Törvényszéki csarnok, 1870 (12. évfolyam, 1-101. szám)

1870 / 80. szám - Jogászgyülés sept. 27-ki ülései [2. r.]

318 ság minden veszélyeztetése nélkül hagyható ki a halál, | mint büntetés törvénykönyvünkből. Jogászgyülés sept. 2? ki ülései. 77. szakosztály. G-erlóczy Gyula, mint előadó nyilatkozik Schnierer Gyula véleménye és inditványa fölött s mellőzendőnek véleményezi azért, mert Nagy János inditványa a nemzetközi congressus tárgyában ez indítványt is magáévá teszi; — nem fogadja el továbbá azért sem, mert csupán a külkereskedelmet veszi tekintetbe, továbbá, mert nem tartjaczé!irányosnak,dea jogászgyülés tekintélyével sem megegyezőnek egy létező törvényt átvenni. Az indítvány bővebb megvitatása alól fölmentve érzi magát annál is inkább, mivel Nagy János inditványa bírálatában mindezekről bőven nyilatkozott. Csak az ellen tiltakozik erélyesen, hogy a jogászgyülés azon határozata által, hogy a német kereskedelmi törvény elfogadtassák a magyar alapjául, érv adassék azok kezébe, kik úgyis egész legiszlativ működésünket puszta másolásnak szeretnék bélyegezni. Ezek után elvetvén, mindkét indítványt, ajánlja elfogadásra a következőt: „Nyilatkoztassa ki a magyar jogászgyülés, hogy kereskedelmi s hiteltörvényeinknek minden arányban kipuhatolt szükségeihez mórt,nemzet-gazdasági érdekeinknek megfelelő haladéktalan átalakítását mulhatlan szükségesnek tekinti, és e részben a külforgalom igényeinek is eleget teendő, mindazon viszonyokban, melyek függetlenül bármely államtól mindenütt egyenlők, a külföldi törvényhozást is lehetőleg figyelemre méltatni kívánja. Végül olvastatik A p á t h y István idevonatkozó következő inditványa: „Mondja ki a jogászgyülés, hogy hiteltörvényeink gyökeres átalakítását égető szükségnek tekinti, és hogy kívánatosnak tartja, miszerint alkotandó hiteltörvényeink kosmopolitikus jellegűek legyenek." Ezt követi G-erlóczy Gyula előadó véleménye Apáthy, Nagy Jánoséval lényegileg egy inditványa fölött,amely végül ugyanazon indokok alapján, mint Nagy Jánosét, nem fogadja el az indítványt. Zsoldos Ignácz véleménye felolvasottnak vétetik. Az átalános tárgyalásnál Ertl Károly ésÁry Ödön Schnierer inditványa mellett nyilatkoznak, Szántay Adolf uj indítványt ad be. G-erlóczy saját indítványát védi, melyhez Teleszky, Nagy és Apáthy is csatlakoznak. Elnök a kérdést hosszas ügyrendi vita után feltévén, a többség elfogadja átalános tárgyalás alapjául Schnierer indítványát, a mely aztán lényegtelen módosítással a részletes tárgyaláson is — Ary és Teleszky csekély módosításaival — keresztül megy. Előadó Ary leend. A szakosztály délután folytatott ülésén He 1 d Kálmán, a csődtörvény reformját indítványozza, köv. alapelvek mellett: A perügyelö, valamint a tömeggondnok a hitelezők szótöbbsége által választatik. A bejelentett követelések valódisága felett, a mennyiben ki nem fogásoltatnak, perbeszédek nélkül, közös Ítélet hozandó. A kifogásolt követelések külön per útjára utasitandók. A valódiaknak megállapított követelések arealisált vagyonból, a mennyire lehetséges, a bejelentett összes követelésekre való tekintettel, kifizetendők. A kifogásolt és per útjára utasított követelések az eljárás befejeztéig ugyan azon arányban biztositandók. Mindaddig, mig fel nem osztott csődvagyon létezik, követelések a tömeg ellen bejelenthetők, és a bejelentés idejekor még létezett vagyonban a többiekkel egyformán részesülnek. A rendes és váltóhitelezők ugyanazon osztályba sorozandók. A csődnyitás következményei tekintetében a vagyonbukott politikai és polgári jogai is megszoritandók. Á bukott ellen hivatalból indítandó bünper nyilvánosan tárgyalandó. A csőd megszüntetendő, ha a hitelezőknek 2/8 része, melyek a bejelentett követeléseknek legalább 2/3 részét képviselik, a csőd megszüntetésébe beleegyeznek. A bele nem egyező hitelezőknek követeléseik aráuylagosan kifizetendők, a ki nem fizetett részre nézve fenmaradván joguk, azt a csődön kívül érvényesíteni. Held K. indokolja indítványát azon siralmas állapottal, melyben csődügyünk ma van, ugy, hogy a bukás, a krida ma már rendszeres mesterséggé vált; kérdi,hogy nem osztja-e mindenki azon nézetét, hogy a hamis bukó elnyerje büntetését? s hogy a csőd esetében minden igazságos követelés aránylagos kielégítést nyerjen. Ő külön eljárást kíván a kifogásolt és kifogásolatlan liquidácziókra. Kéri inditványa elfogadását. A p á t hy előadó is osztja indítványozónak nézeteit, de nem akarja részletesen előírni a módot, melylyel a legislátió a jogászgyülés kívánságának eleget tegyen s azért beadja a következő indítványt. „Mondja ki a magyar jogászgyülés, hogy egy uj csődtörvény mielőbbi életbeléptetését szükségesnek tartja, e végből az állandó bizottságot bízza meg, hogy az alkotandó uj csődtörvény elvei iránt az indítványozó ur által kijelölt elvek figyelembevétele mellett a jövő évi magyar jogászgyülésnek indokolt javaslatot mutasson be u Utána fölszólalnak és kisebb-nagyobb mérvben eltérő véleményeket s indítványokat adnak be Teleszky István, Gyura Adolf, Nagy János, Ehrenfeld Mór, Móri és Környey urak. Held K. még egyszer ajánlja indítványát, de az elvettetik. Azonban elfogadtatik az előadó azon véleménye, mely szerint uj csődtörvény alkotása szükséges. Azután elvettetnek Teleszky, Nagy János, Ehrenfeld Mór indítványai. E szerint Apáthy előadó inditványa fogadtatott el \ előadóul Murinyi Endre választatott. 111 ik osztály ülése sept. 27. Az ülés megnyittatván folytattatik a halálbüntetés fölötti tárgyalás. K o r o m 1 a y István pártoljaBrode indítványát, mely a halálbüntetést egyelőre fenn akarja tartani, mert vannak emberek, kiknek megjavításához semmi remény sincs többé, ezeket ki kell irtani. Eitoók Zsigmond: A halálbüntetés igazságtalan és czélszerütlen. Hogy igazságtalan, ezt az ellenpárt is elismeri, csak az időt nem tartják még elérkezettnek az eltörlésre. Az állam egyes emberrel szemben nincs önvédelmi állapotban, tehát a véletlen önvédelem joga a halálbüntetést nem igazolja. Czélszeruen is, mert nem rettent el. Azonkívül a szenvedélyből és a haszonlesésből eredt büntettek közt nincs oly szembetűnő különbség, mert nem pusztán agyból állunk, hanem szívből és érzelemből is, azért a halálbüntetésnek csak az egyik kútfőből eredt bűntettekre alkalmazása következetlen. Tévedés továbbá lehetséges még a legszorgosabb bírónál is, ki például hamis tanuk alapján halálitéletet mondhat.