Törvényszéki csarnok, 1870 (12. évfolyam, 1-101. szám)

1870 / 83. szám

Pest, 1870 kedden október 25. 83, szám. Tizenkettedik évfolyam. TÖR\ É\VNZÉkI C SAR\0K. Debreczeni és eperjesi ügy védegylet közlönye. Tartalom : Semniitőszeki határozatok. — Jogászgyülés. — Hg. Karagyorgyevics per. Semmitöszéki határozatok. *) Birói illetőségre nézve szerződésszerű alávetés esetében az államok közti magánjogi viszonosság kérdése csak a végrehajtás foganatosítására bírhat befolyással; s nem a perbeli illetőség megalapítására is. Ily viszonosság hiányából a birói illetőség hivatalból le nem szállítható. Külföldön eszközlendö kézbesítések nem közvetlenül az ottani ügynökség, hanem a magyar igazs. minisztérium utján eszközlendök. A magyar központi gyógyszerészeti részvény-társulat — képviselve Wagner Géza által — Pest belvárosi egyesbiróság előtt, Belgrádban lakozó Ivánovics Sándor ellen 190 frt. részvénytőke s járulékai megfizetése iránt sommás pert inditott. Az idéző végzés alperesnek mint Szerb országi alattvalónak a belgrádi osztrák-magyar ügynökség utján rendeltetett kézbesittetni; mely ügynökség azt a Belgrádváros hatósága által akarta eszközöltetni, de attól,S iratok visszaérkeztek azon kijelentéssel, hogy alperes azokat nem fogadja el. A városi egyesbiróság f. év april 5-kén 6222. sz. a. végzéssel az illetőséget leszállította; minthogy a magyarosztrák állam s Szerb fejedelemség közt viszonosság fen nem forog, következőleg alperes Magyarországban a 34 §. szerint be sem perelhető — az ellene a 111. §. alapján kért marasztalás e biróság illetéktelensége folytán meg nem adatik. Ez ellen felperes sem. panaszszal élt; mert az iratok el nem fogadásából nem lehete a birói illetéktelenségére következtetni, hanem azon utoni megidéztetés nem sikerülvén, eszközöltetésére a m. k. igazs. minisztériumot kellett volna megkeresni, s mert a törvény a birói illetőségre nézve a bel- s külföldiek között semmi különbséget sem tesz, miként ezt a 32. 34. 35. 51. 52. §§. bizonyítják. A Semmitőszék e panasznak helyt adván, a 6222. sz. végzést megsemmisítette s a bíróságot utasította, hogy az idéző végzésnek alperes részére leendő kézbesítése eszközlése végett az illető Belgrád városi hatóságot a perr. 61. §. szerint a magy. kir. igazs. minisztérium utján keresse meg; „mert a kereset alapjául felhozott aláírási ív tanúsítása szerint, alperes a felperesi vállalat részvényesei közé lépett, s ez által magát a vállalat alapszabályainak alávetette; ezen szabályok 9. §. értelmében pedig mindenik részvényes részvénye befizetését illetőleg aláveti magát a *) Tisztelt dolgozó társainkat némi türelemre kérjük czikkjeik közlésére nézve, mit a napi érdekű Jogászgyülési s Karageorgievits-féle hosszasb közlemények késleltetnek. társulat által kijelölendő', bármely bíróságnak, s miután felperesi vállalat jelen követelése megítélésére Pest belváros egyesbiróságát választotta, — azon körülmény pedig, hogy létezik-e magánjogi viszonosság Magyarország s azon állam között, melynek polgáraként lép fel alperes, az ügy ily állásában nem a perbeli illetőség megalapítására, hanemcsak a végrehajtás foganatosítására birhat befolyással ; „miután továbbá a perr. 273. §. értelmében a hazai bíróságok megkeresése folytán külföldön eszközlendö kézbesítésekre nézve, a perr. 61. s köv. §§-ai alkalmazandók, az eljáró biróság a 297. §. 1.5.§§-ba ütköző semmiséget követett el, midőn a helyett, hogy a 61. stb. §. eljárását követte volna, a tárgyalást egyedül felperessel tartotta meg, és illetőségét a 34. §-nak a viszonosság hiányára alapított téves alkalmazásával hivatalból leszállította. (1870. aug. 5. — 7581. sz.) A biróság nem követ semmiséget, ha a meghatalmazás nélkül megjelent ügyvéd által képviselt felet elmarasztalja; (89. §.) de ha ezt oly fél kértére leszi, kinek ügyvéde felhatalmazványát szintén fel nem mutatta — marasztaló ítélete megsemmisítendő. Szereda Crompély Annának Crompély István ellen Szepesmegye tszéke előtt inditott 120 frt. kártérítési perében a tszék f. év május 19 kén 2214. sz. a. hozott ítéletével alperest elmarasztalta; mert alperes meghatalmazvány nélkül megjelent ügyvéd által képviseltetvén, meg nem jelentnek tekintendő, a keresetben felhozott tények általa hallgatag beismerteknek veendők, miért a perrend 89. 111. §§. rendeletei alkalmazandók voltak. Alperes ez ellen semm. panaszt adott be — főleg azon alapon, mert felperesi ügyvéd sem mutatta fel meghatalmazását. így egyenlő helyzetben levén, egymást viszonosan törvényesen felhatalmazott képviselőknek ismerték el, miért a biróság felperes kérelmén túl terjeszkedett. A Semmitőszék annak helyt adott s a tszék ítéletét megsemmisítette; „mert noha a törvényszék, midőn a meghatalmazvány nélkül fellépő alperesi ügyvédet a perr. 89. §. értelmében meg nem jelentnek tekintette s alperes felet mint meg nem jelentet, elmarasztalta, ez által semmiséget el nem követett, s így a semmiségi panasz ez alapon elvetendő lenne; minthogy mégis ezt a felhatalmazványát annak idejében hasonlókép fel nem mutató felperesi ügyvéd kérelmére cselekedte s igy a 89. §. alkalmazásában egyoldalúlag s következetlenül járt el, a semmiségi paI nasz a 297. §. 15. pontjára hivatkozó 304. §. szerint hiI vatalból tekintetbe veendő, s a meg nem jelentnek tekin83