Törvényszéki csarnok, 1870 (12. évfolyam, 1-101. szám)

1870 / 66. szám - Megjegyzések perrendünk egy állitólag lényeges hiányának kérdéséhez

263 s uj a bb tárgy a 1 ás n a k kitűzése világosan el- [ tiltva nincs. — Ilyetén tilalmat a törv. rendt. 245. | § ából sem lehet kimagyarázni, mert ez csak azt fejezi ki, hogy a bírónak nem szabad netaláni magántudomása szerint ítéletet hozni, hanem kénytelen határozatát kizárólag a per folytán előterjesztett ténykörülmények és bizonyítékokra alapítani. Ellenben a sommás eljárás nyomozó természetéből átalában s különösen a törv. rendt. 117. §-ának azon rendeletéből, miszerint az egyes birónak feladata hivatalból gondoskodnia tényállás teljes kiderítése iránt, — önkényt következik, hogy e czél elérése végett nemcsak jogában, de kötelességében is áll bármely, a törvény által nem tiltott módot alkalmazni. — Ha tehát a biró azt látja, hogy az első tárgyalás alkalmával minden igyekezete daczára nem sikerült neki a tényállást annyira tisztába hozni, hogy annak alapján alapos ítéletet hozhasson, s e mellett valószínű az, hogy egy ujabb tárgyaláson a felek képesek lennének a döntőknek vélt körülmények iránt előterjesztéseiket és bizonyítékaikat előadni, — akkor mellőzhetlen kötelessége hivatalból gondoskodni a tényállásnak egy ujabb tárgyaláson való teljes kiderítéséről, s ez iránt a feleket kellő utasítással ellátni. Ezen elvnek teljesen megfelelőleg rendeli a törvény rendt. 83. §-a azt, hogy a birónak joga van a feleket személyes megjelenésre is megidéztetni, ha ezt a tárgyalás alaposságának czéljából szükségesnek tartja. E szükség rendszerint csak az első tárgyalás alkalmával merülend fel, — s ez esetben a birónak kötelessége ujabb tárgyalást rendelni hivatalból a személyes megjelenhetés végett. Ha pedig az ügyállás azért nem lenne az első tárgyalás alkalmával tisztába hozható, mert a személyesen megjelent fél érthető előadási képességgel nem bir, s az illető fél azonnal megbízottat nem állithatna, akkor a törv. rend. 86. §. szerint ismét a bírónak tétetik hivatalos kötelességévé, hogy a tárgyalás alaposságáról gondoskodva, e czélból ujabb határidőt tűzzön ki. Hasonlókép azon esetben, ha valamely valódiság tekintetéből kétségbe vont okirat valódisága az első tárgyaláson be nem bizonyittathatnék, e czólra ujabb határnapot kell rendelni, különben eljárása sem minis. Ezekből látni való nemcsak az, mikép a törvény meg nem engedi a birónak, hogy tudva alaposan ki nem fejtett ügy állás felett hozzon határozatot; hanem az is, hogy a tárgyalás alapos megtartásának egyik módja az ujabb határidő kitűzése is. Talán még az is tekintetet érdemel e kérdés megfontolásánál, hogy az ügyviteli szabályzat 245. §-a világosan intézkedik azon esetről, ha valamely egyesbiróságnál „ugyanazon ügyben több tárgyalás tartatott" volna. — Megjegyzendő végül, hogy a törvényben a tárgyalásnak a felek közmegegyezése melletti elhalasztása sincs világosan megengedve, s még sem szenvedhet kétséget, hogy ily esetben is uj tárgyalás kitűzésének van helye. Amá9Ík pontot illetőleg a törv. rendt. 110. §-sa világosan azt mondja, hogy: valamely ítélet felsőbb bírósági feloldása esetében a tárgyalás rendes perekre nézve a törv. rendt. 