Törvényszéki csarnok, 1870 (12. évfolyam, 1-101. szám)

1870 / 76. szám - Jogászgyülés

302 a 437. §. szerint megkívántató határidőnek megfelelő ujabb | hirdetményt ne bocsásson közre? — midőn tudni lehet, hogy azon 15 nap, mely az első árverésre kitűzött határidő második felére esik, bizonyosan lejár addig, mig a hitelezők, vagy végrehajtást szenvedő által benyújtott észrevételek figyelembe vétele mellett a már megállapított feltételeket a telekkönyvi hatóság kiigazíthatja. — Mi szükség volt tehát az első hirdetményre, melynek tartalma úgy is változás alá esik, miről az érdekeltek kellő időben nem értesülhetvén, ahhoz képest elkészülve jelennek meg az árverésen. Es ebből látható, hogy az országbírói értekezletnek 127. és 128. §-a sokkal egyszerűebben és czélirányosabban rendelkezett akként, hogy az árverési feltételek megállapítása, az árverési határnap kitűzése, és kielégítési sorrend meghatározása végett mindenekelőtt az érdekelteknek egybehivását és meghallgatását rendelte el, és csak azután bocsáttatott ki a hirdetmény. 38. A. 459-nak utópontjában foglalt intézkedés, melynél fogva az árverési feltételeknek meg nem tartása miatt elrendelt ujabb árverésen az előbbi vételárnál bejött többlet is a korábbi vevőt illeti, nézetem szerint jogszerű nem lehet. Ezen intézkedésnél, mi az id. törv. szab. 143. §-ban is fennállott, az oszt. polg. perrendtartás 520. §-nak rendeletét, mely szerint a fizetésben késedelmes és a feltóteleknek meg nem felelő vevő mind felperesnek és alperesnek, mind a jelzálogos hitelezőknek az általa megígért árért és minden kárért felelős volt, azonban a vételár feleslegére igényt nem tarthatott, mind a tulajdonjog, mind a kártérítés elveivel megegyezőbbnek tartom. Mert a feltételekhez kötött árverésnek sem lehet kedvezőbb következménye, mint a magán felek közötti egyesség alapján létrejött szerződésnek; már pedig bármely kétoldalú s kiválóan előleges feltételekhez kötött szerződés alapján csak akkor szerezhet valaki tulajdonjogot, ha a feltételeknek pontosan eleget tesz, különben a feltételek meg nem tartása által okozott károkért felelősséggel tartozik. S igy nagyon természetes, hogy ha vevő a kikötött s általa elfogadott feltételeknek meg nem felel, nemcsak bekebelezés által szerezhető tulajdont nem nyer, de még ahhoz való jogczime is elenyészik ; miután az árverési szerződés eo ipso felbomlott, és minthogy ezt a kikötött fellételeknek eleget nem tevő fél bontotta fel, önként következik, hogy az okozott károkért felelősséggel tartozik, s bánat pénzének elvesztése mellett az általa megígért s így kötelezett összeget, ha az a második árverésen meg nem igértetnék, pótolni tartozik. De ellenkezőleg épen nem következik az, hogy az ő mulasztása miatt megszűnt, s igy reá nézve többé hatálylyal sem bírható szerződésből vonható kedvezményben, s igy nyereményben részesüljön akkor, midőn mulasztása által másnak kárt okozott. Hogy pedig a végrehajtást szenvedő előbbi tulajdonos az esetben csakugyan kárt szenved, igazolja már azon körülmény, hogy a második árverésig tartozásának kamatai szaporodnak, a 422. §. pedig arról említést sem tesz, hogy az ujabb árverés költségeit is a birtokot előbbi árverésen megvett, de a feltételeknek eleget nem tevő tartozik fedezni s igy az is csak a végrehajtást szenvedő adós terhére esik, mennyiben tartozása a vételárból annak híjával apasztatik. Senunitöszéki határozatok. A végrehajtási ingatlan közös tulajdont képezvén, végrehajtás csak a marasztalt fél tulajdonrészére vezethető. A biróság nem követ el semmiséget, ha az arányrész nem levén megállapítva, végrehajtatót annak megállapítása végett a törvény rendes útjára utasította [422. §.J Efraim Salamon Belső Szolnokmegye egyesbiróságához Togyika Joszip ellen végrehajtási kérvényt adott be. Az egyesbiróság f. év apr. 28-án 644. sz. a. végzéssel a kérvényt visszautasította, s kérvényezőt a kijelölt ingatlanból, mely anyávali közös tulajdonát képezi, illető arányrészének megállapítása végett a törvény rendes útjára utasította. Ezen végzés ellen felperes sem. panaszt adott be, mert a zálogolás közös tulajdonból alperest illető részére a biróság által elrendelendő volt, az arány megállapítása később az árverés előtt levén eszközlendő. A Semmitőszék a sem. panaszt elvetette; „mert a mellékelt községelőjárósági bizonyítvány szerint a végrehajtás alá vonandó ingatlanok alperesnek anyávali közös tulajdonát képezik, s igy végrehajtás alá csakis a marasztalt fél tulajdonrésze vonható; „miután az arányrész megállapítva nincsen, az eljáró egyesbiróság azáltal, hogy a perrend 422. §-ára való tekintettel végrehajtást vezetőt az arány megálla pitása végett saját felperessége alatt a törvény rendes útjára utasította, semmiséget nem követett el." (1870. augusztus 25-dikén. — 7632. sz. a.) A biztosítás, a biztosítási követelést fedező összeg bírói letétele által már foganatosítva van (340. 343. §§.) A letett összegnek kiadatás semmiségi okul szolgáló alaki jogsértést foglal magában. Perkits László sz.-endrei lakos mint felperes részére Veisz Jakab s Stein Gyula trencséni lakosok elmarasztatván, utóbbiak felebbezése folytán felperes az eljáró sz.-endrei bírósághoz biztosításért folyamodott, mi elrendeltetvén, foganatosítására Trencsénváros tszéke megkerestetett. Ezen tszék f. év június 18-kán kiküldötte által a biztosítást foganatosította, mi akkép eszközöltetett, hogy az alperes által letett s a követelést teljesen fedező összeg átvétetett s egyszersmind az felperesnek kiadatott. Ez ellen alperes sem. panaszszal élt; mert itta kiküldött nemcsak biztosítást, hanem kielégítési végrehajtást is teljesített egyszerre. A Semmitőszék erre a kiküldött eljárásának ezen részét megsemmisítette; „mert a perr. 340. 343. §§. szerint a biztosítási követelést fedező összeg letétele által már foganatosítva van. A letett összegnek a biztosíttató kezeibe kiadatása tehát a törvény intézkedését, s a biztosító fél érdekeit lényegesen sértő oly alaki sértést képez, melynél fogva tekintettel a perr. 297. §. 1. pontjára az eljárás eme részét megsemmisíteni kellett." (1870. sept. 1. 8572. sz.) J- o s a s z g .y ü I é s. Az első magyar jogászgyülés, mely egyszersmind megnyitási ünnepély is volt, az akadémiai díszteremben sept. 25-kén tartatott. Az emelvényt az ideiglenes bizottság foglalta el, melynek elnöke, Melczer István