Törvényszéki csarnok, 1870 (12. évfolyam, 1-101. szám)

1870 / 79. szám - Jogászgyülés sept. 26-ki ülései [3. r.]

Pest, 1870. kedden október 11. 79, szám. Tizenkettedik évfolyam. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK, Debreczeni és eperjesi ügyvédegylet közlönye. Tartalom : Jogászgyülés. — Semmitőazéki határozatok. Jogászgyülés sept. 26-ki ülései. £111. szakosztály vége.J P u 1 s z k y Ágoston a halálbüntetés megtartását kívánja. Azt mondja, hogy létesitessenek előbb azon intézmények, melyek a megszüntetést veszélytelenné teendik. Népnevelés és törvény iránti tisztelet. A birák Ítélhetik csak meg, váljon megérkezett-e már azon idő, hogy a halálbüntetés megszüntethető, s akkor megvan győződve, hogy bíráink meg fogják szüntetni, ha a törvényben benn is marad. Dárday Sándor azt tartja, hogy kedvezőtlenebb időt a halálbüntetés eltörlése iránti vitatkozásra választani sem lehetett. Két nemzet százezrei mészároltatnak le ártatlanul, ily időben kicsinyesnek tűnik fel egynéhány gonosztevő halálra vagy börtönre leendő itélhetése felett vitázni. Azonban hiszi, hogy azon jogtalan tények senkire sem fognak hatni. Sőt épen az bizonyítja, hogy a halál nem büntetés. Mert a háború ís erőszakosan vet véget számtalan ember életének. Azt lehetne erre mondani, hogy im épen a háború bizonyítja, hogy az államnak joga van az egyesek életéhez. Ez azonban nem áll. Itt önvédelemről van szó, melyben egyik állam a másikkal szemben áll. A bajon másképen segíteni nem lehet. De egyesekkel szemben az állam nincsen vétlen önvédelme állapotjában. Ha volna is, az elfogott gonosztevőt úgyis ártalmatlanná teheti, ha két kezeit levágatja. Ne mondja erre senki, hogy embertelenség volna, mert nyakát levágni valakinek még embertelenebb. Hogy a halál nem képes az embereket elrettenteni, legfényesebben bizonyítja az is p. o., hogy akad elég ember, ki olyan bányamunkára is adja magát, hol pár év múlva bizonyos a halál, bizonyosabb mindenesetre mint a rablásnál, melynél a szökés és megkegyelmeztetés reménye marad meg. Várady Mihály Torontálmegye tszéke elnöke fentartandónak véli a halálbüntetést, tekintettel a nálunk elszaporodott rablógyilkosságokra Arany Károly azon nézetben van, hogy addig, mig a halálbüntetés fenntartatik, a betyárismus a kalandosság egy német képezendi, de ha megszüntetik, elveszti a rablói név popularitását is és kevesbüini fog. A tudomány feladata előre haladni. Ha a viszonyok mellett marad, nem tesz szolgálatot. Mert erre a tapasztalat is elég. Ha addig várnak, mig magas erkölcsi érzet, jó népnevelés és kitűnő börtönök már úgyis feleslegessé teendik a halálbüntetést, akkor nem felelt meg a tudomány azon hivatásának, hogy előbbre halad a mindennapos életnél. Gr ulu György megtartatni ajánlja a halálbüntetést; mert a büntetés czélja elrettentés, s hogy a halál valóban | elrettentő hatással bír, legfényesebben az igazolja, hogy | — Hg. Karagyorgyevics per. — Min. rendelet. — Csődök. a hol statárium hozatik be, a rablás és más nagy büntet" tek egy időig szünetelnek. N a^r y József czáfolja a halálbüntetés pártolóinak érveit. Tiszteli bennök a genialitást, hogy elég bátrak és ügyesek még most a 19-dik század végén is a halálbüntetés megtartását védeni. Érveiket azonban el nem ismerheti, s kéri a szakosztályt, hogy ezen nagy horderejű kérdést eldöntés előtt komolyan fontolja meg. Az embernek saját életéhez soha sincsen joga, de a máséhoz igen, hanem csak a vétlen önvédelem állapotjában. Az állam nem bir egyéb jogokkal, mint az egyes ember. De az állam csak az állammal szemben bir a vétlen önvédelem jogával. Pirulással mondhatná, hogy csak e jogra egy pár gonosztevővel szemben is szüksége van. De ha mondaná is, nem áll; mert az állam bir móddal, másképen is ártalmatlanná tenni egy pár — már elfogott gonosztevőt. Az ellenvéleményüek circulus vitiosust állítanak fel, midőn azt mondják, hogy előbb börtönök épitessenek, rendészet szerveztessék, s csak azután szüntessék meg a halálbüntetés. Rousseau Emilje jut eszébe, kit azért nem neveltethetett ugy, mint akarta volna, mert előbb annak egy így nevelt nevelőnőt kellene nevelni s igy tovább, egészen a képtelenségig. Népnevelés legyen a biztosíték, népnevelés és erkölcsi érzés, melyet egy jó büntetőtörvényk önyv honosítson meg. Ha a törvényhozás a testi fenyíték eltörlését tartja szükségesnek, mért ne törölné el a legnagyobb testi fenyítéket, a halált. IV-dik szakosztály sept. 26-ki ülésében Pósfay közjegyzőségi indítványa vétetett fel, — mely szerint kimondandó : n^ogy jogbiztonsági állapotunk javítását eredményező egyik lényeges jogi reformkép, valamint a forgalom élénkítésére s a hitel emelésére, a népünkben elgyengült jogérzet szilárdítására, a társadalmi rend és józan szabadság gyámolitására és irányadó, hathatós befolyást gyakorló segédeszközkép is, a czélszerüen szervezett közjegyzői intézetnek, oly hivatási hatáskörrel hazánkban történendő behozatalát tekinti: mikép a közokiratok intézményének és egyáltalában a magánjogi téren szükséges jogbiztossági előintézkedéseknek összes teendői, a behozandó közjegyzői intézet kizárólagos hivatási hatáskörébe soroltassanak, nem különben mikép a közjegyzők által kiállítandó közokiratoknak végrehajtói és kizárólagos telekkönyvi bekeblezés jogerő tulajdoníttassák." Az előadó előterjeszti az indítványt és indokolja. A törvénykezési szerkezet közegei nálunk a bíróságok és ügyvédek. Az ügyvédek által kiadott iratok csak magán iratok, melyeket a bíróság hitelesnek ismerni nem köte| les. Közhitelességü iratokat csak a hiteles helyek állithat| tak ki, de ezek a jelen kor igényeinek és a jogi forgalom79