Törvényszéki csarnok, 1870 (12. évfolyam, 1-101. szám)

1870 / 80. szám - Hg. Karagyorgyevics per [4. r.]

320 országban. — Indítványa második része a jog- és államtudományi kar szétválasztása; indítványa ezen részét, mint jól meg fontolandó t, a jövó gyűlésre halasztani kéri. (Folyt, köv.) Hg. Karagyorgyevics per. (Folytatása.) Rogics Stanoje bűntárs vallomása igazolja, hogy Sztankovits Fülöp a kérdéses bűntett előkészítésében egyik fŐtényezöje volt, s hogy szakadatlanul Radovánovics Pállal tanácskozván, mindenbe be volt avatva, a merénylet végrehajtásánál pedig feladata volt, Belgrád városát fellázítani. Radovánovics Pál vallomásai szerint Stankovics Fülöp még 1867-ben tanakodott vele a miniszternek meggyilkolásán s forradalom előidézésén és a merényletnél feladatául volt téve, hogy társaival együtt a gyilkossági merénylet végezte után a népet fellázítsák s a minisztereket hatalmukba kerítsék. Rogits Stanoje, Zdravkovits Stanko és mások vallomása által be van bizonyitva, miszerint Stankovits Fülöp azon titkos összejöveteleknél, melyek az összeesküvők által tartattak, rendszerint jelen volt. Mindezekhez járul még, hogy Stankovics saját beismerése szerint, és kivált az utolsó időben gyakrabban és a nélkül, hogy okát kellőkép igazolná, Pestről Belgrádba utazott, hol valamennyi bűntárssal már régibb idő óta ismeretségben állott. Mindezen vádpontokat összevéve, főügyész mind a három vádlottra nézve fentartja a perbefogás alkalmával követelt bünte tés mértékét. Tudvalevőleg herczeg Karagyorgyevicsra a halált, Trifkovicsra 15, Stankovicsra 20 évi börtönt kért kiszabatni. Avédirat Karagyorgyevics Sándor herczeg részéről következő: Felperesi vádirat kézzel fogható bizonyságot tesz arról, hogy a tiszti főügyész ur, minden megfontolás, minden további mérlegelés nélkül valóknak s igazaknak fogadta el a belgrádi rögtönitélő bíróság adatait, s ugyanazon irányban haladt, a melyet az magában foglal. Ha azonban ismeri Szerbia politikai és társadalmi helyzetét, ugy nem hagyja vala magát elkábittatni, s nem leend egyszerű visszhangja a belgrádi rögtönbiróságnak. Szerbiában mindenki által ismert dolog az, hogy két család létezik, melyből fejedelmeit választani szokta, ugy annyira, miszerint az ezen szokás ellen tenni kívánóknak vágyait mindenkor csirájában fojtá el, ha az jelentkezett. S maga az Obrenovits és Karagyorgyevils család közt is hallgatag megállapodás jött létre a trónra egy harmadik családot feljutni nem engedni. Másrészről pedig a két család közt oly harmónia létezett, hogy a midőn Mihály fejedelem 1842-ben elüzeték és meghallá a népnek bennem vetett bizalmát, Örömkönyükben tört ki, hogy nem más választaték a trónra. Később pedig, mert nem levén Obrenovits Mihálynak egyenes örököse, leányom kezét kéreté meg, s mert igy is meghiúsult a két család egyesítésének terve, a később bekövetkezendök megvilágitandják, hogy ő fiam Péter részére végrendelkezett a fej. széket illetőleg. A Maistorovits-lele összeesküvés alkalmával is, a midőn az én nevemet is be akarták vonni az összeesküvésbe, a fejedelem határozottan nyilatkozott ezen feltevés ellen, hogy én abba befolytam volna. Létezett azonban Szerbiában is, mint ezen korban átalában mindenütt, egy oly elem, mely a dinastiáknak ellensége, és ezen elemet, ki a fejedelmi gyilkosságot vizsgálja, szem elől nem tévesztheti. Ily előzmények után, ki önállólag képes gondolkozni, az belátandja, hogy