Törvényszéki csarnok, 1870 (12. évfolyam, 1-101. szám)

1870 / 84. szám - Jogászgyülés teljes ülései sept. 29-én s 30-kán [2. r.]

532 szakosztály véleményét fejenkinti megszámlálás mellett pártolta 53, ellene, vagyis a napirendre szavazott 57 tag. Négy szavazattal tehát a békebiróság intézményének szükségessége elvettetett. A Sept. 30 ki teljes ülésben a tagok száma tetemesen leolvadt, alig voltak jelen ötvenen, midőn elnök az ülést megnyitja. Fölvétetik először a polgári házasság iránt hozott szakosztályi megállapodás. Löw Tóbiás előadó a házasságkötés feletti rendelkezési jogot az állam jogának tartja, mert a házasság az állam alapja. Mig az egyház a társadalmat szolgálta, volt erre jogosultsága, de most ez az államra hárul. Szóló hosszan fejtegeti az obligatorius és a facultativ polgári házasságot, és amannak ad előnyt ez utóbbi fölött. Végül ajánlja: mondja ki a jogászgyülés a polgári házasság szükségességét. Senki sem lévén vitatásra felirva, elnök a helyeslő felkiáltások után kimondja: hogy az indítvány el van fogadva. (Felkiáltások: egyhangúlag!) Környei Ede ugy kívánja kimondatni a határozatot, hogy ez egyhangúlag fogadtatott el. — G-yóry Elek tekintetbe véve, hogy ő is, tán mások is ellenzői ez indítványnak, ellenzi az „egyhangú'' határozatot, legfólebb ugy véli kimondhatni- hogy ez „közfelkiáltással" fogadtatott el. Elnök kimondja Gryőry értelmében a határozatot. A napirend második tárgya: a jogakadémiák rendezése volt. Pisztóry Mór előadó meleg szavakban ajánlá az indítványt s közhelyeslés közt hangsúlyozza, hogy a jogintézetek felállítása nem engedhető meg a felekezetnek, mert a jogtanulmány a felekezetek körébe nem tartozik, mert a felekezetek autonómiája csak addig terjedhet, hogy vallásuk érdekeit korlát nélkül óvhassa. Példákkal illustrálja, hogy a jog- és államtudomány szabad fejlődése korlátozva van ott, hol a felekezetek jogintézeteket bírnak. Ezután előterjeszti a szakosztály nézetét: hogy az indítvány azon részét, mely a jog-és államtudományok elválasztásának kérdését tárgyazza, a jövő jogászgyülésre kívánja halasztatni, hogy addig szakértők által tanulmányoztassék, és kimondatni óhajtja határozatkép, hogy egyedül az állam állítson fel a szervezett pesti egyetem jog- és államtudományi karával egyenlő szervezetű jogi tanintézeteket, melyeken a szükséges történeti és bölcsészeti tanszékek is fölállitandók. Silány jog-akademiák ne türessenek. Boor napirendre-térést indítványoz, mi ellenzésre talál. Sulyok Gusztáv a felekezeti jogakadémiák mellett emfl szót és védi azokat, különösen az avult tanítási rendszert. Hosszas beszéde so^zorosan megszakittatik, végül terjedelmes indítványt terjeszt be, melyen az államvizsga rendezésével foglalkozik. Indítványa nem vétetik tárgyalás alá, mert a szabályok szerint négy héttel előbb kellett volna beadni. Felolvastatik a szakosztály véleménye. Halmossy a „silány" szót kihagyatni óhajtja. A gyűlés e módosítással majdnem egyhangúlag fogadja el az osztály véleményét. Ezután szőnyegre került a negyedik szakosztály indítványa a szóbeliség és nyilvánosság tárgyában; előadó Hodossy Imre távollétében ennek Írásbeli nézeteit Löw Tóbiás jegyző olvassa fel. A jogászgyülés e tárgyban közfelkiáltással kinyilatkoztatja : „hogy a szóbeliség és nyilvános eljárás behozatalát szükségesnek tartja." Elnök fölhívja az I. osztály indítványának előadóját a vasúti kártérítés ügyében, Hoffmann Pált, véleményének előterjesztésére. Előadó részletes beszédben indokolja a szakosztály előterjesztését. Utána Weiss Lajos a szakosztályi tárgyalás alkalmával kisebbségben maradott előadói véleménye védelmére kel. Végül indítványt tesz a napirendre-térés iránt. Hal m ossy módositványt nyújt be, melyben csak az „átadott," illetőleg föladott javakra kívánja a vállalat részérőli felelősséget megállapítani. Szóltak még: Brode Lipót, Wavrik Béla, Sághy Gyula, Szilágyi Dezső, Pulszky Ágost, Teleszky István (módositványok is nyújtatnak be az elnöknél) Stiller a vita bezárása ellen nyilatkozik. Végül elnök a szavazást elrendelvén Weiss Lajos napirendre térést illető indítványa fölött: az visszautasittatik. A jogászgyülés a szakosztály indítványát némi módosítással elfogadván, kinyilatkoztatja: „miszerint azon károkért, illetőleg sérelmekért, melyek az általuk szállítás végett elfogadott személyeken és dolgokon történtek, a károsultak és sére Imet szenvedetteknek s jogutódaiknak felelősek; ezen kötelezettség csak az állal szűnik meg, ha bebizonyittatik, hogy a sz envedett kárt vagy sérelmet, vagy az illető egyén hibája, az illető dolognak minősége, vagy elháríthatatlan nagyobb erőhatalom okozta. A vasúti vállalatok részéről a felekkel kötött minden előleges szerződés, mely ezen kötelezettséget csökkenti, hatálytalan." (Vége következik.) — Nagy Miklóa előbb kaposvári később kőszegi ügyvéd az 1804 ki ügyvéd utasitás értelmében az ügyvédség gyakorlásától Magyar-, Erdélyország területén eltiltatott. Kinevezések: Popovics Sándor Pestvárosi tanácsnok, Kránitz József pénz. főtszéki ülnök, Körtvélyesi k. táblai pótbiró a kir. tábla r. ülnökeivé; Thalabér Lajos tanácsjegyző, pesti e. b. váltótszékhez biróvá. Igazságügy ministeriumban : Halmosi E. osztálytanácsos miniszteri tanácsosnak, Zádor Gyula elnöki titkár osztálytanácsosnak, Kelemen Mór ministeri fogalmazó, Deák Farkas fogalmazó, ministeri titkárnak ; Rohser László fogalmazóvá; Pechata Endre segédfogalmazóvá; (Hspárdy Antal irodatisztté. Kolozsváry Ferencz és Obert Ferenaz az oraviczai bányabiróság ülnökeivé. Halálozás: Csicamanczay Ferencz h. ügyvéd Pest tszéki jegyző, okt. 12-kén elhalt. Felelős szerkesztő és kiadó-tulajdono> SZOKOLAY ISTVÁN. Megjelen e lap hetenkint kétszer — kedden és pénteken. — Előfizetési ár: helyben és vidékre egész évre 8 frt, fél évre 4 ft negyedévre 2 ft. ausztriai értékben. — Szerkesztői szállás: belváros, kalap-utcza 11 -ik sz. a. 2-ik em. balra Pesten, Í870. Nyomatott Kocsi Sándor saját nyomdájában hal-piacz és al-dunasor sarkán 9. sz. a.