Törvényszéki csarnok, 1870 (12. évfolyam, 1-101. szám)

1870 / 8. szám - Észrevételek a felsőbb itélőszékek félévi működésének eredményére [3. r.]

31 A tszék 1869. nov. 19-kén 4079. sz. a. végzéssel az | előleges biztositást 2974 irt. erejéig a győri indóházban | S. H. bélyegű zsákjaiban lerakott összes gubacsra elrendelte; mert a teljes hitelt érdemlő okiratokon alapuló követelésnek veszélyeztetése valószinűvé lett az által, mert a nov. elejére kikötött átadás még nem teljesíttetett, és panaszlottnak azon gubacson kívül itt — Győrben — semmi látható vagyona sincs. Nov. 19. s 20 án panaszlott távollétében a lefoglalás akkép eszközöltetett, hogy annak azon gubacsa is lefoglaltatott, mi az indóházban még lerakva nem volt, hanem a fuvarosok szekerein találtatott, összesen 358 zsák 44,577 fonttal, miből a fuvarosoktól átvett rész 137 zsák: 17,022 fonttal. Lamherger sem. panaszt adott be. mind a tszéki végzés, mind a biztosítási eljárás ellen. Mert a biztosítás 2974 ft. helyett 6686 ft. értékig terjesztetett; mert nem csak a végzés értelmében az indóház udvarán, hanem a fuvaros szekereken levő gubacs is lefoglaltatott; és nemcsak lefoglaltatott, hanem magtárba is szállíttatott, mi romlást s tetemes költséget okozott. ASemmitőszék: „a sem. panaszt azon részében, mely 1869. nov. 19-kén 3960. sz. biztosítási végzés ellen intéztetik, minthogy a perr. 344. §. szerint ily végzés ellen nem sem. panasznak, hanem csak kifogásnak van helye, visszautasította; „ellenben azon részére nézve, mely a biztosítás foganatosítása ellen intéztetett, a semm. panasznak részben helyt adott; „tekintve, hogy a biztosítás 2974 ft. tőke s járulékai erejéig panaszlottnak a győri vaspálya udvarban lerakott összes gubac-ára rendeltetett el, a kiküldött azonban nemcsak a vaspá?ya udvarban már lerakott, hanem a fuvarosok szekerein levő gubacsot is, és pedig 2974 frtot jóval meghaladó mennyiségben foglalta le, s igy a biztositást rendelő végzésnek tartalmán túl ment, s ekkép a perrend szabályait figyelmen kivül hagyta; „ennélfogva az eljárást, a mennyiben 2974 ftot s járulékait meghaladó gubacs foglaltatott le, a perrend 7. és 297. §. 1. pontja alapján megsemmisitette. (1870. január 14-dikén. — 4892. sz. a.) Debreczeni ügy véd-egylel. Ezen nagyon tisztelt egylet ez évben kétrendbeli kérelmet intézett az igazságügyminiszterhez; először aziránt, hogy az igazságügyi törvényjavaslatok az egylettel hivatalosan, s annak idején közöltessenek, nehogy az eddigi eljárás követtetvén, jövőben is az történjék, mikép az egylet ezen javaslatokhoz vagy épen nem, vagy csak elkésve szólhat. Másodszor, a bírósági szervezés iránt irtak fel a miniszterhez, és az egész terjedelmében következőleg szól: Az 1868. évi február hó 9-én kelt emlékiratunkban a törvénykezés terén szerzett tapasztalataink alapján azon nézetünket nyilvánítottuk, miszerint hazai törvénykezésünk reformjának, hogy az czélra vezető' legyen, a bírósági rendszer gyökeres átalakításán kell kezdetni. E nézetünket az összes ügyvéd-egyletek támogatták s annak helyessége utólag elismertetett az által is, hogy épen a bírósági rendszer átalakítása nélkül létesített uj törvénykezési rendtartásnak már be lett hozatalával indokoltatott a biró^ági szervezetnek í-ürgős ujjá alakítása. Miután már a főelvek, melyek szerint a bíróságok Ezerveztetni fognak, törvényhozásilag el is döntettek, a szervezésnek késni nem lehet. Hogy