Törvényszéki csarnok, 1870 (12. évfolyam, 1-101. szám)

1870 / 8. szám - Észrevételek a felsőbb itélőszékek félévi működésének eredményére [3. r.]

30 két tanács mellett, mindenik tanácsban három-három bi- | rónak fölváltva lehetne hetenkint három dolgozó napja, a | nyári hónapokban pedig folytonosan lehetne szintén két tanácsot tartani; mert ha egyszerre négy biró venné is ki szünidejét, még mindig maradna 14, kikből a két ta­nács kikerül, mig ellenben, ha 3 6 biró közül 4 eltávozik; két tanácsot tartani már csak akkor lehet, ha mind a két elnök helyben van, és mindenik biró egészséges, mit pe­dig az örökös munka mellett várni nem igen lehet. Mondhatná valaki, hogy tehát nem kell egyszerre 4 bírónak szabadságot adni; azonban erre igen könnyű a felelet, mert t. i. az 1869. IV. t. cz. 18. §a minden bíró­nak jogot ád évenkint hat heti szünidőre, igen természe­tes, hogy azt mindenki nyáron, legfeljebb öszszel kívánja élvezni, már pedig május középétől október végéig csak 24 hét van; mit hattal elosztva 4 jó ki. így tehát, ha min­denik hat hétben 4 biró távozik, október végéig még csak 16-an élvezték szünidejüket, tehát még két biró maradt szünidő' nélkül, kiknek vagy arra kellene magukat elha­tározni, hogy télen vegyék ki szünidejüket, vagy pedig a 24 hétből 12 héten által öt öt biró távollétét kellene tűrni; és ha még az elnökök szabadság idejét is számít­juk, mivel ezen esetben az egyik elnököt egyik bírónak kell helyettesíteni, nem hibázunk, ha azt állítjuk, hogy az egész 24 héten által 5 birói tag hiányozni fog, ugy hogy 18 biró mellett is a két tanácsülés alakítására az elnökükön kivül csak 13, azokkal együtt pedig csak 15, 16 biró mellett pedig ezek 11, illetőleg 13 birói tag marad rendelkezésre, — úgy, hogy egészen világos, miszerint a jelen létszám mellett a nyári hónapokban két tanácsot alakítani nem lehet. Midőn az előadottak s kifejtettek által Osvald urnák javaslatai ellenében kézzel foghatólag kimutattuk, hogy a kincstárnak ajánlott terheltetése nélkül lehet a bajt orvosolni, csak jóakarat és erély párosuljanak, nem mu­lasztjuk el még azon megjegyzést, miszerint a birák éven­kinti szaporítása után is még mindig lesznek hátralékok, ha az elnökségek a birák kötelességeinek teljesítése megkövetelésében nagyobb szi­gort kifejteni nem fognak. Mert egyes birák túl­feszített szorgalma és munkássága nem lesz soha képes ellensúlyozni többeknek mulasztását, valamint az ügyda­rabok elintézése is csak akkor haladhat, ha a birák ké­szültséggel jelenvén meg a tanácsülésekben, a mellék kö­rülmények hosszadalmas előadásával az időt nem fecsérlik és ezért van javaslatunknak azon része mindegyik bíró­ságra nézve hangsúlyozva, hogy a bírónak 3 szabad napja legyen a készületre, s ha a biró ekkor is csak segédfogal­mazójának munkájával jelennék még, az elnök élhessen, de kötelessége is legyen élni jogával, hogy az illetőt fe­leletre vonja, mint szintén korlátozhassa a meddő vitat­kozásokat is, melyek az időt czéltalanul felemésztik. Ismerve a bajokat, ezek forrásait; a szükségelte ta­nulmányozás után megtettem észrevételeimet; — lesz-e sikere — a minisztériumtól függ. Semmitőszéki határozatok. A merőben alaptalan semmiségi panasz, ha felebbezés is használtatott, birsággal büntetendő. Ily esetben 50 forint bír­ság alkalmazható. A tanúkihallgatás mellőzése, s