Törvényszéki csarnok, 1870 (12. évfolyam, 1-101. szám)

1870 / 79. szám - Jogászgyülés sept. 27-ki ülései [1. r.]

815 nyomán dolgozta ki Wildner az osztrák hiteltörvónyköny- | vet, ki a kereskedő világ önkényével szemben a törvény­hozásoktól kiván átalános elveket a váltórendszerben. Ne riadjunk vissza az átalános, egész Európától elfogadandó törvény látszólagos beolvasztó hatásától magyar szem­pontból, hiszen a váltó maga sem magyar, és mégis elfo­gadtuk. Indítványa következő : „Tartassék az 1847-ki lipcsei példájára, előbb ugyan a németországi, később a többi európai jogtudósokkal nemzetközi congressus a vé­gett, hogy a kereskedelmi és különösen a váltójogi tör­vények európaszerte tétessenek egyformává, készíttessék e részben egy európai codex, mely ha mindenben egy­ségre jutni nem lehetne, a minél kevesebbre szorulandó eltéréseket is föltüntesse, hogy ez egy codexben Európa kereskedelmi és váltójoga föllelhető és átismerhető legyen, s ez által az üzlet mozgékonysága és biztonsága elősegit­tessék." G-erlóczy Gyula előadó oly czélnak tekinti a nem­zetközi congressus eszméjét s az általa való törvényhozást, a melyet a XIX. században, az assotiácziók századában, elvileg senki nem kárhoztathat. De kérdés, hogy ilyen associátió gyakorlatilag nem lenne-e pusztán időveszteség, ábránd után kapkodás. Előadó ezen véleményben van, mert, hogy átalános elvek jogérvényesen állapíttathassa­nak meg, arra legelőször az államok részéről lenne szük­séges a jogtudósok számára legislativ fölhatalmazás, má­sodszor szükséges lenne a nemzeti érdekek teljes azonos­sága. Előadó szerint ez egyik sincs meg, ső ezért szépnek találja az indítványt, mint az örök békét, de elérhetlen­nek, mint azt. 0 a törvényhozás által nem véli lehetőnek a válaszfalakat a váltó s hiteltörvény dolgában ledönt­hetni, de hiszi, hogy a népeknek azonosulandó érdekei fogják azt — előbb utóbb — megváltoztatni. Az indítvány második részének — egy közös euró­pai codexnek— lehetlenségét legpraegnansabban mutatja a jelen franczia-porosz háború. Olyan lenne a congressus, mely e codexet alkotná, mint a szabó, ki nagy, kis em­berre egyiránt egy szabású ruhát akarna erőszakolni. Vagy nem különbözők e szintúgy — kérdi — Európa népei, mind kulturai,mind finanezialis tekintetben? Mert ő nem hangsúlyozhatja eléggé, hogy törvény egyedül nem teremthet semmi nagyot, a törvény csak a meglevő viszonyokat rendezheti s ezekhez képest annak különbö­zőnek kell lennie, mint különbözők világszerte az érdekek s az eszközök, mik a kereskedést képviselik. Ismételve utal példaként a jelen háborúra. Ezek folytán Nagy János indítványát nem találja elfogadhatónak s ajánlja előter­jesztendő saját véleményét. Schnierer Gyula min. oszt. tanácsos elismeri annak szükségét, hogy, mint a világ, a jog is haladjon elő utján, azaz átalánosodjék. — Ha a vasutak felelőssége egy országban más, mint a másikban, ez ép oly abnormis állapot, ép ugy lehetetleníti a forgalmat, mintha a sinvá­gányok lennének különbözők. Ha a szerződés egy ország­ban több vagy kevesebb jogérvénynyel bir, a kereskedés lehetetlen, Schnierer ennélfogva nólkülözhetlennek tartja, hogy — daczára némelyek ellenzésének — a kereskedel­mi és váltójog lehetőleg egyenlővé tétessék. Már