144. §-ának rendeletéhez képest, tehát jegyzőkönyvileg eszközlendő ; e szerint Írásbeli beadvány benyújtására határidőt tűzni ily esetben a törvény nyilvánvaló megsértése nélkül nem lehet. Azon netaláni ellenvetést, hogy a 110. §. intézkedése csak a közvetlenül előtte álló 109. szakaszra vonatkozik, megczáfolja ama körülmény, miszerint a 103. és 109. §. lényegileg azonos esetről szólanak, minélfogva az ezen esetekben való eljárásnak is azonosnak kell lenni; —de két-éktelenné teszi e vonatkozást a 108 109. és I 10. §. közös rubruma, az „uj tárgyalás", melynek módját a 110. §. szabályozza. E szerint — elég sajátszerüleg — még jelenlegi perrendtartásunk is elmondhatja Stuart Máriával, hogy jobb — Csarnokunk 60. számában költött — hírénél. R — x —. Semmitöszéki határozatok. A birói illetőségi összeütközések kérdésében. Azon kételyek közt, melyekre törvénykezésünkben az uj perrend, s azt kiegészítő átmeneti intézkedések oly tág tért nyitottak, kiváló helyet foglalnak el azok, melyek a birói illetőség változtatása folytán, az egyesbiróságok s törvényszékek közti illetőségi összeütközésekre vonatkoznak, a mennyiben a perrend életbelépte előtt megindított perek hová tartozósága jött kérdésbe. Az ily illetőségi összeütközések még ujabb időkben is napirenden vannak, miért nem tartjuk feleslegesnek, megismertetni a Semmitőszék néhány határozatát, melyek a kételyek eloszlatására s a nézetek tisztázására világos kiindulási pontokul szolgáltak. Ujabban Nyitramegyéből érkeztek ily összeüt közési ügyek a Semmitőszékhez, és pedig 36 esetre vonatkozólag, melyek mind a törvényszék és egyesbiróság közt felmerült összeütközési esetre vonatkoznak, azon kérdés iránt, váljon a perrend életbelépte előtti illetőségi változás alá eső ügyek tovább is a tszéknél maradjanak-e vagy áttétessenek az egyesbirósághoz. A S emm i t őszé káltal mindezen 36 esetben a tszék illetékessége mondatott ki azon ügyek további kezelése s eldöntésére nézve; „mert az átmeneti rend II. cz. szerint az 1868: 54. t. cz. által szabályozott eljárás csak azon keresetekre alkalmazandó, melyek e törvény életbeléptekor idézési végzéssel még el nem láttattak, vagy az eljárás módjának kérdésében tárgyalás alatt vannak; „ellenben a III. cz. 2. 3. pontja szerint a rendes szóbeli perek további tárgyalása pertárilag eszközlendő, milyen kezelés a szolgabiróságoknál nem létezik." (1870. márczius 3. — 2059. sz. a.) Abaujmegye tszéke azon rendes szóbeli pert., mely Mocsáry József által Olcsvári Zsigmond ellen 272. frt iránt előtte 1868. május 10. beadott keresettel m gindittatott s 1869. május 10. a tanúkihallgatás elrendelésével intéztetett el, a jun. 1 én életbelépett perrend sa mart. 30-i min. rend. X. oz. szerint áttette a Kassa városi egyesbirósághoz, mint ez ügyben illetékessé lett bírósághoz. A kassai főbiró támaszkodva a Semmitőszék többszörös határozataira, a pert visszaküldötte a tszékhez. Ez okból a perr. 50. §. értelmezése irántatszék az igazs. minisztériumhoz is fordult, mely azonban a Semmitőszék eljárásával ellenkező utasítást adott. Ennek folytán a megyetszék az 50. §. értelmében a Semm'tőszékhez fordult. A Semmitőszék következőleg határozott: „Az idézett mart. 30-i igazs. miniszteri rend III. cz. 2-ik pontja szerint a rendes perek, és így a rendes szóbeli 66*