a ki nem kötött kamatok megitélésének kérdése, felebbezés perorvoslata alá tartoznak. A pusztán arra fektetett semmiségi panaszok merőben alapta­lanoknak veendők. Goorg Anken keresk. czég Schul Sámuel ellen vál­tókövetelést támasztván, Fogaras vidók tszéke fizetési ren­delvény által alperesnek a tartozás kifizetését meghagyta, mi a kifogások folytán elrendelt tárgyalás után hozott tszéki ítélettel is fenn lett tartva. (1869. jan. ll-kén 402. és 4021. sz. a.) Ez ellen alperes semmiségi panaszt adott be, mit azzal indokolt, hogy ő a tárgyalásnál felhozta, miszerint a váltóelfogadás alkalmával kinyilatkoztatta, hogy tar­tozásának összegét nem tudja, mivel az Anken kereske­désből többször vett hitelre portékát, és igy a számlák kezénél nem levén, nem tudja mennyivel tartozik; a fel­peresi ügyvéd írnoka azonban őt a váltók elfogadására azzal biztatta, hogy majd kifogásokkal élhet annak ide­jében. Ez okból ezen egyén mint tanú kihallgattatását kérte, de a tszék azt mellőzte. És az annál döntőbb körül­mény, minthogy a váltóelfogadás előtt 240 ftot fizetett; és ellenfele is beismerte, hogy kamatok fejében 100 ftot számított fel, holott alperes kamatot nem is igért, arra magát nem kötelezte. A Semmitószék határozata: „A merőben alaptalan semmiségi panasz elvettetik és panaszló 50 forint pénzbirsággal büntettetik. „Mert a tanúk kihallgatásának mellőzése és a ki nem kötött kamatok megítélése, mint oly körülmények ellen, melyek az ügy érdeméhez tartoznak, a perr. 108. 109. §§. értelmében csak felebbezéssel lehetvén élni; a perr. 297. §. 1. pontjára helytelenül fektetett, merőben alaptalan sem­mis, panasz elvettetik és minthogy panaszló felebbezéssel is élt a perr. 303. §. értelmében 50 ft. pénzbirsággal bün­tettetik. (1870. január 12. 4563. ÍZ. a.) Hivatalból csak az elkésve beadott felebbvileli beadványok visszautasíthatok. A különben visszautasító végzés megsemmisí­tendő. (Policzer Dukát ügy. Turócz m. tszékénél. 1869. nov. 23. — 2106. sz.) A 292. $. semmiségi esetei közé nem tartozik,hogy a ke­reset más bíróságnál folyamatban levő tárgyalások befejeztéig a perr. 12. §. értelmében megindítható nem lett volna. (Samics Hajmási ügy. 1869. nov. 23. — 2123. sz. a.) A végrehajtás azon bíróságnál szorgalmazandó (perr. 346.), mely első folyamodása,ag ítélt; és a min. mart. 30 i rend. nem tett különbséget azon perekre nézve sem, melyeknek illetősége a perr. értelmében változott, ha a perbeli ítélet jun. 1. előtt már jogérvényesen meg volt hozva. (Theil Tomp ügy. 1869. decz. 28. — 1785. sz. a.) Semmis azon biztosítási eljárás, mely a biztosítási vég­zés tartalmán túl megy, mely az abban lefoglaltatni rendelt tárgyakon kivül egyebekre is kiterjesztetett, mely tehát a bizto­sitatni rendelt értéken túlterjeszkedett. Biztosítási végzés ellen nincs helye semmiségi panasznak. Hahn Salamon bécsi kereskedő Lamberger Simon devecseri lakostól 500 m. gubacsot vásárolt, melyet eladó Győrbe köteleztetett november elején szállittani, s a melyre vevő 2948 ftot már előre kifizetett. Hahn nov. 19-én fo­lyamodott Győr város tszékéhez aziránt, hogy az ő saját zsákjaiban Lamberger szállított ugyan a győ°ri indóházba gubacsot, de az eladás végett Bécsbe akarja szállíttatni, mi által követelése veszélyeztetve levén, kéri a gubacs le­foglal tatását.

Next

/
Thumbnails
Contents