Törvényszéki csarnok, 1870 (12. évfolyam, 1-101. szám)

1870 / 8. szám - Észrevételek a felsőbb itélőszékek félévi működésének eredményére [3. r.]

Pest, 1870. péntek jan. 28. 8. szám. Tizenkettedik évfolyam. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK. Debreczeni és eperjesi ügyvédegylet közlönye. Tartalom : Észrevételek a felsőbb ítélőszékek sat. — Semmitőszéki határozatok. — Debreczeni és pesti ügyv.-egyl. — Bélyeg törvény. Észrevételek a felsőbb ítélőszékek félévi inüködesének eredményére. Barna ferencz ügyv. úrtól (Pesten). III. Áttérek végre azokra, mik e lapok 1—3 számi iban a semmitőszék tekinteteben felemlitve lettek. Az ottani kimutatásokból látható, mikép a magy. kir. curia ezen osztályánál is van hátralék, pedig a közlő nézete szerint itt főleg bátraiékot tűrni egyátalában nem lehet, mert az egész uj intézménynek csak ugy van értelme, ha a perekben a közbenszóió kérdések, és a végrehajtási ügyek baladék nélkül elintéztetnek. Mi oka ezen hátralékoknak? A birák hanyagsága'? Azt véljük — nem; mert tudtunkra ezen biróság működését július elején kezdvén meg, bat hónap alatt elegendő szorgalmat fejtett ki, kivált ha figyelembe veszszük, bogy még az elóterjesztvényeket is maguk a birák voltak kénytelenek készíteni, s a mellett folytonosan ülésezvén, úgyszólván a munkára a? időt lopniok kellett. Azt is tudjuk, hogy a hét elején a fekete táblára kitűzött tárgyak a hét végéig rendesen elintéztettek. Tehát az itteni hátralékok egyik fő okát csak abban kereshetem, hogy mindjárt kezdetben az alelnöki és 4 birói állomás betöltve nem lettek, a kinevezettek belyeiket kivétel nélkül el nem foglalták^ igy november hónapig a biróság csak egy tanácsban működhetett. — Most állandóan két tanácsban működik ugyan, de félni lehet, hogy a nyári hónapok alatt, midőn a szabadságidők tartanak, nem leheteud majd rendesen két tanácsot tartani. Azt nem lehet tűrni, hogy e biróság tagjaitól a folytonos ülések által az ügyek alapos tanulmányozására megkiváutató idő elvonattassék, mert nem kell felejtenünk, bogy itt az ügyek a közbeneső felebbviteli bíróságok elkerülésével közvetlenül végkép elintéztetnek ; résziut, hogy e biróság hivatva van a rendes felebbviteli bíróságok fölött issemmitő hatalmat gyakorolni. — Eddig ugyan még kevés azon panaszok száma, melyek a kir. ítélő tábla és legfőbb ítélőszék ítéletei ellen intéztettek; de elóre lehet látni, hogy ha majd ezen ítélőszékek tevékenysége nagyobb mérvben megindul, az ügyek száma a semmitőszéknél is szaporodni fog. És ha figyelembe veszszük, hogy június óta a beadványok száma 5262, — és hogy ebből június hónapra alig esik 262. szám, föltehetjük, hogy ha csak igy marad is a befolyó ügyek aránya, »z évi mennyiség lU,000-et felül fog haladni. Azt pedig nem kell gondolnunk, mint többektől hallani lehet, hogy azok csak apró tárgyak, melyek itt elintézésre várnak; hiszen képzelheti-e valaki, józau észszel, hogy egy Bemmiségi panaszt alaposan el lehessen intézni anélkül, hogy az e^ész ügy állást a biro ne ismerje. Neki az ügy fömomentumait épen ugy kell tanulmányozni, mintha azt érdemlegesen intézné el. Meg vagyunk tehát győződve, hogy 16 biró nem fogja elvégezhetni a munkát, és a birák szaporítása itt is szükséges leend, mert nincs emberi testalkat, mely az örökös ülések mellett a folytonos elmebeli munkát kifáradás nélkül megbírja. Azt hiszem, ezen bíráktól sem lehet többet kívánni, mint azt, hogy hetenkint 3 ülést tartson mindenik tanács, s az egyöntetűségnél fogva bárom napja a bírónak munkára szabadon maradjon. Jelenleg azonban koránt sincs szándékom a birák szaporítása mellett felszólalni, majd az idő meg fogja mutatni, szükséges-e az, vagy nem; de mellőzhetlen oly intézkedés, mely lehetővé tegye azt, hogy a semmitőszék télen és nyáron által egyiráut két tanácsülést tarthasson. Ezt el lehet érni a kincstár terhelése nélkül is. Ugy tudom, hogy a semmitőszéknél a segédelőadóknak nincs szavazatjoga, mely kivételnek nézetem szerint értelme nincs. Az ember az elnevezés után azt hinné, hogy e segódelőadók a rendes előadónak segítenek; de ez nem ugy van; mert mindegyik önálló előadó, szavazat nélkül, ha ezen előadók a szavazók számát szaporítanák, akkor egészen máskép állana a dolog, lenne t. i. 20 bíró és az egyes birák nem terheltetnének túl az örökös ülésekkel; azonkívül az egész éven át lehetne két tanácsülést tartani. Azonban nem szándékom azt javasolni, hogy ezen segédelóadók szavazatjoggal ruháztassanak fel; mert sokkal fontosabbnak tartom a semmitőszéki bírói hivatást, hogy sem oly előadóknak, kik még rendes birói szolgálatot a felebbviteli bíróságnál nem végeztek, befolyást kívánják adni az ügyek eldöntésére, kivált, ha netalán a legf. ítélőszék ítélete elleni semmiségi panaszról lenne szó. Az utólag kinevezett fogalmazók működése által meg fog szűnni azon anomália, — hogy a semmitőszék bírái önmaguk készítik az elóterjesztményeket, s ez lehet azon egyedüli haszon, melyet a segédelőadók intézménye eddig nyújtott, hogy t. i. az előterjesztmények készítése több előadó között oszlott meg, — önként elenyészik. Már most azon van a sor, hogy a másik bajon, t. i. az örökös ülésezésen is segitve legyen. Ez pedig elérhető az által, ha a négy segédelóadó helyett két számfeletti biró neveztetik ki, mi a kincstárnak évenkint csak 800ftjába kerül, ehhez jönne még két fogalmazói segéd kinevezése, mi ismét csak 1240 frtot tesz, az összes kiadási többlet lenne 2040 ft., sőt, ha a joggyakornokok intézménye a semmitőszéknél is behozatik, mi a curialis alapítványokból a kincstár terheltetése nélkül is eszközölhető lenne, a kiadás még csak ennyire sem rúgna. Ezen intézkedés folytán lenne a semmitőszéknél 18 biró, ha t. i. az egyik már kezdetben kinevezett biró helyét szintén elfoglalná. Igy aztán a léli hónapokon át