Törvényszéki csarnok, 1870 (12. évfolyam, 1-101. szám)

1870 / 80. szám - Jogászgyülés sept. 27-ki ülései [2. r.]

319 Török Albert. A magyar jogászgy ülésnek nem átalános szempontból, hanem specifice magyar viszonyokból kell kiindulnia. A halálbüntetést eltörlendőnek tartja ugyan elvből, hanem az eltörlést idókérdésnek tekinti, s egyelőre annak fenhagyását óhajtja. Dr. M and el Pál. A törvényeknek nem a nép hajlamaiból kell kiindulniok, hanem a törvényeknek keli oda hatni, hogy a nép erkölcsei és hajlamai megszelidittessenek. A halálbüntetés védői nem annyira a végrehajtásra, mint inkább a fenyegetésre fektetik a fősúlyt, és ebben keresik a hatást, ezen hatás azonban, tekintve, hogy a végrehajtás ritkán következik be, igen kétessé válik. Nem azonnal kívánjuk eltörölni a halálbüntetést; hanem az alkotandó büntető-törvénykönyvben; addig pedig, mig ez elkészül, a börtönöket is lehet reformálni. Ha az uj büntető eljárásban az esküdtszéki intézmény behozatik, a halálbüntetés megtartása az igazságszolgáltatásra nézve veszélyessé válhatnék. Ha életért életet kívánnak, miért nem kívánnak szemet szemért, fület fülért ? Szónok beszédét zajos tetszés nyilatkozatok közt végzi. M á t y u s Arisztid a halálbüntetést jogszerűnek tartja, s midőn jogos téren áll, annak csakis czélszerűségét és szükségességét kell tekintetbe venni. Az állam jogbiztonsága oly czél, mely megérdemli, hogy bármilyen eszköz felhasználtassák ennek elérésére, kivéve a jogtalanságot. Sokan azt álliták, hogy a halál nem büntetés, miután sem az öngyilkos, s?m a katona nem tekinti azt annak, de ez szó szerint egészen más eset, mert az öngyilkos és a katona a maguk akaratából mennek a halál elébe. Szóló nem vonakodnék még a nyilvános kivégeztetéstől sem, hogy a nép láthassa valóban az Ítélet foganatosítását. Pleszkott Henrik azt bizonyítgatja, hogy a halálbüntetés ellenkezik a nópérzülettel. A kivégzett populáris, a bakó pedig becstelennek tartatik. Nincs különbség a szenvedélyességből és haszonlesésből eredő büntettek közt, mindkettő aljas indoku és a szenvedélyből, p. o. boszuból elkövetettek, még többször inkább kiszámításon alapulnak. Felhozatott az állam jogbiztonsága, épen oly joggal követelhetik a jogbiztonságot az ártatlanul elitéltek is. Katonasággal kell kisérni az elitélteket, hogy a nép ki ne szabadítsa. Ez is bizonyítja, hogy a halálbüntetés a nép érzületének meg nem felel. Szála y a halálbüntetés mellett szól, de csak föltételesen, addig mig a börtönreform keresztülvive nem lesz. Vrabélyi: Az akasztófán való halál nem visszarettentő, hanem kalandos a mi népünk előtt. Már azért is akarja kimondani a halálbüntetés eltörlését, nehogy azt mondják, hogy a jogászgyülésen nem csináltak semmit sem. Illés Károly: Ha háborúba joga van küldeni az államnak polgárait, ugy életök felett is rendelkezhetik. Mártonffy Károly szerint a halálbüntetésnek főczélja nemcsak az elrettentés, hanem a büntetés is. Megengedi, hogy a tudomány kimondhatná a halálbüntetés eltörlésének elvét, de a mi népünk még nincs a műveltség azon fokán, hogy ezt alkalmazni lehetne. Pribék Antal a halálbüntetést nem tartja elrettentőnek, mert hol történt több kivégzés, mint a Tisza vidékén s mégis hol van több rablás és gyilkosság, mint ott. A büntetésnek egyik nemes czélja a javulás, ezt pedig nem lehet elérni a halálbüntetés alkalmazása