Törvényszéki csarnok, 1870 (12. évfolyam, 1-101. szám)

1870 / 91. szám - Eperjesi ügyvédegylet észrevételei a közjegyzői javaslatra. Beküldve az igazságügy-ministeriumhoz [2. r.]

Pest, 1870 kedden november 22. 91. szám. Tizenkettedik évfolyam. TÖRVÉNYSZÉK! CSARNOK, Debrcczeni, eperjesi és temesvári ügyvédegylet közlönye. Tartalom: Észrevételek a közjegyzői javaslatra. — Legf. itélőszéki döutvény. — Semmitöszeki döntvények. — Minist' ri javaslatok. Eperjesi ügyvédegylet észrevételei a közjegyzői javaslatra. (Beküldve az igazságügy-ministeriumhoz.) (Folytatás.) II. Nem tartjuk „a jegyzői okmányt az ingatla­nok tulajdonjogának átruházása iránt biró­ságon kivül kötött szerződéseknél a jogügy­let érvényességéhez szükségesnek" azért, mivel: a) Magyarország számtalan oly okleveles jogtudó­val birván, kiknek mindegyike kellő átruházási okmányt szerkeszteni képes is, kész is; a közjegyző megélhetésé­nek, fennebb már a nélkül is megczáfolt, netaláni indo­kán kivül, semmi ok sem forog fenn, véleményünk sze­rint, arra, hogy a közjegyző olyatén okmányok szerkesz­tésére kiváltságoltassék. Még kevésbé forog fenn nálunk ok arra, hogy a honpolgárok cselekvési szabadsága, és különösen abbeli szabadsága, hogy ők okmányaik elké­szíttetése végett oda, a hova őket bizodalmuk vezeti, for­dulhassanak, ilymódon korlátoltassék, s hogy a közjegy­ző iránti bizodalom rájok ilymódon ráerőszakoltassék. b) Ha nincs szükség az akár több százezer forintnyi adósságokról vagy áruszállításokról szóló szerződésekre nézve, vagy amég azoknál is nagyobb értékű vagyonról szóló végrendelkezésekre nézve közjegyzői okmányra: miért lenne olyanra szükség egy gyakran alig 20 — 30 forint értékű kunyhó vagy parlag szántóföld tulajdonjo­gának átruházása felőli szerződésre nézve?! De külön­ö ben is: c) Ha az illető §. szerint is nincs szükség közjegy­zői okmányra az ingatlanokra nyerendő, és épen nem ke­vésbé fontos más dologbani jogok iránti szerződések érvé­nyességéhez:'miért lenne arra mulhatlan szükség az in­gatlanok tulajdonjogának átruházása felőli szerződések érvényességéhez?! És: d) Ha előfordult is hazánkban a telekkönyvi jogok szerzésére, átváltoztatására, megszüntetésére nézve, az ]861-dik év óta nem egy visszaélés: annak korántsem a törvény és a telekkönyvi szabályok hibás rendelkezése, hanem azoknak — fájdalom! — az 1867-dik év óta is folyvást tartó hibás alkalmazása volt oka, melyhez képest a telekkönyvi bejegyzések alapjául szolgáló okmányo­kon előforduló két tanú igen sokszor nem hitelt érdemlő, hanem a telekkönyvi hatóság előtt egészen ismeretlenkét ember; melyhez képest továbbá a sikeres telekkönyvi beadmányoknak talán i/í0 része sincs eredeti aláírással, vagy azt pótló kézjegygyei és két tanú elóttemezésével, akár belül, akár kivül ellátva, s ekkép azoknak talán 710 része sem olyan, mely visszautasítandó nem lenne, vissza­utasítandó nem lett volna! S oka, sót legnagyobb oka | azon visszaéléseknek azonfelül a szóbanlévő törvényja­| vaslat 187-dik,§ a által is elitélt, de mind a mellett or­j szágszerte folyvást türt, sőt, mi a legszomorúbb — mert | a telekkönyvi intézmény hitelét, biztosítékait azok alap­! jaiban leginkább megingató — legnagyobb részben épen | magok a telekkönyvi hatóságok alárendelt személyzete által üzötfc zugirászat is! Bezárólag: III. Nem tartjuk „a végrehajtást a közjegy­zői okmány alapján közvetlenül elrendel­hető ne k" azért, mivel: a) Hazánkban még a — különben is csak a köztör­vényinél sokkal szigorúbb eljárás alá tartozó váltóügyek­ben megengedett — idézés és kihallgatás nélküli elcna­rasztalás is csak kivételt képez: hogyan illenék tehát a mi eljárási szabályainkhoz, s egyáltalában a mi jogrend­szerünkbe a csak jegyzői okmányon alapuló, tehát min­den elmarasztalás nélküli köztörvényi végrehajtás?! %d b) A közjegyzői okmányok, szerintünk, akkor is eléggé előnyösök és kívánatosak lesznek, ha azok alap­ján nem közvetlenül a végrehajtás, hanem csak a kihall­gatás nélküli teljesítési parancs, teljesítési meghagyás ál­tali elmarasztalás fog a bíróságoktól kieszközöltethetni. És: c) Sokkal czélszerübbek és kevésbé visszásak, ke­vésbé zavart s költséget okozók, a mi nézetünk szerint, a fizetési parancsok vagy egyéb teljesítési meghagyások ellen, tehát a végrehajtás előtt, beadandó kifogások,mint­sem a kérdéses törvényjavaslat 73-dik §-a szerint bead­ható végrehajtás — elleni, végrehajtás — utáni kifogások. Ily értelemben tehát, s ily hatáskörrel, és így minél kevesebb kényszerrel, kívánjuk mi és találjuk hazánkra nézve kívánatosnak a közjegyzői intézmény minélelőbbi behozatalát; különben pedig, vagy is ugy, a mint az ja­vaslatba hozva vau, mi azt sem áldásosnak, sem biztosan és maradandólag meghonosithatónak nem tartjuk! Ami már a részleteket illeti: mindenek elótt sajnálatunkat kell kifejeznünk a felett, hogy aszóbanlévő törvényjavaslat irálya, a szavak értelmére s elhelyezé­sére nézve, oly kevéssé szabatos, hogy az számos félreér­tésre szolgáltathat alkalmat. De, eltekintve ettől, s eltekintve a közjegyzők ha­tásköre és okmányaik hatálya iránt előrebocsátott álta­lános észrevételeinktől is, nem egy kifogásunk van az emiitett törvényjavaslat ellen. így nevezetesen: A 3 dik §-hoz hozzáadatni kivánnók, hogy „a köz­jegyzőnek, a hazai nyelven felül, az illető törvényszéki kerület nyelveiben is teljesen jártasnak kell lennie." A 8-dik §. végén s a 28 dik §. középső pontjában 91

Next

/
Thumbnails
Contents