Törvényszéki csarnok, 1870 (12. évfolyam, 1-101. szám)

1870 / 81. szám

Pest, 1870 kedden október 18. • 1—— 81. szám. Tizenkettedik évfolyam. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK, Debreczeni és eperjesi ügyvédegylet közlönye. Tartalom: Zálogjog előjegyzési jogesetek. — Semmitőszeki határozatok. — Jogászgyülés. — Hg. Karagyorgyevic9 per. Zálogjog előjegyzési jogesetek. Közli Ury József jogtudor ügyvéd. I. Sch. János úgyis, mint kiskorú fiának A-nak t. és t. gyámatyja gr. K. István által perbe idéztetvén, elmarasztaltatott 4657 ft. 39 krban és járulékaiban. A zálogjog még előbb előjegyeztetett azon birtokokra, melyekben az apa volt mint tulajdonos feltüntetve;—> a fiu ellenében, ugyanakkor kért előjegyzés megtagadtatott, mert a felmutatott okmányból a fiúnak kérvényező irányábani kötelezettsége ki nem derült, a felmutatott kereseti példány pedig, melyből kitetszett, hogy Sch. J. úgyis, mint kiskorú fiának gyámatyja meg volt idézve, zálogjogi előjegyzés alapjául nem szolgálhat. A perben hozott ítélet szerint azonban az apa úgyis, mint kiskorú fiának A-nak gyámatyja elmarasztaltatván, a zálogjog a marasztalási összeg erejéig az egyedül a fiú nevére irt birtokra a nyertes fél által előjegyeztetni, és az igazolási határidő az itélet jogerőre leendő emelkedéséig nyitva tartatni kéretett. Ezen kérelemnek a megkeresett telekkönyvi törvényszék helyt adott, és a zálogjogot a marasztalási öszszeg és járulékai erejéig „az itélet jogerőre emelkedése váltáig (igy!) az igazolási határidő nyilvántartásával" Ogy •) előjegyeztetni rendelte. A perbeli itélet felebbeztetvén a kir. itélő tábla azon végzést hozta a perben, hogy „a tárgyalási jegyzőkönyv első, másod, és harmadrendű alperesek részéről aláirva nem lévén, sem egyébként abból az, hogy a viszonválasz után felperes által bevezetett megjegyzés, illetőleg végirat a fennemlitett alperesekkel közöltetett volna, ki nem tűnvén, igy pedig ama tárgyalás törvényesen befejezettnek s itélet alapjául szolgálhatónak nem tekintethetvén, a városi törvényszék ítéletének feloldásával az idézett tárgyalásnak szabályszerű kiegészitése elrendeltetik." — Ezen végzés alapján Sch. A., ki időközben nagy korúvá vált, a zálogjognak ellenében történt előjegyzését kitörültetni kérte, a mit neki a megkeresett törvényszék meg is adott. De ez ellen gr. K. J., kinek javára szolgált az előjegyzés, felfolyamodott, kifejtvén, miként 1. Midőn ő az előjegyzést megnyerte, mindazon időre nyert az által feltételes zálogjogot, mig azon per, melynek folyamatban létét a bemutatott Ítélettel igazolta, jogerejü Ítélettel el nem döntetik. Minthogy pedig azon végzés, melyet Sch. A. felmutatott törlési kérvényével, csakis alaki hibák pótlását rendeli meg a kérdéses perben: ennélfogva az előjegyzés természetéből észszeruleg következtetve nem lehetett volna az előjegyzés törlését elrendelni. 2. Feltéve a zálogjogot nyert félre nézve legrosszabb esetet, a telekk. rendt. 92. §. értelmében legfeljebb, a zálogjog előjegyzése törlésének előjegyzése, nem pedig bekebelezése is lett volna elrendelhető. 3. Ha a telekk. rendtartás 96. § szerint arra, hogy valamely lejárt követelés erejéig a zálogjog előjegyeztessék, elegendő, ha igazoltatik, miként a követelés végett kereset van folyamatban, mennyivel inkább kell a zálogjog előjegyzésének fentartására elegendőnek lenni, ha itélet által igazoltatik, hogy a követelés végett per van folyamatban, melyben már a követelés meg is ítéltetett? Ezen ítéletnek mindaddig fen kell tartania a zálogjog előjegyzését, mig csak az nem igazoltatik, hogy azon perben az itélet az előjegyzéssel terhelt vagyon tulajdonosát végleg felmentette a követelés alól. 4. A telekk. rendt. 99. §. szerint még akkor is, midőn az előjegyzést nyert fél elmulasztotta ezt a záros határidő alatt igazolni, ámbár a telekk. törvényszék saját actáibólis tudhatja, váljon jött-e emiatt valami mulasztás kőibe, vagy nem ? mégis csak előrebocsátandó tárgyalás után lehet a nyert előjegyzést kitörülni; mennyivel in* kább kellett volna ezen esetben ily tárgyalásnak megelőznie a törlés elrendelését, melyben a hozott itélet csak alaki szempontból lón feloldva, a követelés érdemére nézve azonban a felsőbb bíró még semmit sem nyilatkozott. 5. Végre az 1855. dec. 15-ki telekk. rendt. 155. §. szerint, ha Sch. A. azt hitte, hogy az ellene előjegyzett zálogjog immár elenyészett: annak kitörlése végett keresetet indítani, addig pedig ennek feljegyzését kérni szabadságában állott volna; de semmi esetre sem lehetett egyoldalú kérelmére az előjegyzett zálogjog kitörlését elrendelni. Ezen indokok alapján és különösen azért is, mert maga az első bíróságnak az előjegyzést elrendelő végzése azt tartalmazta, hogy az itélet jogerőre emelkedéséig az igazolási határidő nyitvatartásával rendeltetik el a zálogjog előjegyzése, remélte előjegyzést nyert fél, hogy az első bíróságnak az előjegyzés kitörlését elrendelő végzése meg fog változtatni. Azonban a tekintetes kir. itélő tábla f. é. aug. 3-án 4437. sz. a. kelt végzésével az eljáró bíróságnak végzését, tekintve, hogy az előjegyzés alapjául szolgált e. b. itélet a volt kir. táblának végzésével jogérvényesen feloldatott,s igy az előjegyzés alapja megszűnt, helybenhagyta. Közlő nem hinné, hogy az előjegyzés törlése ily körülmények között helyet foghatna; az előjegyzés czéljával ellenkeznék azt addig, mig az ügy végső itélet által eldöntve nincs, kitörültetni, mert hisz a feltételes zálogjogra nézve a feltétel fennállása vagy megszűnte még eldöntve nincs, addig pedig, mig ez el nem döntetett, feltételes zálogjogától megfosztani az előjegyzést nyert felet nem le81