván, mikép az 1840. XV. t. cz, II. 128. §. világosan azt rendeli, hogy a pervesztes fél a perköltségekben mindig elmarasztalandó, ha azok per során felszámittattak. Jelen esetben alperes pervesztes és a perköltségek fel lettek számítva. Itt ellenkező szokásra s döntvényre nem lehet hivatkozni, mert azok világos törvény ellenében nem lehetnek érvényesek. — Azért maga alperes sem tett kifogást sem a kamatok sem a perköltségek fizetése ellen, magát azok alól nem kérvén felmentetni, s így a kir. tábla a fél kérelmén is tul ment. Nem egyeznék az meg a jogossággal és méltányossággal sem, mert alperesnő a hagyatéki jkönyvben önmaga beismerte, hogy felpereseknek húsért legalább 200 frttal adós, és még is a persorán megtagadta az egészet, sőt azt is, hogy elhunyt férje felperesekkel valaha hitelezési viszonyban állt volna; és ennek folytán számos — valami 30 tanura hivatkozott — csakhogy a pert huzzavonhassa, mit bizonyít az is, hogy tanúi a dologról semmit sem tudtak. És ezen perlekedést jogosan lehet konoknak és roszhiszemünek tekinteni — minek k'Jltségek s kamatok alóli felmentése, tehát legyezgetése *66