Törvényszéki csarnok, 1870 (12. évfolyam, 1-101. szám)

1870 / 79. szám - Jogászgyülés sept. 27-ki ülései [1. r.]

815 nyomán dolgozta ki Wildner az osztrák hiteltörvónyköny- | vet, ki a kereskedő világ önkényével szemben a törvényhozásoktól kiván átalános elveket a váltórendszerben. Ne riadjunk vissza az átalános, egész Európától elfogadandó törvény látszólagos beolvasztó hatásától magyar szempontból, hiszen a váltó maga sem magyar, és mégis elfogadtuk. Indítványa következő : „Tartassék az 1847-ki lipcsei példájára, előbb ugyan a németországi, később a többi európai jogtudósokkal nemzetközi congressus a végett, hogy a kereskedelmi és különösen a váltójogi törvények európaszerte tétessenek egyformává, készíttessék e részben egy európai codex, mely ha mindenben egységre jutni nem lehetne, a minél kevesebbre szorulandó eltéréseket is föltüntesse, hogy ez egy codexben Európa kereskedelmi és váltójoga föllelhető és átismerhető legyen, s ez által az üzlet mozgékonysága és biztonsága elősegittessék." G-erlóczy Gyula előadó oly czélnak tekinti a nemzetközi congressus eszméjét s az általa való törvényhozást, a melyet a XIX. században, az assotiácziók századában, elvileg senki nem kárhoztathat. De kérdés, hogy ilyen associátió gyakorlatilag nem lenne-e pusztán időveszteség, ábránd után kapkodás. Előadó ezen véleményben van, mert, hogy átalános elvek jogérvényesen állapíttathassanak meg, arra legelőször az államok részéről lenne szükséges a jogtudósok számára legislativ fölhatalmazás, másodszor szükséges lenne a nemzeti érdekek teljes azonossága. Előadó szerint ez egyik sincs meg, ső ezért szépnek találja az indítványt, mint az örök békét, de elérhetlennek, mint azt. 0 a törvényhozás által nem véli lehetőnek a válaszfalakat a váltó s hiteltörvény dolgában ledönthetni, de hiszi, hogy a népeknek azonosulandó érdekei fogják azt — előbb utóbb — megváltoztatni. Az indítvány második részének — egy közös európai codexnek— lehetlenségét legpraegnansabban mutatja a jelen franczia-porosz háború. Olyan lenne a congressus, mely e codexet alkotná, mint a szabó, ki nagy, kis emberre egyiránt egy szabású ruhát akarna erőszakolni. Vagy nem különbözők e szintúgy — kérdi — Európa népei, mind kulturai,mind finanezialis tekintetben? Mert ő nem hangsúlyozhatja eléggé, hogy törvény egyedül nem teremthet semmi nagyot, a törvény csak a meglevő viszonyokat rendezheti s ezekhez képest annak különbözőnek kell lennie, mint különbözők világszerte az érdekek s az eszközök, mik a kereskedést képviselik. Ismételve utal példaként a jelen háborúra. Ezek folytán Nagy János indítványát nem találja elfogadhatónak s ajánlja előterjesztendő saját véleményét. Schnierer Gyula min. oszt. tanácsos elismeri annak szükségét, hogy, mint a világ, a jog is haladjon elő utján, azaz átalánosodjék. — Ha a vasutak felelőssége egy országban más, mint a másikban, ez ép oly abnormis állapot, ép ugy lehetetleníti a forgalmat, mintha a sinvágányok lennének különbözők. Ha a szerződés egy országban több vagy kevesebb jogérvénynyel bir, a kereskedés lehetetlen, Schnierer ennélfogva nólkülözhetlennek tartja, hogy — daczára némelyek ellenzésének — a kereskedelmi és váltójog lehetőleg egyenlővé tétessék. Már a „Journ. des economistes" két év előtt, s a flórenczi iparkamra tavai egyaránt hangsúlyozta ennek szükségét. De a hatalmak féltékenysége egy időre mint épen ma, midőn az észak-német szövetség vonakodik részt venni a méterrendszer ügyében Párisban szándékolt congressuson, — ezt hihetőleg lehetlenné teszi. Különben már tavai Kairóban volt is ily nemzetközi congressus. Ha áttekint a külföldi kereskedelmi törvényeken, két rendszert lát számbavehetőnek: a franczia „Code de Commeroe*-t, s a német kereskedelmi törvénykönyvet, ő az utóbbihoz csatlakozik, miután a „Code de Commerce" revideálása már Francziaországban is csak idő kérdése. Nagy Ján. indítványa ellen még az a kifogása is van, hogy határozatot indítványoz, holott a gyűlés csak véleményezhet. Ennélfogva, bár pártolja lényegében, el nem fogadja, s következő indítványt hoz javaslatba : „Mondassék ki a magyar jogászgyülés meggyőződése, miszerint kívánatosnak tartja, hogy az összes kereskedelmi és hiteltörvényeknek ugy anyagi, valamint alaki részei európaszerte egyenlő, egy nemzetközi congressus által kidolgozandó alapelvekre fektettessenek, és hogy addig is, mig ily átalános nemzetközi jogelvek megállapittatnának: Magyarországra nézve, minél előbb alkotandó és hatályba léptetendő kereskedelmi és váltótörvény fővonásaiban és alapelvei tekintetében a német keresk. törvénykönyv és váltótörvény szabályaihoz alkalmaztattassék. (Folyt, köv.) Semmitöszéki határozatok. A bíróság köteles sommás eljárásban is a felehet képviselők meghatalmazását hivatalból vizsgálni. Tehát hivatalból visszautasíthatja a felet képviselő ügyvédnek megjelent nem ügyvéd helyettesét, milyet képviselőjéül csak a fél maga alkalmazhat. Reizner Mózes felperesnek Teriiker József alperes elleni 129 ft. iránti végrehajtási ügyében alperestől lefoglalt és zárgondnoki tartás alá bocsátott szekér és két ló tartási dijának felszámítása s folyóvá tétele iránt zárgondnok Fekete György és végrehajtást szenvedő közt felmerült peres ügyében az eljáró m. ilyei egyesbiróság f. év apr. 7-kén 204. sz. a. hozott végzésével Fekete György kérelméhez képest végrehajtást szenvedőt— meg nem jelenése folytán — 71 ft. gondnoki s tartási dij s perköltségek megfizetésében elmarasztalta. Ez ellen marasztalt alperes sem. panaszt adott be; mert a bíróságnak nem állott jogában,miután végrehajtást szenvedő meghatalmazottja, a f. év april 7-dikén kelt meghatalmazással magát kellően igazolta, a nélkül, hogy az ellenfél eziránt kifogást emelt volna, — azon megbízottat hivatalból a képviseléstől visszautasítani. A Semmitőszék azt elvetette 5 „mert a bíróság a perrendtartás szerint a sommás eljárásban is köteles a felek képviseletében megjelentek meghatalmazását hivatalból megvizsgálni; „és az eljáró egyesbiróság akkor, midőn tudomással birván, miszerint a semmiségi panaszt emelő dr Petkó Lázár által képviseltetik, ennek nem ügyvéd helyettesét, milyennek képviselőül alkalmazására csak maga a fél van jogosítva, — a képviseléstől visszautasította, tökéletesen a fennálló törvények és rendeletek értelmében járt el, é pedig annál inkább, mert a perrend 111. és 87. §§. ezen esetre nem alkalmazhatók." (1870. aug. 30. — 6904. sz.( 79*