Törvényszéki csarnok, 1870 (12. évfolyam, 1-101. szám)

1870 / 82. szám - Zálogjog előjegyzési jogesetek [2. r.]

Pest, 1870. péntek október 21. 82, szám. Tizenkettedik évfolyam. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK. Debreczeni és eperjesi ügyvédegylet közlönye. Tartalom: Zálogjog előjegyzési jogesetek. — Semmitőszéki határozatok. — Jogászgyülés. — Hg. Karagyorgyevics per. Zálogjog előjegyzési jogesetek. Közli Ury József jogtudor ügyvéd. II. B. Gy. mint édes anyjának örököse elmarasztaltatott M. G-y. részére 5040 frt. tőkében és járulékaiban azon feltétel alatt, ha esküt tesz le arra nézve, miként a követelés alapjául szolgáló kötelezvényt alperes édesanyja irta sajátkezüleg alá. Ezen Ítélet ellen alperes felebbezést tett közbe. Felperes zálogjogi előjegyzést kért alperesnek édes anyjától öröklött birtokaira. A telekkönyvi törvényszék következő végzést hozta, mit közlő érdemesnek tart, szó szerint közölni, hogy láthassa a szakértő közönség, mily gonddal szoktak némely bíróságok feladataik megoldásában eljárni. „A kért előjegyzés meg nem adatván, folyamodó kérelmével elutasittatik, ezen elutasító végzés a tjkönyvben feljegyeztetni rendeltetik, mert a kötvény alapját tevő ítélet (igy!) a mellett, hogy folyamodó beismerése szerint még jogerőre nem emelkedett, jogerőre emelkedése után is csak az abban megítélt eskü letétele esetében birand alperes ellenében kötelező erővel, tehát csak az eskü letétele után volna folyamodó kérelme teljesíthető." Tehát: „a kötvény alapját az ítélet teszi." Ezen végzés ellen felfolyamodás tétetett előjegyzést kérő fél részéről közbe, következő indokokból: 1. A bíróság figyelmét kikerülte az, hogy folyamodó a zálogjognak nem bekebelezését, hanem előjegyzését kérte; mert hiszen jogérejü itélet alapján már bekebelezést lett volna joga kérni, de a telekk. rendt. 92. §-nak világos rendelete szerint ajogerő bekövetkezte előtt csakis előjegyzésnek van helye, ezt pedig a követelési összeg odaítélését tanúsító okmány mellett megtagadni nem lehet. 2. A bíróság azt is felhozza elutasító végzése indokolásául, hogy folyamodó nem bizonyította, miként az ítéletben megítélt esküt letette volna. Úgyde ezt csak az ítéletnek jogerőre leendett emelkedése után teheti le; addig pedig, míg ez bekövetkezik, a fentebb felhívott telekkönyvi rendt. 92. §. megadta számára a feltételes zálogjog, vagyis annak előjegyzése kérhetési jogát, melynél többet ezúttal igénybe nem vesz. 3. Ugylátszik, a biróság különbséget vél teendőnek a követelést eskütől feltételezőleg oda itélő, és az azt feltétlenül megítélő e. b. itélet között; és az előbbi alapján nem tartja megadhatónak az előjegyzést. Azonban a hol a törvény nem különböztet, ott a biróság sem teheti azt. A telekk. rendt. 92. §. világosan mondja, hogy: „oly birői határozatok alapján, melyek által valami meghatározott követelési összeg odaitéltetik, ajogerő bekövetkezte előtt a követelés előjegyzésének van helye", és nem mondja: „hogy ha azonban ezen odaítélés eskütől van feltételezve, akkor annak letétele is bizonyítandó", mert hiszen ekkor már bekebelezésnek, s nem előjegyzésnek lenne helye. Minthogy tehát a törvény meg nem fosztotta azt, kinek követelése eskü feltételezésétől lett odaítélve attól, hogy addig is, mig az ezt neki megítélő itélet jogerőre emelkedik, követelését biztosithassa, ennélfogva ezen jogától őt a biróság sem foszthatja meg. A telekk. rendt. szerint csak feltételes zálogjog és feltétlen ismertetik; amazt a még jogerőre nem emelkedett Ítéletek alapján, milyen az itt fenforgó is, kell megadni; emezt a már jogerőre emelkedettek alapján. Már pedig minden első bírósági itélet csak feltételes, mert csak annyiban áll meg, mennyiben a felsőbb bíróságok meg nem változtatják. E tekintetben tehát még további megkülönböztetést tenni nem lehet, minthogy azt maga a törvény sem tette. 4. Ha a bíróságnak netalán azon aggálya volna, hogy mivel az előjegyzendő követelés végetti per nem előtte folyik, tehát nem is lehetend módjában megtudni, váljon az itélet, melynek alapján az előjegyzés megadandó volna, jogerőre emelkedett-e vagy nem? s azt sem, váljon megfelelt-e folyamodó a neki megítélt eskü letétele iránti kötelezettségnek vagy nem? Erre nézve bizonyos, hogy ezen esetek beálltával nem fogná elmulasztani alperes, ki ellen az előjegyzés kéretik, annak kitörlését kérni, és akkor igazolni fogván ezen körülményeket, az előjegyzés ellenében elenyésznék. A kir. itélő tábla még ez ügyben másodbiróságilag nem határozott, közlő lehetetlennek tartja, hogy az előjegyzés megtagadását helybehagyná, mert hisz, ha az eskütől feltételező itélet alapján a bekeblezést addig, mig az eskületétele nem igazoltatik, meg nem adja a biróság: azt közlő rendén lévőnek találja; de hogy előjegyzést az itélet jogerőre emelkedéséig ne adhatna: arra nézve teljességgel nem lát okot. A kir. táblai végzést annak idejében közleni el nem mulasztjuk. Semmitőszéki határozatok. A felebbvitelnek s nem felebbezésneh czimzelt perorvoslati beadvány, melyben a bírói cselekmény megsemmisítése kéretik, semmiségi panasznak veendő, mely a 3 napi határidő alá esik. Elhunyt Tóth József hagyatékához tartozó ingatlanok elárverezése Pestmegye czeglédi árva tszéke 1869. I okt. 30-ki 2535 sz. végzésével elrendeltetett s f. év jan. I 17. foganatosíttatott. — Az árverés ellen Tóth Julianna 82