Törvényszéki csarnok, 1870 (12. évfolyam, 1-101. szám)

1870 / 76. szám - Jogászgyülés

303 hiányozván, helyét Horváth Károly töltötte be. A miniszterek közül b. Eötvös József volt jelen, az igazs. minisztert Csemegi K., Pest városát főbírája Bogisich képviselte. Horváth Károly üdvözölvén a gyűlést, a szabályok értelmében az ülés korelnökét, Nagy József ügyvédet az elnöki, Speth Vinczét a korjegyzői állás elfoglalására hivta fel. C s em e g h y Károly mint az igazságügyminiszterium képviselője köv. beszéddel üdvözölte a gyűlést: „Az igazságügyminiszter engemet szerencséltetett azon megbízással, hogy nevében üdvözöljem az első magyar jogászgyülést; s hogy fejezzem ki örömét azon magasztos jelenség fölött, mely annyi kitűnő szakférfiak, a jogtudomány lelkes bajnokainak szervezett testületié közös munkásság által közös hatásra törekvő egyesülésében nyilatkozik. Senki sem érezi és nem érezheti mélyebben e nap jelentőségét, mint az igazságügyminister; mert senki sem érzendi oly közvetlenül a ma megkezdett cselekvény áldásos eredményét, mint épen ő, a ki a legnehezebb viszonyok között helyeztetett hazánk zilált igazságügyének élére. E viszonyokat ismerik önök, ismerik igazságügyünk állapotát, ismerik fogyatkozásait, az elveknek és részleteknek, a viszonyoknak és a törvény szabályainak egymást nem fedező összeütközéseit. A mélyen tisztelt gyűlés tagjainak nagy része egy magasztos hivatás önfeláldozó gyakorlatában ott,hol az élet érintkezik a tudománynyal, hol milliónyi érdekek követelik a rendező, megállapító jogszabályt: épen ott tanulják megismerni a szükséget, a követelményeket. Mintegy két különböző, egymástól idegen korszak elválasztó vonalára helyeztetve, egyrészről a múltnak minden oldalról düledező romjai között, másrészről a jövőnek alig mutatkozó körvonalai előtt állunk, a szellemeknek és a törekvéseknek két ellentétes áramlata közepette, mely közül az egyik kizárólag a mult eszméiben, intézményeiben és szer veiben véli feltalálhatni a szabadság és a jog biztosítékait, mely közül a másik a politikai, társadalmi, közgazdászat*! és nemzetközi állapotokra, a haladás és a fejlődés tényleges vívmányaira utalva: a jog terén szükséges alkotások elvét és irányát ezen uj tényezők természetéből és szükségeiből az uj szellem származtatja. Ez, uraim, rövid foglalata állapotunknak, ez foglalata helyzetünknek. „A mai nappal egy uj jogosult tényező lépett be a küzdelem és a cselekvés sorompóiba, jogosult tudománya, tapasztalatai, jogosult feláldozó tevékenysége és munkás honszeretete által. És épen ezért leend nyomatékos az elhatározás, mely a magyar jogászgyülés tekintélye által támogattatik: mint a leghivatottabb tényezők alapos tanulmányainak; tapasztalatainak meghamisitatlan nyilatkozata, nyomatékos az érvek által, melyekkel támogattatik, s azok tekintélye által, kiknek meggyőződését kifejezi. Az igazságügyminister reménye véghetetlen nagy ezen uj tényezőben; hiszi, hogy ez ugy tekintélye, mint tudománya által hatni fog a közszellemre és a törvényhozásra, de hatni fog egyszersmind az igazságügyminister elhatározásaira is Az igazságügyminister nevében üdvözlöm még egyszer a t. jogászgyülést és kérem bizalmát és támogatását. Bogisich Lajos néhány üdvözlő szavai után Horváth Kár. az ideigl. bizottság nevében üdvözli a gyülekezetet. Azon szám mondá,melylyel a tagok a jogászgyülésre jelentkeztek és megjelentek, fényes kezessége a jogászgyülés eszméje korszerűségének. A