Törvényszéki csarnok, 1870 (12. évfolyam, 1-101. szám)

1870 / 78. szám - Hg. Karagyorgyevics per [2. r.]

312 véd részére 34 frt 40 krban megalapított költség s mun­kadíj megfizetésében elmarasztalta. Felperes ezen végzés ellen semm. panaszt adott be; mert jelen esetben nem perletételnek, hanem közbe­jött peregyezségnek esete forog fenn; miután az ellenvég­irat határidején belől kiegyeztek és decz. 31-én 1869-ben alperes adott be 232. sz. a. nyilatkozatot, melyben a perr. megszüntetni kérte, abban világosan az foglaltatván, hogy miután alperes felperessel kiegyezett, a per megszünteté­sét nem ellenzi. A Semmitőszék határozata: „A semmiségi panasznak helyadatik, s a tszék vég­zésének azon része, mely szerint alperesi ügyvéd részére felperes 34 ft 40 kr költség s munkadíj fizetésében elma­rasztaltatott, megsemmisittetik. „mert alperes az ellenvégiratot helyettesítő nyilat­kozataiban maga is beismeri, hogy felperessel a perre nézve kiegyezett, — igy a felperes által 1869. deczember 31-kén kiállított nyilvánításában kijelentett jelen pertőli visszalépését a perr. 70. §. értelmébeni perletételnek te­kinteni nem lehetvén; „miután alperes a pert megszüntetni, és ügyvéde munkadijait megalapitatni — azok megfizetésében azon­ban felperest elmarasztatni nem is kérte, és igy a határo­zat a fél kérelmén túl terjeszkedett,ennélfogva panaszlott végzés a 297. §. 10. p alapján e részben megsemmisítendő volt." (1870. aug. 26. — 6977. sz.) Hg. Karagyorgyevics per. (Folytatása.) Radovánovios Pálnak még egy másik, az előbbitől lé­nyegesen elütő vallomása is van. E szerint 1867. július havában Trifkovicstól, Karagyorgyevits titkárától felszólítást kapott, puha­tolná ki, mennyire van Szerbia megelégedve Mihály fejedelem kormányával? ő erről értesité Trifkovicsot, mire meghívást kapott Karagyorgyevics megbízásából, hogy sept. 20-kára jöjjön Pestre • Itt azon megállapodás jött létre, hogy lásson utána, Mihály távo" littassék el kényszer, lemondás, népfelkelés vagy gyilkosság által, de akárhogy. E megállapodás után 200 aranyat kapott azon bizto­sítással, hogy azontúl is lesz pénz a mennyi toborzásra és a fölke lésre szükséges 1867. októberben újra kapott pénzt, melyből egy egyénnek 800, kettőnek egyenkint öt-ötszáz aranyat adott, de nem mondta meg nekik, mi czélra. Húsvétkor újra kért pénzt. Vilotievics, Karagyorgyevits szerbiai jószágigazgatójánál 27,000 frt volt letéve aranyban, állítólag jőszágvásárlásra ; ő nem tudja, mire, de ha Vilotievics azt állítja, hogy forradalomra, akkor ö azt hiszi, hogy mondta neki. Később Radovanovics Pál tagadja, hogy a pénzküldeményeket Karagyorgyevicstöl kapta volna. A periratok közt van Radovanovits Pálnak egy levele, mely­ben 30,000 frtot kér családja számára Karagyorgyevicstől, ha az fit terhelő vallomásokat visszavonja. Ez a legnevezetesebb vallomás. Ezután felolvastatott a vádlevél, mely lényegében követ­kező : A vádirat a legfőbb súlyt arra helyezni, hogy Radovanovics Pál, a merényletnél egyik főtettes, és az egész összeesküvésnek feje, Karagyorgyevics Sándornak szerbiai ügyeire nézve rendsze­res ügyvédje és átalános meghatalmazottja volt, és beismerte, hogy 1867-ben Karagyorgyevicscsel abbanállapodottmeg, hogyaszerbfejedelem szükség eseténgyilkosság általtávolittassékel, oly czélból, hogy Karagyorgyevics Péter jusson a kormányra. E czélra Radovanovics a Karagyor­gyevics család szerbiai jószágainak