az Obrenovitsok trónjának megdöntése nem az én családom, de a mi valószinü, egy harmadik családnak érdeke volt, mely egyik kezével a létezőt ledöntse, másikat lehetetlenné tegye és igy maga számára nyitva tartsa az utat. Ezen politikai okok benyomása alatt igen természetes, hogy a most fennálló kormány a családom neve ellen jelenleg uralkodó harcztól vezérelve, a minden ároni elitéltetésemre törekedett, és e szerint állitá össze ugy a vizsgáló, mint az itélő bíróságot, mely biróság, hogy milyen volt, hogy az nem rendes, hogy az a tanukra nézve kényszert használó, hogy az az előbb történt bűnesetekre rögtönitélő biróság volt, az mindenki előtt európaszerte ismeretes, s mégis felperesi főügyész ur ezen bizottságnak adatait egyszerűen elfogadja, valóságuk és bizonyosságuk felől a legkisebb fejtegetést is tenni érdemesnek nem tartja. Már pedig minden jogi elmélet ellen van az, hogy rögtönbiróság alakíttassák, későbbi, nemcsak bekövetkezendő bűntényekre, az sem volt törvényes eljárás, hogy a vizsgálatot nem a rendes biróság, de erre kinevezett bizottság teljesité. A magyar kormány megkérésé a szerb kormányt az ottani vizsgálat iratainak közlése végett s a szerb kormány csak töredékeket irt oly német fordításban, mely az eredetinek meg nem felel. — Megkeresteték a szerb kormány a szembesités végett s ő nem állította elő mindazokat, kikkel a szembesitésnek megtörténni kellett volna. Igy Maistorovitsot azon ürügy alatt, hogy elmebeteg, elvonta a szembesítéstől. Ezeken felül, hogy minő legyen a szerb igazságszolgáltatás, az Európaszerte ismeretes. Egy idegen hatalom nem engedi át polgárainak büntettek esetében a szerb biróságok általi elitéltetését; még Románia is visszautasító a szerb biróság azon végzését, melylyel ottani birtokai lefoglalandók lettek volna, mivel a végzést hozó biróság nem volt törvényszerű. A felperesi főügyész ur mégis semmi aggályt, semmi megfontolásra méltót nem talált a szerb vizsgáló bizottság működésében, hanem elfogadja azokat ugy, a mint vannak, mi eléggé fájdalmas jelenség. Ezeknek előrebocsátása mellett, mielőtt áttérnék a vádirat egyes pontjaira, szükséges még helyzetemet az összeesküvéssel szemben ecsetelni. (Folytatása következik.) — Csődök. Lefkovics Mátyás s. a. újhelyi lakos ellen Zemplénmegye tszékénél, bejei. nov. 3—5. perügy. Láczay László. — Alexander D. Mór s. a. újhelyi lakos e. bejei nov. 3—5. perügy. L czay. — Alexander Emánuel újhelyi lakos e. bejei, nov. 1—3. perügy. Láczay. — Bonyhádi Perczel Pál bonyhádi lakos e. Tolnamegye tszékénél, bejei. decz. 15—17. perügy. Fördős Vilmos ügyvéd Szegszárdon. — Schreiber D. pesti bejegyzett keresk. e. Pestváros tszékénél, bejei. nov. 16—18. perü. Lövik Adolf. — Weinfeld Adolf pesti szalagkereskedő e. Pest város tszékénél, bejei. nov. 9 —11. perügy. Horváth Károly. — Kohn Salamon enyingi lako3 keresk. e. Veszprémmegye tszékénél, bej. nov. 8—10. perügy. Csolnoky László. — Bródi Miksa pesti keresk. e. Pest város tszékénél, bejei. nov. 16 —18. perügy. Bogdán Lajos. felelős szerkesztő es kiadó-tul&jdonot SZOKOLAY ISTVÁN. Megjelen e lap hetenkint kétszer — kedden és pénteken. — Előfizetési ár: helyben és vidékre egész évre 8 frt, fél évre 4 ft negyedévre 2 ft. ausztriai értékben. — Szerkesztői szállás: belváros, kalap-utcza 11-ik sz. a. 2-ik em. balra Pesten, Í870. Nyomatott Kocsi Sándor saját nyomdájában hal-piacz és al-dunasor sarkán 9. sz. a.