jogászgyülések czélja hazai jogászainkat a tudományos téren szorosabb személyes érintkezésre s eszmecserére egyesíteni, a hazai jog szükséges fejlesztésére és átalakítására befolyást gyakorolni, és különösen a szabadelvű jogreformok helyes életbeléptetését előmozdítani. — Óhajtja, hogy a jogászgyülés e feladatát minden befolyástól menten, csak azon irányban végezze, melyet alapszabályai előszabtak. Ha a jogászgyülés ily irányban, higgadtan, komolyan, a tudomány világító sugarainál, a gyakorlat éltető levegőjében és a hazaszeretet heve által buzdítva fog tanácskozni: ugy a mellett, hogy tanácskozásai a közjogérzet emelésére szolgálandanak, a határozatokban nyilvánult kijelentések bizonyára a közmeggyőződés sajátivá válandanak, és ezen közmeggyőződés hazai törvényeink alkotásánál hathatós befolyását kétségtelenül megtalálandja. Siker koronázza a jogászgyülés működését." Erre az elnökválasztás következik. Az alapszabályok értelmében ez vagy közfelkiálltással vagy titkos szavazat folytán történik. A gyűlés az előbbit választván, elnökké P a u 1 e r Tivadar, alelnökké Simon Elek, a kolozsvári ügyvéd-egylet elnöke választatott. Az elnök Pauler Tivadar elfoglalván székét, ezen beszédet tartá: „Az öröm s aggodalom vegyes érzületével lépek e diszes helyre, melyre önöknek megtisztelő bizalma váratlanul szólit föl. Aggodalommal, mert mélyen érzem a rám ruházott lisztnek értékét, becsét, mélyen az azzal egybekapcsolt kötelezettségeknek súlyát, és erőm gyengeségét. Örömmel, mert annyi, a jogtudomány körül érdemesült férfiút egybegyűlve látok, — egybegyűlve, hogy a szent és magasztos czél elérésére közreműködjenek. Mert szent és magasztos a czél, melyet e gyűlés kitűzött magának: hatni a hazai jog átalakítására, s kifejlésére hatni azon irányban, mely az igazság örök eszméjének, az európai müveit nem .etek intézményeinek megfelel, és másrészről I nemzeti sajátszerűségeinket, történeti multunkat is kellő j tekintetbe venni. Mindenütt s mindenkor azon férfiak, kik ! a j°ggal elméletileg s gyakorlatilag foglalkodtak, jelenj tékeny hatással voltak annak kiképzésére és átalakítására. | Törvényszéki gyakorlat, jogtudósok iratai és véleményei j a legrégibb időktől fogva jelentékeny alkotó elemét képez| ték a jog kifejlésének. Korunknak, mely a társulati szelj lemnek uj lendületet adott, fenn volt tartva, hogy ezen | befolyás az erők összpontosítása, a személyes érintkezés j eszközlése által még hatékonyabbá tétessék. — Ezen czélj nak elérése jogászgyülésünknek egyik főczélját képezi, i Ezen gyűléseknek minden jelentősége azon szellemtől | függ, mely azokat áthatja, a tudományosság azon szelle| métől, melylyel az elmélet és gyakorlat a buvárlat és ta| pasztalat eredményeit felhasználni törekszik; határozaj tainak érvénye függ azon okok súlyától s nyomatékától, J melyekkel kijelentéseit indokolni képes. Adj'a isten, hogy a magyar jogászgyülés oly szellemben működjék, hogy a tudományos elemek kellő felhasználásával hathasson hazai jogunknak már nagyon is sürgősnek mutatkozó átalakításában. Adja Isten, hogy ezen kezdeményezés legyen üdvárasztó hosszú nemzedékekre. Midőn ez óhajtásommal a gyűlést megnyitottnak nyilvánítom, egyszersmind annak minden tagjait felkérem, hogy engem elnöki tisztemben gyámolítani s támogatni szíveskedjenek." Simon Elek alelnök megköszönő beszéde után az elnök által átalános helyeslés mellett jegyzőkül kineveztettek: Ritock Zsigmond, a n.-váradi ügyvéd-egylet 76*