Törvényszéki csarnok, 1870 (12. évfolyam, 1-101. szám)

1870 / 70. szám - Megjegyzések "A végrehajtási eljárás némely hátrányai"-ról irt czikkre [1. r.]

279 lehetett még ugy is értelmezni, hogy az csak azt jelente- | né, miszerint a nem adós birtokostárs részére befolyó ószszeg nem fizethető ki a hitelezőnek, holott egyenesen az árverésre bocsátást tiltja meg; továbbá azt csodálom, hogy czikkiró azt, hogy a nem marasztalt birtokostárs része is árverésre bocsáttathassák azzal is indokolja, hogy „ne lépjen senki pazar emberrel birtokközösségre." Lehetetlen, hogy ne tudná, miként birtokközösségbe számtalanszor önkénytelenül is jut az ember, például a testvérek vagy más örökösök az örökösödés esetében. (Vége köv.) Semmitöszéki határozatok. Áruszállítási ügyleteknél, a megrendelő állal, elszállítási alkalomul a Pestről kiinduló vaspálya jelöltetvén ki, az ebbeli szerződés teljesítésének helyéül is Pest város területén létező pálya udvar tekintendő. Ennélfogva a szerződés teljesítésének elmulasztásánál, a biztosítás elrendelésére, az a feletti érdemleges határozathozatalra is Pest város bírósága az illetékes, melynek hatósága alá tartozik a kérdéses pályaudvar — és pedig akkor is, ha az, ki ellen a biztosítás érvényesilletik, nem pesti lakos, ha az külföldi is, s ha az áruszerződés nem Pesten költetett is. Lachs Zsigmond Pestváros tszékéhez biztosítás elrendeléséért folyamodott Stiefel F. lipcsei kereskedő ellen 2000 frt. árkülönbözet erejéig előadván, hogy ő Stiefel lipcsei kereskedő háznak 2000 köböl repczét l4ftal készpénzben eladta, mi itt Pesten az indóháznál átadandó; most pedig a 4./- levél szerint a vevő ürügyül felhozván a jelen porosz-franczia háború lételét kijelentette, hogy az átvétel részéről nem fog megtörténni. Minthogy pedig a háború folytán a repcze ára már is 2 frtal leszállt s még lejjebb is mehet • ezek folytán, miután eladó a háború zavarai miatt a szerződés teljesítésére megrendelőt nem kényszeritheti, csak azt kéri, hogy miután Stiefel kereskedőnek 2000 frtja fekszik letéve a cs. kir. keresk. s ipar hitelintézet pesti fiókjánál, a biztosítás folyamodó részére arra, mielőbb elrendeltessék. A tszék e kérvényt f. év július 19-ki 35253. sz. a. kelt végzésével visszautasította; tekintve, hogy Stiefel F. nem pesti lakos s a 3./' levélből kiderül, hogy a kérdéses áru szerződés nem Pesten köttetett, s az átvételre nem Pestvárosa, hanem a pesti vaspálya udvarból a levél keltének helye lett kijelölve — a tszék ez ügyben illetéktelennek tekintendő. Ez ellen felperes semmiségi panaszt adott be; mert a 3./- levélből világos, hogy az átvétel helyéül a pesti pályaudvar lett kijelölt, mert annak ezen kifejezése „frei ab Bahn Pest" mást nem jelenthet; mint ezt a felmutatott pesti áru-tőzsde Usancejai is bizonyítanak. A Semmitőszék a sem. panasznak helyt adván a 297. §. 1. pontja alapján a tszék végzését megsemmisítette, a tszéket ez ügyben illetékesnek kimondotta, és azt a biztosítás érdemleges elintézésére utasította; o k o k: Az 1840. 