esetében. A halálbüntetés súlya nem annyira a bűnösre nehezedik, mint inkább az ártatlan családra. Pártolja Engert indítványát. A tárgyalás folytatása sept. 28-ra halasztatik. IV-ik szakosztály ülése sept. 27. Tárgyaltatik a szóbeliség és nyilvánosság behozatalára néz ve Lósy Tivadar köv. indítványa: „A magyar jogász-gyülés meggyőződéseként kinyilatkoztatja: hogy Magyarországon oly alaki törvények életbeléptetése vált társadalmi szükséggé, melyek a szóbeliség, közvetlenség és nyilvánosság elvein alapulván, egyrészről honi viszonyainknak, másrészről egyszersmind a mai jogtudományi kifejlettség igényeinek is, lehetőleg megfelelők legyenek." Hal mossy Endre ez indítvány ellen következő véleményt adott be: „A magyar jogászgyülés meggyőződéseként hijelenti, hogy ugy büntető, mint polgári ügyekben a szóbeli és nyilvános eljárás mielőbbi behozatalát szükségesnek tartja." Hódos sy előadó kiemeli, hogy a véleményadó arra fekteti a súlyt, hogy a szóbeliség s nyilvánosság büntető ügyekben is léptettessék életbe, mi az indítványban az csak alattomban értetik. Különben mind az indítvány, mind a vélemény elfogadását ajánlja. B o o r József a korlátlan nyilvánosságot kivánja s a törvényszékek szaporítását. E m m e r Kornél elfogadja Lósy indítványát, noha ezen uj institutió behozatalától nem vár rögtön nagy eredményeket. Halmossy véleményét nem fogadhatja el, mert a bűnügyi jogszolgáltatás az alapszabályok szerint e szakosztályhoz nem tartozik. P u 1 s z k y Ágost a nyilványosságot hangsúlyozni kivánja. Schulek nem pártolja az igen kiterjedt szóbeliség behozatalát; ellenben G-aray azt, minél terjedtebbens minél gyorsabban behozatni kivánja. Lázár kéri a jogászgyülés által kimondatni, hogy azon anomália,mely eddig az igazságszolgáltatásra nézve Erdélyre fönállott, minél előbb szüntettessék meg. — Lovassy kir. táblai biró elvben elfogadja az indítványt, csak úgy kéri módosíttatni, hogy egyesbiróságoknál ne alkalmaztassák elv egész terjedelmében. Végül Halmossy indítványa, ezen tétel kihagyásával: „ugy a polgári mint a büntető eljárásra nézve," — elfogadtatik. Előadó Hodossy Imre. Ezután tárgyalás alá került Dá rday indítványa az egyetem és ajogakademiák rendezése tárgyában, melynek első pontja a jog- és államtudományok különválasztását, másik pontja pedig a vidéki kisebb jogakadémiák megszüntetését és több az egyetemi jogi karral egyrangu jogakadémia fölállittatását kivánja. Dárday indokolja: miért terjesztette előőaz indítványt. A nemzeti kormány alakulása óta három jogakadémia állíttatott fel: a győri (királyi), a pécsi (püspöki), a marmaros-szigethi (protestáns), ő most alkalmat ad a jogászgyülésnek, hogy véleményt mondjon ezen jogakadémiák minőségi elégtelensége iránt Ö nem hiszi, hogy a jogakadémiákat reformálni lehet, mint nem lehet fából vaskarikát, szekérből gőzmozdonyt csinálni ; bármily czélba veendő reform itt meddő volna. A jogakadémiák czélja egészen más, mint az egyetemeké: ezeknek czélja a tudomány müvelése, azoké a kenyértudomány megszerzése. Kérdi: mi érdeke lehet mai korban a jogtudománynak a vallásfelekezetekkel, ma, midőn épen tegnap mondotta ki az első szakosztály a polgári házasság szükségességét? Nem hiszi, hogy 17 jogakadémiát elég jó tanerővel lehet ellátni. Ezért azon positiv javaslatot nyújtja be, hogy még két vagy három jogi fakultás állittassék fel az 80*