a szervezet a czelnak megfeleljen: szerintünk főkép attól függ, hogy a törvénykezési területek egyedül a törvénykezés czéljainak megfelelőleg alakíttassanak; az első bíróságok székhelyei helyesen választassanak meg, a bírák s bírósági személyek azon tekintetből, hogy hivatásuknak kellőleg megfelelni képesek legyenek, czélra vezető uton és módon alkalmaztassanak. E mellett az e. f. biróságok szervezetével egyidejűleg a másodbiróságok is — a közérdek kiszámithatlan karára, — s ugy a hazai, mint a külföldi jogászok méltó csudálkozására s nagyméltóságodnak is elve ellenére mai napig összpontosított királyi tábla felosztásával az ország különböző alkalmas pontjára elhelyezve szerveztessenek. Mi, kik hazánk törvénykezési ügyét semmi mellékczélnak — s érdeknek alárendeltetni nem akarjuk, a múltból merítve tapasztalást, nem titkolhatjuk el aggodalmunkat arra nézve, hogy a törvénykezési területek alakításánál, a székhelyek megválasztásánál, s a birák alkalmazásánál az igazságügy rovására egyfelől flllérezés, más felöl pedig politikai tekintetek szerepelhetnek, — s ugyan ezen okok a kir. tábla felosztásának is ellenállhatnak s ez által igazságszolgáltatásunknak oly sok időn át hányatott ügye politikai tekinteteknek alárendelve, a politika uszályhordozója marad, mi miatt a törvénykezés czélja elérhetetlenné lesz. Ezen meggyőződésünk szerint Nagyméltóságodtól távol álló. de minden esetié létező körülményekből merített aggodalmunkat azon tiszteletteljes kérelemmel juttatjuk Nagy méltóságod becses tudomására, hogy a biróságok közeli szervezésénél nagy horderejű befolyását felhasználni méltóztassék arra, hogy a törvénykezési területek alakítása, a székhelyek megválasztása, s a birák alkalmazása körül, minden más mellékérdek kizárásával, egyedül és szigorúan a törvénykezés czéljai legyenek döntök; alkalmas székkelyek, a költségnek, — melyet maga a törvénykezés különben is visszapótol az államnak — kimélése tekintetéből el ne mellőztessenek; a birák fizetése hasonló okból — a mi talán a legnagyobb baj lenne — kevésre ne szabassék, mert ekkor aránylag a leginkább hivatottakat fogja minden bizonynyal nélkülözui a birói testület; az első folyamodási biróságok szervezésével egyidejűleg a másodbiróságok is szerveztessenek, mert mit fognának érni az első biróságok, ha a felebbezett ügyek a másodbiróíágtól, az öszpontositott kir. táblától egy év múlva érkezendenek le? A birtokon kivüli felebbvitelt pedig behozni, vagy a felebbvitelt a másodbirósághoz megtiltani, avagy csak korlátolni is nem lehet, lehetetlen levén azt is remélni, hogy egy l0,/2 millió lelket haladó, s majd 4000 • mért föld területű országban öszpontositott, s e miatt a nép legnagyobb részének hozzáférhetlen máscdbiróságnál az ügyek alapos és gyots meuetét személyzetszaporitással kellőleg el lehetne érni. A birák s bírósági személyek kinevezésénél követendő eljárásra né/ve teljes tisztelettel javasoljuk, hogy az a legjobbak szabad versenyét biztosító csődhirdetés utján történnék. Debreczen, 1870. jan. hó 14 tartott rendkívüli közgyűlésünkből. Simonffy 5., elnök, Kovács 5., titkár. — Am agyar jog á szgyülé s egybehívására kiküldött bizottmány f. hó 22-én alakuló ülést tartott, melyen M e 1 c z e r legf. Ítélőszék elnök, Daruvár y, Wenczel Gusztáv, Horváth K., Bogisich, Bróde, Deszkás, Králitz, Gerlóczy Gyula, Morlin, Siegmund, Pósfay es Loosi Tivadar jelentek meg. A múlt ülés