Törvényszéki csarnok, 1870 (12. évfolyam, 1-101. szám)

1870 / 99. szám - A birósági szervezet kérdéséhez [6. r.]

396 csak a konok, vakmerő perlekedésnek előmozdítása lehe­tend. — Végre a könyvkivonati adósság-perekben a pót hit mindig odaitéltetik, a nélkül, hogy azért valaki csak gondolhatott volna is arra, hogy akkor s azért a perkölt­ségek megszüntetendők. Azt sem lehet állítani, hogy al­peres nem forogna saját tettében, mert férje minden üz­leti viszonyaiban részt vett. A legfőbb Ítélőszék a táblai ítéletet megerősí­tette, helybenhagyván a kamatok s perköltségek meg­szüntetése tekintetéből is. „Indokok : A feltételes tőkekövetelés megítélésére nézve egybehangzó alsó bírósági ítéletek ellen felperesek feleb­bezéssel nem élvén; alperesnek pedig erre vonatkozóan perrend ellenesen csak az ellenészrevételekben előadott kérelme birói figyelembe nem vétethetvén; e tekintetben a kir. ítélő tábla ítéletét érintetlenül, — felperesileg fe­lebbezett részében pedig ugyanazon ítéletet helyben­hagyni kellett; „mert felperesek azon tényük által, hogy a néhai Schleger János által kimért hus vételárát részben önma­guk szedték be közvetlenül az illető vevőktől, — kölcsö­nös számoskodás szükségét idézték elő, — ettói függő kö­vetelésüktől pedig kamatot nem követelhetnek ; „ekkép pedig egész követelésük meg nem Ítéltethet­vén, ugy e miatt, valamint az ítéletek különbsége indo­kából is, a perköltség megítélése is helyesen szüntette­tek meg." (1870. nov. 24. — 1370. sz.) Semmitőszéki döntvények. A perr. 44. s 92. §. közti összeütközés kérdésében. Az előjegyzett követelés behajtása iránt, habár az az elő­jegyzés igazolásával van is összekapcsolva, felperesnek szabad választása van alperes személyes bírósága s a közt, melynek területén a terhelt birtok fekszik ; Azonban ezen választás csak az eljárásra nézve a 92.%. által felállított korlátok között érvényesíthető — tehát csak hason illetőségű bíróságok s igy 300 frtig csak egyes bírósá­gok között. Különben a kereset illetéktelenség miatt hivatalból visz­szautasilandó. Vaskó Jánosné Fekete Kálmán s társai ellen Sáros megye tszékéhez rendes keresetet nyújtott be- mely­ben kéri 94 for. 15 kr. követelése telekk. előjegyezteté­sének igazolását kimondatni s annak behajtását elren­delni — a tszék birói illetőségét ezen az összegre nézve egyes bíróság elébe tartozó ügyben a perrend 44. §. 2-ik kikezdésére fektetvén, mely szabad választást enged a személyes s a birtok bíróság között. A tszék e keresetet illetéktelenségből, hivatalból (31. §) visszautasította: mert ámbár a perr. 44. §. a je­lenhez hasonló keresetek tekintetében felperesnek szabad választást enged keresetét akár alperes személyes bíró­sága, akár pedig azon bíróság előtt érvényesíthetni, melynek területén a telekkönyvileg terhelt birtok fekszik. Miután azonban ezen szabadon választható biró­ságok alatt nyilván csak is a kereset tárgya szerint ille­tékes bíróság értelmezhető; tekintve, hogy a kereseti 94 frt. 15 kr. összeghez képest, jelen kereset a 93. §. 1. p. szerint sommás eljárás alá tartozik — az a megye tszék illetősége alá nem vonható. Felperes ez ellen beadott semm. panaszában ki­fejti, hogy az illetőség a 44. §. 2-ik kikezdéseként meg­alapítandó lett volna; mert azon §. ama szavai alatt, miszerint „valamely bekebelezett vagy előjegyzett köve­telés behajtása még akkor is, ha ez utóbbi az előjegyzés igazolásával van összecsatolva, azon bíróság előtt is érvé­nyesíthető, — melynek területén a telekk. terhelt birtok fekszik," — még azon esetben is, ha a kereset tárgyára nézve sommás eljárás alá tartoznék, nem a sommás bíró­ság, hanem egyedül a tszék mint birtok-biróság értendő. Ez kitűnik abból is, hogy a sommás illetőséget szabályo­zó 93. § ban előjegyzés igazolási ügyekről szó sincs. To­vábbá a 18 §. az ingatlanra vonatkozó jogok feletti bí­ráskodást a birtokbiróságokra ruházta, — már pedig som­más bíróság nem birtok bíróság s igy mint ilyen az elő­jegyzés felett nem bíráskodhat. A 44. §. ,személyes bíró­ság' kitétele alatt a birtokbirósággal fel nem ruházott egyes biróság nem érthető, hanem csak a tszék és pedig az, melynek területén alperes lakik, — tehát e szó ,sze­mélyes' — eltekintve az ügy tárgyi illetőségétől, mely a 18. §. által alapíttatott meg, csak is az alperes lakása szerint illetékes tszékre, nem pedig a sommás biztosságra vonatkozik. A Semmitőszék e panaszt elvetette „mert az előjegyzett követelés behajtása a perr. 44. §. szerint még akkor is, ha ez előjegyzés igazolásá­val van összecsatolva a felperes választásához képest al­peres személyes bírósága vagy azon biróság előtt érvénye­síthető ugyan, melynek területén a telekk. terhelt birtok fekszik; „azonban a felperesnek engedett ezen választás csak azon korlátok között történhetvén, melyek az eljárásra nézve a perr. 92. §-ban foglalvák; „az eljáró biróság helyesen járt el, midőn a fenfor­gó 94 fr. iránti keresetet illetőség hiányából hivatalból visszautasította." (1870. nov. 2, — 10262. sz. a.) Ugyanezen felek közt egészen hasonló telekk. kér­désekkel kapcsolatban és szinte csak sommás biróság elő sorozott összegek iránt még két más ügy került a Semmi­tőszék elébe, 10,263- és 10,264. sz. alatt, melyek más tanácsba s más előadó kezeibe kerülvén, azokban egészen ellentétes határozat terveztetett, t. i. függetlenül a 92 s 93. §. korlátozásától a 44. §. szerinti teljes választhatási szabadságnak s igy sommás ügyekben is a tszék illető­ségének magállapitása. Utólagosan azonban akkép egyen­lítettek ki, hogy a Semmitőszék mindhárom ügyben azo­nos, öszhangzó határzatokat léptetett érvényre, s igy meg­alapította a fent kijelelt elvet. Ezen elvet különbon a Semmitőszék már több más régibb határozatában is kimondotta; ugy nevezetesen kir. jogügyek igazgatósága s Grimm közti ügyben 1869. aug. 21-kén 905. sz. a., melyben világosan kifejeztetett: „hogy a 44. §. csak hason-biróságok s nem az egyes bíró­ságok s a törvényszékek közti választhatást engedi meg." Felelős szerkesztő és kiadó-tulajdonoe SZOKOLAY ISTVÁN. Megjelen e lap hetenkint kétszer — kedden és pénteken. — Előfizetési ár: helyben és vidékre egész évre 8 frt, fél évre 4 ft negyedévre 2 ft. ausztriai értékben. — Szerkesztői szállás: belváros, kalap-utcza 11-ik sz. a. 2-ik em. balra Fetten, Í870. Nyomatott Kocsi Sándor táját nyomdájában nal-piacz és al-dunasor sarkán 9. sz. a.

Next

/
Thumbnails
Contents