Törvényszéki csarnok, 1870 (12. évfolyam, 1-101. szám)
1870 / 83. szám - Jogászgyülés IV. szakosztálya sept. 28-ki ülései [3. r.] - Jogászgyülés teljes ülései sept. 29-én s 30-kán [1. r.]
330 tendő felperes kértére a szintén meg nem jelentnek tekin- j tendő alperest elmarasztaló ítélet megsemmisítendő volt." (1870. sept. 7. — 6779. sz.) Megsemmisítendő azon bírói végzés, mely sommás perben a felebbvileli beadványt hiány pótlás végett azon okból utasítja vissza, mivel a felebbezés csak egy példányban lett beadva. Pap Juon Belső Szolnokniegye illetékes szbirája előtt Farkas Berta ellen birtokháboritási sommás pert folytatván; alperes a másodbirósági ítélet ellen felebbezést adott be. Ezt az egyesbiróság f. évi mározius 10-kén 363. sz. a. végzésével visszautasította; mert csak egy példányban adatott be a felebbezés. Alperes sem. panaszt adott be; mert a perrend nem rendeli, bogy sommás ügyekben bejelentett felebbezési indokok 2 példányban s 1 felzettel adandók be. A Semmitőszék annak belyt adott s a bíróság neheztelt végzését a 297. §. 1. p. alapján megsemmisítette : „mert a sommás ügyekbeni felébb vitelt szabályozó perrend 125. 126. §§. a felebbviteli beadványoknak több példánybani beadatását nem rendelvén, helytelenül lett panaszlónak egy példányban beadott felebbezése a hiányzó ijéldányok pótlása végett visszautasítva." (1870. september 9-dikén. — 8505. sz.) A kérvény, az azl ellenjegyző ügyvéd meghatalmazása nélkül adatván be, hivatalból vissza nem utasítandó, hanem csak a hiány pótlása rendelendő el. Sz. Anna gyula-fehérvári egyesbirósághoz Illie B. ellen igénykeresetet terjesztett; azonban a tárgyalásra meg nem jelenvén, igazolási kérelmet adott be, melyet Z. ügyvéd ellenjegyzett, de a nélkül, bogy meghatalmazását mellékelte volna. Ennek folytán az egyesbiróság azt hivatalból visszautasította — mi ellen felperesnő sem. panaszt adott be. A Semmitőszék ennek helyt adott s a neheztelt végzést megsemmisítette; „mert a perr. 88. §. második kikezdése értelmében köteles lett volna ugyan a kérvényt ellenjegyző ügyvéd meghatalmazását is ahhoz mellékelni; de ennek elmulasztása, miután a kérvény különben kellő időben lett beadva, nem vonhatja maga után annak visszautasítását, hanem csakis a hiány pótlásának elrendelését. (1870. september 10-dikén. — 8231. sz. a.) Az evangélikusok házassági ügyeiben {perr. 36. s 22. §.) a megyei s kerületi törvényszékeken kívül csak a sz. kir. városok tszékei illetékesek. Más városok törvényszékei tehát azokra illetékeseknek nem tekintendőkA perrend 1-sö §-ból, mely a kir. — és rendezeti tanácsú mezővárosok bíróságait összekötve említi, azok közti egyenjogúságra nem lehet következtetni. Irányi Luiza Rosnyó város tszékéhez, Irányi Ferdinánd ellen (mindketten evangelicusok) házassági kötelék felbontása iránt keresetet adott be. A tszék f. év július 13-án 533. sz. a, végzésével a keresetlevelet bírói illetékesség hiányából hivatalból visszautasította. Ez ellen felperesnő sem. panaszt adott be; mert a perrend 22. §. szerint a szab. kir. városok és a rendezett tanácsú városok között a birói hatáskört illetőleg semmi különbség sincs felállítva; sőt ezen két rendbeli városi bíróságok az 1. §-ban mint egyenjogúak vannak felsorolva. — Tehát Rosnyó város tszéke illetékes ez ügyben. A S emmitőszék e panaszt elvetette; „mert az 1868: 54. t. cz. 36. §. szerint az evangélikusok házassági ügyeiben s az eljárásra nézve az 1791: 26. t. cz. illetőleg az 1786. évi márczius 6-i utasítás és az eddigi gyakorlat szolgál zsinórmértékül; következve, ilynemű ügyekben illetékes bíróságoknak kizárólag egyedül a perr. 22. §-ban emiitett megyei, kerületi és sz. k. városok törvényszékei tekintethetnek." (1870. sept. 7.8380. sz.) Jogászgyülés IV. szakosztálya sept. 28-ki ülése. (Vége.) Az ügyvédség rendezési indítvány tárgyában az előadó előterjesztését következőleg fejezte be: Inditványozó végre egy díjszabályzat alkotását is óhajtja Előadó az indítványnak ezen részét is ajánlja elfogadtatni. Inditványozó maga is bizonyára csak oly értelemben kívánja a díjszabály behozatalát, hogy az úgynevezett „chablon"-szerű munkák díjazásánál szolgáljon zsinórmértékül, ha az ügyvéd ügyfelével jutalma iránt eleve nem szerződött, mert a szabadszerződést mellőzhetőnek egyátalán nem hiszem. Ha pedig a szabadszerződós engedélyezése mellett állítjuk fel a díjszabályzatot, akkor annak üdvös hatása alig ismerhető félre, mert felszabadítja az ügyvédei a birák kegyosztogatása alól egy részről és a felek zsarolási vádaskodásai alól más részről, hogy pedig erre nálunk szükség van^iz kétséget nem szenved, mert a birák kegyosztogatása és az ügyfelek gyanúsítása egyaránt ássa alá az ügyvédi kar tekintélyét. E tekintély helyreállítása képezi pedig az ügyvédi kar törekvéseinek egyik legfőbb czélját. Az indítvány Aradi, Boor, Ajkai, Teleszky és Környey lényegtelen módosításaival elfogadtatik. A szakosztály erre Környei Edének a békebirósági intézmény honosításáról szóló indítványa vitatására tér. Környei Ede indokolta indítványát, minden részleteiben kimeritőleg ismertetvén azt, utána Zlinszky Imre előadó emelt szót, pártolván az indítványt, részleteire eltérő észrevételeit megtette, s a kivihetőség tekintetében a békebiráknak mérsékelt fizetést adatni javasolt. Utána Pulszky, Margitai, Schulek, Rojkó, Garay, Boór és Nagy János ellene, Kaczián, Lázár Ádám és Szilágyi Dezső mellette szóltak, utóbbi ajánlván különösen az angol szervezet szerinti békebiróság elfogadását. Az ellenzők mindnyájan azon meggyőződésből indultak ki, hogy bár az eszme in abstracto szép és üdvösnek tüntetik föl, de Magyarország jelen viszonyait tekintve, azt behozni, sem czélszerűnek, sem kivihetőnek nem tartják, ezen értelemben Pulszky határozati javaslatot is nyújtott be. Környei Ede indítványozó zárszavában védelmére kel indítványának, melynek bevégeztével az erre felhívott szavazásnál K örnyei Ede indítványa átalános szövegezése szerint szótöbbséggel elfogadtatott, a pontonkinti részletezés pedig mellőztetett, Előadó Zlinszky Imre. Jogászgyűlés teljes ülései sept. 29-én s 30-kán. A jogászgyülésre beirt 1600 tag közül 29-én csak mintegy 200 (ezek is jó formán mindhelybeliek) gyűlt a redoute