Törvényszéki csarnok, 1870 (12. évfolyam, 1-101. szám)

1870 / 87. szám - Még nehány szó a perrend 422. §-áról - A "zálogjog előjegyzési jogeset"-hez

Pest, 1870 kedden november 8. 87, szám. Tizenkettedik évfolyam. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK, Debreczeni, eperjesi és temesvári ügyvédegyiet közlönye. Tartalom: Még néhány szó. — Zálogjog előjegyzési jogeset. — Semmitöszeki döntvények. — Ministeri javaslatok. Ulég néhány szó a perrend. 422. §>áról. Zlinszky Imre semmitó'széki s. előadó úrtól. Az uj perrendtartás 422. §-ából, ugy a hitelezőkre, valamint az adósokra nézve, származó hátrányos következményeket, e lapok f. évi 43. és 44. számaiban kisértettem meg kifejteni; — s hogy most arra ismét viszszatérek, oka: mert azóta merültek fel gyakorlati ta pasztalataim folytán e szakasz értelmezése és alkalmazása körül oly esetek, melyek következtében ehez még néhány szóval szóllani, nem tartom feleslegesnek: Igen sok esetben volt alkalmam tapasztalni, hogy sokan a 422. §-t a 415. §-al vélik összeköttetésbe hozhatni, s azon véleményben vannak, hogy ha valamely birtok többeké, és nem valamennyi tulajdonos társ ellen intéztetik a végrehajtás, az illető végrehajtást szenvedett felek részei azonnal kijelölendők, s erről mérnöki térrajz készítendő, szóval, hogy a 415. §. rendeletei, a 422. §. második kikezdésében emiitett vagyonközösség esetére vonatkoznának. vélemény azonban nézetem szerént téves és sem a dolog természetéből, sem a vonatkozó szakaszok tartalmából nem magyarázható ki. Ugyanis a 415. §. határozottan kijelölt vagyont feltételez, p. o. ha 200 hold földből, különösen kijelölt 50 hold foglaltatik le ; s térrajz készitése csak is ez esetben lehetséges. A 422. §. azonban nem határozott részről, hanem csak az illető fél jutalékának tulajdonjogáról, tehát eszményi vagyonról szól, mely tettleges s határozottan kijelölt birtokká csak a vagyonközösség megszűnte után válik. De ez másként, ha azon elv, melyet a 422. §. felállított érvényesítendő, nem is lehet; mert ha egy bizonyos ingatlan vagyon — habár meghatározott részekben is — többek nevére van telekkönyvezve, s azok azt, mint ez legtöbb esetben áll, közösen birják, hogy jelöltethessék ki azon rész, mely a végrehajtás-szenvedettet illeti? — A végrehajtó birót csak nem akarjuk tán felruházni azon hatáskörrel, hog}' ő a végrehajtás alkalmával brevi manu hasítsa ki, a véleménye szerént a végrehatás-szenvedőre esett részt, mihez kétségkívül a többi tulajdonos társaknak is szóllása volna, és kik ily esetben — a törvény védelme mellett — könnyen oda juthatnának, hogy rövidebbet húznának, mintha az egész vagyon elárvereltetvén, tulajdonjoguk arányában esendő illetéküket készpénzben kapnák meg. X vagyonközösség megszűntének módozatai, birói ítélet utján lévén, az érdeklettek meghallgatása után j megállapitandók, e jogkörrel a végrehajtó bíró fel nem j ruházható; — s ezt a törvénykezési rendtartásból kimagyarázni nem is lehet. A másik igen különös eset azonban, mely a 422. §. folytán felmerül az, ha valamelyik tulajdonos-társ ellen intézett végrehajtás tárgyát képező vagyonra, a végrehajtatót megelőzőleg, az egész vagyont terhelő tartozások vannak jelzálogilag bekebelezve; — ha ily esetben a 422. §. szoros m alkalmaztatik és az illető fél jutalékának tulajdonjogára intéztetik csupán a végrehajtás, — a netalán felosztás eszközlése körül majdnem legyőzhetlen nehézségek lépnek előtérbe, — sőt az illető hitelezőnek, ki az egész vagyonra adott hitelt, az által, hogy ily eladások által a vagyon értéke csorbittassék, — kétségkívül hátrányt szenved. Ezen esettől nem gondolkodott a törvsz. rendtartás, hanem igen helyes és gyakorlati irányban oldotta meg e kérdést a semmitőszék azon kimondott elve által: hogy oly esetekben, ha valamely többek tulajdonát képező ingatlan vagyonra nézve, a végrehajtás ugyan csak az egyik tulajdonostárs ellen intéztetik, a végrehajtatót megelőzőleg azonban, az egész vagyont terhelő tartozások vannak bekebelezve, az egész vagyon bocsájtandó árverés alá, s a tulajdonos-társakat csak a közös tartozás kielégítése után részük arányában esendő vételár i összeg illeti. A „zálogjog előjegyzési jogeset"-hez. Berzsenyi Pongrácz tszéki ülnök úrtól (Kaposvárott.) E szaklap 81-dik számában Ury József ügyvéd ur a k. ítélőtáblának f. é. aug. 3-án 4437. sz. a. kelt s az elsőbirósági végzéssel egybehangzó határozatát, mely szerint egy gr. K. javára Sch. A. ellen birói Ítélet alapján előjegyzett zálogjognak törlése — az előjegyzés alapjául szolgált ítélet feloldásának kimutatása folytán — Sch. A. kérelmére elrendeltetett, törvényesség szempontjából helytelenítvén, azt állítja: hogy a peres ügy végelintézése elölt az előjegyzést nyert felet, feltételes zálogjogától megfosztani nem lehet, de külömben is az előjegyzés törlése csak az előjegyzést nyert fél meghallgatása végett tartott tárgyalás után lenne elrendelhető, és ezekhez képest a gr. K. javára előjegyzett zálogjognak Sch A. egyszerű kérelmére s az általa felmutatott másodbirósági feloldó végzés alapjáni törlését elrendelő' határozatok meg nem állhatnak. Minthogy ezen nézetben egyátalan nem o?ztozom, s a panaszlott végzéseket igen is törvényszerűiknek tartom, engedje meg a t. ügyvéd ur, hogy vele e tárgy felett egy kis jogi vitába bocsátkozhassam. 87