a „Journ. des economistes" két év előtt, s a flórenczi iparkamra ta­vai egyaránt hangsúlyozta ennek szükségét. De a hatal­mak féltékenysége egy időre mint épen ma, midőn az észak-német szövetség vonakodik részt venni a méter­rendszer ügyében Párisban szándékolt congressuson, — ezt hihetőleg lehetlenné teszi. Különben már tavai Kairó­ban volt is ily nemzetközi congressus. Ha áttekint a kül­földi kereskedelmi törvényeken, két rendszert lát számba­vehetőnek: a franczia „Code de Commeroe*-t, s a német kereskedelmi törvénykönyvet, ő az utóbbihoz csatlakozik, miután a „Code de Commerce" revideálása már Franczia­országban is csak idő kérdése. Nagy Ján. indítványa ellen még az a kifogása is van, hogy határozatot indítványoz, holott a gyűlés csak véleményezhet. Ennélfogva, bár pár­tolja lényegében, el nem fogadja, s következő indítványt hoz javaslatba : „Mondassék ki a magyar jogászgyülés meggyőző­dése, miszerint kívánatosnak tartja, hogy az összes keres­kedelmi és hiteltörvényeknek ugy anyagi, valamint alaki részei európaszerte egyenlő, egy nemzetközi congressus által kidolgozandó alapelvekre fektettessenek, és hogy addig is, mig ily átalános nemzetközi jogelvek megálla­pittatnának: Magyarországra nézve, minél előbb alko­tandó és hatályba léptetendő kereskedelmi és váltótörvény fővonásaiban és alapelvei tekintetében a német keresk. törvénykönyv és váltótörvény szabályaihoz alkalmaztat­tassék. (Folyt, köv.) Semmitöszéki határozatok. A bíróság köteles sommás eljárásban is a felehet képvi­selők meghatalmazását hivatalból vizsgálni. Tehát hivatalból visszautasíthatja a felet képviselő ügy­védnek megjelent nem ügyvéd helyettesét, milyet képviselőjéül csak a fél maga alkalmazhat. Reizner Mózes felperesnek Teriiker József alperes elleni 129 ft. iránti végrehajtási ügyében alperestől lefog­lalt és zárgondnoki tartás alá bocsátott szekér és két ló tartási dijának felszámítása s folyóvá tétele iránt zár­gondnok Fekete György és végrehajtást szenvedő közt felmerült peres ügyében az eljáró m. ilyei egyesbiró­ság f. év apr. 7-kén 204. sz. a. hozott végzésével Fekete György kérelméhez képest végrehajtást szenvedőt— meg nem jelenése folytán — 71 ft. gondnoki s tartási dij s perköltségek megfizetésében elmarasztalta. Ez ellen marasztalt alperes sem. panaszt adott be; mert a bíróságnak nem állott jogában,miután végre­hajtást szenvedő meghatalmazottja, a f. év april 7-dikén kelt meghatalmazással magát kellően igazolta, a nélkül, hogy az ellenfél eziránt kifogást emelt volna, — azon megbízottat hivatalból a képviseléstől visszautasítani. A Semmitőszék azt elvetette 5 „mert a bíróság a perrendtartás szerint a sommás eljárásban is köteles a felek képviseletében megjelentek meghatalmazását hivatalból megvizsgálni; „és az eljáró egyesbiróság akkor, midőn tudomással birván, miszerint a semmiségi panaszt emelő dr Petkó Lázár által képviseltetik, ennek nem ügyvéd helyettesét, milyennek képviselőül alkalmazására csak maga a fél van jogosítva, — a képviseléstől visszautasította, tökéletesen a fennálló törvények és rendeletek értelmében járt el, é pedig annál inkább, mert a perrend 111. és 87. §§. ezen esetre nem alkalmazhatók." (1870. aug. 30. — 6904. sz.( 79*

Next

/
Thumbnails
Contents