felügyelőjétől, Vilotievicstől többször nagyobb pénzösszeget is vett fel. A vádirat beismeri, hogy Radovanovics visszavonta később Karagyorgyevicset ter­helő vallomását, de ezen visszavétel indokoltnak annál kevésbbé vehető, mert Radovanovics Pál egy levelet irt Trifkovicshoz, mely­ben vallomásának Karagyorgyevicset terhelő részeit visszavonni igéri, ha Karagyorgyevics 30,000 frtot küld családja számára. Es mivel Radovanovics ezen levelét törvényszéki nyilvános ülésben magáénak elismerte, semmi kétség sem lehet az iránt, hogy Rado­vanovics Pált, Karagyorgyevicset terheli vallomása visszavoná­sában egyedül az annak fejében követelt tetemes jutalom elnye­résének reménye vezérlé. Továbbá Vilotievics, a jószágfelügyelő bevallotta, hogy 1867-ben Karagyorgyevics és Trifkovics itt Pesten azt mondották neki, hogy a fejedelem meggyilkolásán dolgoznak, és meghagyták neki, hogy ha hivatalát elveszteni nem akarja, szándékukat elő­segítse, hogy Radovanovicsnak annyiszor, a mennyiszer kér, pénzt szolgáltasson ki. A jószágfelügyelő később Trifkovicstól, a herczeg titkáritól 27,000 frtot vett át Karagyorgyevicsnak azon szóbeli utasításával, hogy a fejedelem meggyilkolása után azt Radovano­vicsnak átszolgáltassa. Vádlott, Karagyorgyevics Sándor herczeg ugyan azt hozza fel, hogy neki osak annyi vagyona van, a mennyiből családját tisz­tességesen eltarthatja, de be van bizonyitva a vizsgálati iratokból, hogy a fejedelmi gyilkosságot megelőzőleg vádlott tetemes össze­geket kapott Oláhországból, és 1867. végén Pesten levő házát 100,000 frtért eladta. Hivatkozik a vádirat továbbá arra, hogy Zdravkovics Stankó, Karagyorgyevics Sándor belgrádi vendéglőjének bérlője beval­lotta, hogy Karagyorgyevics neki a bérből 150 aranyat elengedett azon kikötéssel, hogy a vendéglőben egy szobát engedjen át Stan­kovics Fülöpnek, és hogy ne lássa és ne hallja, hogy ott mi tör­ténik. Másodrendű vádlott Trifkovics Pál, Karagyorgyevics herczeg titkára ellen a következő bizonyítékok forognak fenn : Radovanovics Pál saját vallomása szerint — Trifkovics Pál­lal 1860. óta folytonos levelezésben állott, és valahányszor Pestre jött, Trifkovicscsal mindig találkozott. Radovanovics Trifkovics­nak egy chifFrirozott ABC-t adott át, épen olyat, mint a milyet a többi vádtársak egymás közti titkos levelezéseikben használtak ; de Trifkovics Pál maga is beismeri, hogy Radovanovics Pált kö­rülbelül 6 év óta ismeri és vele két év óta közelebbi viszonyban állott. Beismeri továbbá, hogy kihallgatása előtt egy évvel adta neki Radovanovics Pál a chifFrirozott ABC t. Ezen kivül Trifkovics Pál Radovanovics Pállal Trifkovics Pálnak, a vallomásához csatolt chriffrirozott levele folytán 1868. évi februárban Temesvárott személyes értekezés végett összejő­vén, Radovanovics Pál vallomása szerint az általa elkészített alkot­mánytervnek egy példányát azon utasitással adta át Trifkovics Pálnak, miszerint Karagyorgyevics Péter által, ha az uralkodásra akar jutni, aláirassa. (Folyt, köv.) Felelős szerkesztő és kiadó-tulajdonoí SZOKOLAY ISTVÁN. Megjelen e lap hetenkint kétszer — kedden és pénteken. — Előfizetési ár: helyben és vidékre egész évre 8 frt, fél évre 4 ft negyedévre 2 ft. ausztriai értékben. — Szerkesztői szállás: belváros, kalap-utcza 11 -ik sz. a. 2-ik em. balra Pesten, Í870. Nyomatott Kocsi Sándor saját nyomdájában hal-piacz és al-dunasor sarkán 9. sz. a.

Next

/
Thumbnails
Contents