Törvényszéki csarnok, 1870 (12. évfolyam, 1-101. szám)

1870 / 85. szám - Jogászgyülés teljes ülései sept. 29-én s 30-kán [3. r.]

338 ván, az eljáró bíróság a 297. §. 1. pontjába ütköző sem- | miséget követett el, midőn az igazolási kérelem érdemleges tárgyalása előtt, azt azon okból, mert az igazolást kérő fel megbízottja nem ügyvéd — elutasította." (1870. okt. 13. — 9244. sz.) Váltóügyek nem tartoznak azok közé, melyekre nézve a rendes birói illetőségtől {53. §.) eltérésnek helye nem lehetne. Két évnél nem régibb kamatok határozatlan összegig sommás eljárás alá tartoznak. Schelling Pál Ungvár város sommás bírósága előtt Bobóczky Tamás ellen sommás keresetet adott be 500 fr. váltón alapuló tőke után 23/4 évre járó 137 for. kamat megfizetése után. Alperes kifogást tett a sommás ügyút ellen, mert a követelés váltón alapszik, mi a váltószékhez tartozik, és mert a 93. §. c. p. szerint csak két évnél nem régibb kamatok perelhetők be. A városi egyes bíróság f. évi jul. l-jén, 1492. sz. a. végzéssel magát illetéktelennek mondotta ki. Felperes sem. panaszt adat be. A semmitőszék annak helyt adott; ..mert a 93. §. o. pontja szerint két évnél nem régibb kamatok határozatlan összeg erejéig követelhetők sommás úton; a bíróság tehát a törvényt helytelenül alkalmazta; „mert továbbá habár felperes keresetét váltólevél alapjáni követelés járulékai iránt indította, miután nem a váltótszékek által követett kivételes váltói, hanem köztörvényi uton érvényes eljárást kérte alkalmalztatni, és a váltóügyek nem tartoznak azok közé, melyeknél a perr. 53. §. szerint a rendes birói illetőségtől eltérésnek helye nem lehet." (1870. sept. 9. —8830. sz.) Azon körülmény, hogy a becslési okirat az árverési folyamodványhoz nem lett mellékelve, nem képez szükségkép semmiségi esetet. Róth Elka s Róth Eszter között Biharmegye tszéke előtt lefolyt perben felperes árverésért folyamodott, s a tszék azt, habár az árverési kérvényhez a becslési okirat nem mellékeltetett, elrendelte alperes ingatlanjaira 900 frt. s jár. erejéig. Alperes semmiségi panaszt adott be; A semmitőszék azonban azt elvetette; „mert habár a perr. 428. §. szerint a becslési okirat az árverési folyamodás mellett bemutatandó lett volna, miután azonban panaszló a f. év martius 30-kán foganatosított becslésnél jelen volt s a jkönyvet aláirta, — az emiitett hiány nem képez a perr. 297. §. alá fogható semmiségi esetet." (1870. okt. 11. — 9293. sz.) A polgári perek sorába tartozó kisebb hatalmaskodást perek illetősége egyedül a perrend. szabályai szerint megalapítandó. A törvényszék tehát a sommás eljárás alá tartozó ilynemű kereseteket helyesen utasítja vissza — illetőségükhöz — az egyes bírósághoz. Vílner Mihály s Anna, Pozsonymegye tszékéhezFaczina János ellen a rajtok elkövetett hatalmaskodás folyfolytán kisebb hatalmaskodási 100—100 bírság megfizetése iránt rendes keresetet adtak be. — Alperes részéről beadott kifogások folytán tárgyalás tartatván s befejeztetvén, a tszék f. év mart. 19. 2464. sz. a. végzéssel a keresetet birói illetékesség hiányából leszállította, mert jelen kereset a perr, 93 §. a. m. pontjaiként sommás eljárás alá tartozik. Ez ellen felperesek sem. panaszt adtak be, mert azzal hogy bizonyos ügyek sommás útra utasíttattak, a törvény a feleknek csak kedvezményt akar adni, melyet tehát azok nem kötelesek igénybe venni. A semmitőszék e panaszt elvetette; „tekintve, hogy mindaddig mig a törvényhozás ily perek illetőségéről máskép nem rendelkezend, a polgári perek sorába tartozó kisebb hatalmaskodási perek illetősége iránt egyedül a perrend szabálya jöhet alkalmazásba, ennek 93. §. szerint pedig minden 300 frt. értéket nem haladó keresetek, s melyek külön ügybirósághoz utasitva nincsenek, sommás eljárás alá tartoznak; a kisebb hatalmaskodási perek azonban sem egyik sem másik minősítéssel nem birnak (1870. sept. 7. 6741. sz.) Jogászgyülés teljes ülései sept. 29-én s 30-kán. (^Vege.) Sept. 30. d.u. folytatott teljes ülésben napirenden van az előadók távollétében elmaradott II. szakosztályi indítvány a váltó- és kereskedelmi jog egyenlősítése és a csődtörvény tárgyában. Előadó Held Kálmán felolvassa az indítványt és indokolja: Gerlóczy Gyula szakosztályilag el nem fogadott indítványa mellett szól; utána ellene Sághy Gyula hosszasabban érvel; indítvány nyujtatik be a vita berekesztésére, mely nagy többséggel elfogadtatik; végül elnök az indítványt szavazás alá bocsátván, kimondja mint a jogászgyülés enuntiatumát, miszerint: „Szükségesnek tartja, hogy az összes kereskedelmi és hitel-törvények Európa-szerte egyenlő, egy nemzetközi kongressus által kidolgozandó alapelvekre fektettessenek és hogy addig is, mig ily átalános nemzetközi jogelvek megállapittathatnának: Magyarországra nézve minél előbb alkotandó és hatálybaléptetendő kereskedelmi- és váltó-törvény fővonásai és alapelvei tekintetében a német keresked. törvénykönyv és váltótörvény szabályaihoz alkalmaztassák." Mint legutolsó tárgyaltatik a II. szakosztály részéről benyújtott indítvány az uj csődtörvény tárgyában. Előadó Murinyi E. röviden indokolja a szakosztály indítványát ; utána Boór J., mint kisebbségi előadó, előtte szóló czáfolatába bocsátkozik. — És határozatul elfogadtatnak azon pontok az uj csődtörvény tekintetében, melyek szakosztályilag ajánltatnak. Elnök az állandó bizottság jelöltjeit előterjeszti és megválasztatnak: Apáthi István, egyetemi tanár, Bogisich Lajos pestvárosi főbíró, Bróde Lipót ügyvéd, Busbach Péter ügyvéd, Csacskó Imre kir. bíró, Daruváry Alajos legf. itélőszéki biró, Dárday Sándor min. titkár, Gerlóczy Gyula műegyetemi tanár, Győry Elek ügyvéd, Hodossy Imre ügyvéd, HofFmann Pál tanár, Horváth Károly ügyvéd, Janitsek József, pestvárosi törvényszéki tanácsnok, Környey Ede ügyvéd, Králitz Kálmán ügyvéd, Manoilovits Emil semmisitőszéki biró, Mátyus Arisztid ügyvéd, Mihajlovics Miklós legf. törvénysz. tanácselnök, Morlin