16. tcz. 36. §. szerint oly esetben, midőn az áru rendeléssel egyszersmind az alkalom is megneveztetik, mely által a megrendelt áruk a megrendelőhöz küldendők — a megnevezett alkalom az áruk megrendelőjét akkép képviseli, miszerint azok azon időponttól, midőn a megnevezett alkalomnak az eladótól átadattak, a megrendelő teljes birtokában lenni tekintendők ; „Ennek előre bocsátásával; „tekintve miszerint a 3/ alatti zárlevél következő szavainak „ab Bahn Pesth" közönséges értelme szerint jelen esetben a Pestről kiinduló vaspálya neveztetett meg megrendelő által elszállítási alkalomnak; „tekintve, hogy ehhezképest, a fennhivott törvény értelmében a szóban forgó szerződés teljesítésének helyét a Pest város területén létező pályaudvar képezi „és tekintve miként a dolog ily helyzetében a felek a perr. 35. §. szerint jogosítva vannak a szerződés teljesítésének elmulasztásából eredő károk megtérítését a nevezett város illető birósága előtt is követelni; utóbbi törvénybe ütközöleg mondotta ki magát ez ügyben illetéktelennek." (1870. aug. 25. — 8401. sz.) Kiskorúak törvényes gyámjohkal perbe keveredvén ily állapotban nem uj gyám, hanem az illető per folyamára a kiskorúakat képviselő ügygondnok kinevezendő. Ez által kiskorúak képvisel tetésének kellően eléglétetvén, az eljáró bíróság semmiséget követeti, ha a perrend 8. 51.53. %%-sait alkalmazva, illetőségét leszállítja. Tulea József, Mauritia, Stirju Petrués Olarita Amica részéről Móga Jeromos és Tulea Péter ellen igénykereset adatott be az illető szolgabírósághoz— az elsőtől mint kiskorúak gyámjától biztosításul lefoglalt ingóságokra nézve. 1869. decz. 10-ki tárgyaláskor megjelenik Olariu férj. Tulea Amica. úgy is mint Tulea József s Mauritia felperesek anyja s kéri, hogy miután felperes társai kiskorúak, képviseltetésükre egy cselekvényi gondnok neveztessék, mert gyámjuk ezen ügyben alpereskint szerepel, — gondnokul Mihálovics Józsefet ajánlván, kit saját képviselőjének i vall be — A szbiróság M. Józsefet a három első felpere-, képviselőjéül hivatalból kinevezte s a tárgyalást decz. 22 re halasztotta. Ekkor felperesi képviselő igénykeresetét kiegészítve terjesztette elő. Elsőrendű alperes kifogást tett az ügygondnok hivatatalbóli kineveztetése ellen, mivel ezen intézkedés csak a gyámhatóságot illeti; továbbá az igénykereset félszerelése ellen, melyhez a mellékletek nem csatoltattak; és az illetőség ellen, mert a biztosítási végzést törvényszék hozta; úgy a tanúk kért kihalIgattatása ellen is, mert azok érdeklettek. — Másodrendű alperes beadja szintén észrevételeit s azokban felperes minden állításait megerősíti. Ezek után a sommás bíróság 1869. decz. 23-án kelt 627. sz. végzésével a 3 első felperes irányában az illetőséget leszállította s azokat igénykeresetükkel a rendes bírósághoz utasította, a perrend 8. 51. 53. §§. alapján; Olariu Amica férj Tulea Petruné igényére nézve pedig a felhívott tanúk kihallgattatását elrendelte. Ezen végzés ellen kiskorú fel p e r e sek részéről sem. panasz jelentetett be írásbeli indokolás nélkül; Első r. alperes pedig a végzés második része ellen felebbezést jelentett be. — Ennek folytán a per a kir. táblához terjesztetvén, ez azt a Semmitőszékhez tette át. A Semmitőszék a sem. panaszt vizsgálat alá vevén, annak helyt adott, s az eljáró bíróság 1869. decz. 23-ki végzését megsemmisítette, s azt további illetékes eljárásra utasította; „mert jelen igénykeres^ti ügyre nézve kiskorú felperesek azon helyzetbe jővén, hogy törvényszerű gyám70*