Törvényszéki csarnok, 1870 (12. évfolyam, 1-101. szám)

1870 / 94. szám - A birósági szervezet kérdéséhez [1. r.]

374 háborítanák, hogy azok közt összeütközéseket ne okoznának. Mellőzve mindezek részletes és tüzetes fejtegetését, most a ministeri codificationalis eljárás jellemzésére csak azt emeljük ki: hogy az alsó bírósági szervezet javaslata kidolgoztatott s előterjesztetett a nélkül, hogy összeállíthattak volna mindazon törvénykezési s ügykezelési adatok, melyek az összes törvénykezési műtéteit különböző viszonyaival s változatos körülményeivel élőnkbe állitván, képesíthetnek egyedül arra, hogy a szervezet minden alkatrészeivel a tényleges jogi állapotnak, a jogélet concrét viszonyainak megfelelhessen. — E hiánynak tulajdonítandó azután nagyobbrészt — hogy a ministeri javaslatban a törvényszékek számára nézve bizíos megállapodás nem jöhetett létre — midőn eredetileg közel másfél száz törvényszéket hozott indítványba, míg utóbb e szám kétharmadával is megelégedett ; és hogy magára az alapelvre nézve is, mely az egyes és társas bírósági rendszerek alkalmazásában nyilvánul, s melynek kell minden bírósági szervezésnél eldöntő kiindulási pontul szolgálni — nem találunk a ministeri javaslatban szilárd megállapodást. Nem találjuk sem azt, hogy a javaslat a mai európai kifejlődöttebb jog színvonalára emelkedve, ennek irányelvei mellett határozottan, ingadozás nélkül nyilatkozott s határozott volna; sem azt, hogy az elfogadott elvet következetesen keresztülvinni igyekeznék. Legfőbb ítélöszéki döntvény. A házastársi közszerzeményböl eredt örökségben, a nő elhalta után, az örökhagyó végrendeletet s leszármazó rokonokat nem hagyván, az örökhagyó édes atyja öröködik. A közszerzeményi vagyon s örökösödés természetén nem változtat az, hogy abban az örökhagyó anya után örökösödölt. A hozományi vagyon visszaháramlásáról a nagyanya lemondván, az sem lehet többé nagyanyai, hanem csak apai öröködés tárgya, az apa végrendelet nélkül elhalt leánya után. Mayba Mihály, a kiskorúságban elhalt leánya Maiba Zsuzsanna uíáni hagyatékra vonatkozólag Bazin város tszéke előtt, Prohl Zsuzsanna, az elhunytnak anyai nagyanyja ellen örökösödési pert indított, 1868. jun. 2ő-kán; — keresetében előadván, mikép kiskorú leánya Maiba Zsuzsanna 18G8. april 3-kán elhalván, hagyatéka felperest szenvedőleg illető és 1057 frt. 50 krról szóló kötelez vényből állott. -- Örökösül az örökhagyó anyai nagyanyja, az alperesnő jelentkezett, de jogtalanul, mert az örökhagyó a B) alatti Kötelezvény értékét édes anyja, felperes elhalt neje után örökölte, — és ezen összeg nem más, mint a felpere? neje által birt bazini fél-ház és szőllőnek ára, melyeket felperes elhalt kiskorú leányától (D szerint) megvásárolván, ezek ára fejében adósa maradt. Ezen ingatlanokat felperes elhalt nejével házasságuk tartama alatt közösen szerezte, s ezen közszerzeményben őt elhunyt leányának sem felmenő — sem oldalrokonai meg nem előzhetik. Azért kéri, hogv végrendelet nélkül elhalt kiskorú leánya a 1 felperes által 1866-ban kiállított kötelezőből álló hágva- [ tékának — ő felperes, kizárólagos törvényes örököséül nyilváníttassák. Alperes ellen beszédében hivatkozik az or. birói ért. 9 —12. §§-aira, mint a melyek végrendelet nélküli oröködésnél irányadók. Azok szerint leszármazók hiányában az apa s anya van hivatva az örökösödésre, mindenik azon érték erejéig, mely tőlük vagy saját águkról, akár végrendelettel, akár a nélkül az Örökhagyóra szállott. E szerint az igényelt hagyaték nem felperest, hanem alperest illeti, annyival inkább, mert közszerzeményről itt szó sem lehet; mivel nem felperes nejének, hanem neje örököse, gyermekériek hagyatékáról van szó. Egyébbiránt azon ingatlan szerzéséhez, melynek árát a hagyatéki kötelezvény képezi, alperes 700 frttal járult — mi végett hivatkozik D. tanura, s ehhez pót esküjét is felajánlja. Felperes a válaszban tagadja, hogy a hagyatéki vagyon közszerzeményi természetét elvesztette vo 1 n a, felperes leányának abbani örökösödése által; mert a kérdéses hagyatéki érték anyai ágróli vagyon ugyan, de mivel mint ilyen egyszersmind közszerzeményi is, nem lehet nagyanyai ágról származott vagyon. Azon 700 frt. pedig, mit alperes mint az ingatlanok részárát említi, felperes nejének hozományát képezte, minek vissz a követelési jogáról alperes E) okiratban lemondott. A viszonválaszban az előbbiek ismételtetnek, különösen az idézett E) okiratra megjegyeztetvén, mikép abban éppen nem foglaltatik az, hogy alperes az unokája utáni öröködési jogáról le mondott volna. Az Írásbeli tárgyalás befejezte után sz, k. Bazin város tszéke következő Ítéletet hozott: „A f. év april 3-án elhunyt kiskorú Mayba Zsuzsanna után hátra maradt 1057 frt. 50 krról szóló kötelezőből álló hagyaték özv. Prohl Zsuzsánnának odaitéltetvén, felperes Mayba Mihály eziránti keresetével elutasittatik és az alperesüknek okozott bíróilag 30 frt. 56 krra mérsékelt perköltségeknek 15 nap alatti különbeni végrehajtás terhe melletti fizetésébe elmarasztalták, „mert: Jeszármazók hiányában a törvényes öröködést az O. B. E. I. 10—12. §-ai szabályozzák, melyeknek elvei szerint az öröklésre az apa és anya és illetőleg az egyik vagy másik nem létében az elsőbnek felmenői izek szerint azon érték erejéig az öröklésre hivatvák, mely tőlük vagy águktól akár végrendelet folytán akár a nélkül az örök-hagyóra járult „Amint felperes maga elösmeri az 1057 frt. 50 ki ből álló hagyaték nem tőle, hanem annak elhunyt neje az örök hagyónak édes anj'jától Mayba Zsófiától törvényes örökösödés uján az örök-hagyóra hárult. Mayba Zsófia pedig alperesnő Prohl Zsuzsánnának leánya levén, annak ágához tartozott. Miután pedig ezek szerint az egés/. hagyaték bár nem a nagyanyjától, de a nagyanyai ágról az örökhagyóra hárult, ennél fogva az egész érték erejéig a nagyanyai ágot az O. b. ért. 12. §. szerint képviselő öreganyara vissza hárul. „A mi felperesnek abbeli kifogását illeti, hogy ezen hagyaték odaítélésében, a hagyatéknak abbeli természetéből, hogy az Mayba Zsófiának, felperes nejének szerzett vagyonát képezi, ki kellett indulni, ez azon okból tekintetbe nem vehető, mert az 1848. XV. t. cz. által, melyre az O. b. ért. I. 2. 3. §. is hivatkozás történik az 1 ősi és szerzeményi javak közti külömbség az O. B. Ért. [ I. 14. §-ban körülírt hitvestársi öröklés esetén kivül