Törvényszéki csarnok, 1870 (12. évfolyam, 1-101. szám)
1870 / 66. szám - Megjegyzések perrendünk egy állitólag lényeges hiányának kérdéséhez
262 bás lenne is abban, hogy az úrbér behozatalakori (Mária Therézia idejebeli) telkek illetményén felüli földek volnának a fentebbi értelmezés szerint maradványföldek : még akkor is helyénkivüli dolog a maradvány földek definitiójában nz úrbér behozatalakori időt emlegetni. A volt földesúr 1847-ben is alakithatott uj úrbéri telket, és ha alakitott: ennek is ki kell adni törvényes illetményét, és csak a mit ezenfelül bir azon telek birtokosa, nála is csak az a maradvány föld. Mi értelme van tehát ennél az úrbér behozatalakor megállapított úrbéri állománynak? Az kétségtelen, hogy a maradványföldeknek csak egy részére és nem átalánosan mindenikre illik azoknak a törvényjavaslatban és az eddigi szabályokban foglalt értelmezése. Azután meg nem is akként számíttatik ki a maradványföld, hogy a határbeli összes telkek száma utáni törvényes illetmény levonatnék az összes telkes volt jobbágyság kezén létező földek mennyiségéből, és az igy fennmaradó földek tekintetnének maradvány földeknek; hanem minden egyes volt úrbéresnél találtató földből az, mely telki illetményén felül nála találtatik, maradványföld tekintete alá jön. Már most, ha a törvényjavaslatban foglalt értelmezés megmarad, miután ez, mint mondom, megegyez az eddig érvényben lévő szabályokban foglalt értelmezéssel; és ezen értelmezés ellenére nem az összes, hanem az egyes úrbéreseknél levő illetményeken felüli föld tekintetett eddig maradvány fűidnek, és pedig úgy az érdekelt felek, mint a bíróságok és a földtehermentesitési pénzalap igazgatósága által is: (legalább tudomásunk szerint mindig igy tekintetett az általunk ismert úrbéri perekben) váljon, ha ezután is igy kell azt értelmezni, miért nem egyez meg a törvényjavaslat szövege ezen értelmezéssel? Ha pedig az eddigitől különböző és a szöveg szószerinti értelmének megfelelő értelmezést akar a törvényjavaslat adni a maradványfüldekről: akkor ez oly ujitás, mely jelentékeny különbséget tüntet fel az eddigi úrbéri perbeli eljárásokhoz képest, és a mely összeütközik a törvényjavaslatnak magának más rendelkezéseivel. Összeütközik t. i. a törvényjavaslat 2. §-a azon rendelkezésével, mely szerint a volt jobbágyok a kezükön lévő úrbéri földbirtokban teljes tulajdoni joggal ruháztatnak fel. Mert, ha az összes jobbágyok törvényes illetményén felüli földek tekintetnek maradványoknak: akkor azon volt jobbágy, kinek telki törvényes illetménye nincs ki, ezt kiegészítve kapja ki azéból, kinek feleslege van, és igy nemcsak a kezén lévő úrbéri földbirtokban, hanem a más kezén lévőnek egy részében is nyer tulajdoni jogot; ellenben, a kinek eddigi maradványföldjéből fog amannak hiánya pótoltatni, elveszt az eddig kezén levő úrbéri birtok tulajdon á b ó 1. Miért is nézetünk szerint a maradványföld értelmezésének ekként kellene adatnia: hogy azon földek maradványfóldek, melyek az úrbérinek elismert telket biró egyes volt jobbágyoknál telki törvényes illetményeiken felül azok birtokában találtatnak; — természetesen a bebizonyítható foglalás kizárásával. A maradványfóldek utáni kárpótlás kiszabásánál kétszeresen sujtatik a törvényjavaslat szerint a volt földesúr, az eddig e részben fennállott szabályokhoz képest Először az által, hogy a legelő- és erdőilletményt is számításba vétetni rendeli a 16. §-ban az egy telek utáni úrbéri füldtehermentesités szerint nyert kárpótlási összeg elosztásánál; — másodszor a kamatoknak nem 1848. május 1-je, | hanem a birtokrendezés végbefejeztének napjától való | számítása által. (19. §.) Már az eddigi szabályok szer int is hallatlan csekély kárpótlás jutott a volt földesúrnak, mely szerint t. i. 16 — 18 frt. a legmagasabb ár, a mit egy holdért kaphatott, de némely helyeken 11 ftnálisalig többet, a midőn ugyanazon határbeli földek holdja 100 — 150 ft. sőt némely helyeken még magasabb áron kelt. — Ha pedig még a legelő- és erdőilletményt is számításba veszszük, akkor már épen csak a neve lesz annak, hogy kárpótlást kap érette a volt földesúr. És mind ez miért?Mi okból nem lenne alkalmazandó e pontnál is a tényleges állapotnak tekintetbe vétele? mi pedig az indokolás bevezetésében általában véve szükségesnek találtatik annyira, hogy az eddigiektől lényegesen eltérő uj elveket felállítani nem látszott czélszerünek. Miért lenne szükséges a volt földesúri osztály rovására az uj földbirtokos osztályt önmaga által sem reménylhetett előnyben részesíteni? Dii laboribus omnia vendunt! Nem jó a népet az ingyen birtokhoz szoktatni! Nem becsüli annyira meg azt, mihez könnyen jut, mint a mit saját szorgalma által szerez meg! A szorgalmat jutalmazni, annak segélyt nyújtani, a jóra való törekvésen könnyíteni, hogy czélját mielőbb és minél biztosabban elérhesse, szép feladat, de más rovására majdnem a sült galambot akarni röpíteni a sokszor erre várónak szájába, nem tartozhatik senkinek, tehát az államnak se feladatai közé. Már pedig 4—5 frtért oda juttatni a volt jobbágy birtokába egy hold maradványföldet, bizony nem sokkal kevesebb, mint ingyen adni azt neki oda. Es ezt épen most tervezni, midőn anynyira emelkedett a föld becse. Mi e részben az eddigi kiszámítási módnál vélnők legjobbnak maradni, már csak az eddig történt váltságok miatt is, nehogy irigység keltessék azokban, kik eddig nagyobb összegekért voltak kénytelenek megváltani hasonló földjeiket. A maradványfóldek eredete maga sem olyan, hogy a törvény oltalmát igényelhetné; azért azok a magyar törvényhozás által eddigi birtokosaiktól elvétetni, és belőlok uj telkek alakíttatni rendeltettek. Az absolut rendszer alatt érettök behozott hiányos kárpótlást miért kellene még szűkebb marokkal nyújtani az alkotmányos törvényhozásnak, a haza azon fiúi számára, kiknek osztálya a hazának évezreden át napjainkig fentartása és a nemzetiség megőrzése körül tagadhatatlanul kiváló érdemeket szerzett. — y. — — f. Megjegyzések perrendilnk egy állítólag lényeges hiányának kérdéséhez. E szaklap 60. számának főczikkében a törv. rendt. egyik lényeges hiányául az hozttik fel, hogy: az egyes bírónak nincs jogahivatalból ujabb tárgyalást rendelni még azon esetben sem, ha az első tárgyalás alkalmával előterjesztettek alapján alapos ítéletet hozni nem lehet. A mási k hiány az lenne, hogy az itólet felsőbb bírósági feloldása esetére nincs meghatározva, hogy az ujabb tárgyalás rendes eljárás esetében, mikép eszközöltessék. A mi az első pontot illeti, — a törv. rendtartásból látni való, hogy a tárgyalásnak némely, azonnal tisztába nem hozható körülmények kiderítése végetti elhalasztása