Törvényszéki csarnok, 1870 (12. évfolyam, 1-101. szám)

1870 / 65. szám - Észrevételek az urbéri birtokviszonyok rendezéséről szóló törvényjavaslatra 1. [r.]

Pest, 1870 kedden augustns 23. 05, szám. Tizenkettedik évfolyam. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK, Debreczeni és eperjesi ügyvédegylet közlönye. Tartalma : Észrevételek az úrbéri birtokviszonyok stb. — Semmitőszéki határozatok. — Min. rendelet. Észrevételek az nrbéri birtokviszonyok rendezéséről szóló törvényjavaslatra. I. Minthogy a törvényjavaslatoknak, mielőtt a képviselőházban vitatás alá kerülnének, közététele főkép azért történik, hogy a ki hozzájok szólhatni vél, észrevételeit reájok megtehesse; jelen sorok irója is koczkáztat néhány szót az úrbéri birtokviszonyok rendezéséről szóló törvényjavaslatra, s ha észrevételeinek közlése által az irányadó körök figyelmét felköltheti és némely kérdések megoldásának szükségéről ezen köröket meggyőzheti, melyek véleménye szerint nincsenek megoldva, vagy legalább nem úgy terveztetnek megoldatni, miként észrevételező nézete szerint a közjó érdekében azok megöl dandók lennének, czélját elérte. A törvényjavaslatban meg nem oldott kérdések közé számítom azt is, váljon, ha valahol telki hiányok mutatkoznak, ki kell-e azokat pótolni, és ha igen: a volt földesúrnak-e, vagy kinek kötelessége az? A 2. §. azt mondja, hogy: a volt jobbágyok a kezükön levő úrbéri földbirtokban teljes tulajdoni joggal ruháztatnak fel. Ebből azt lehet következtetni, hogy csak is annyihoz van joguk a-volt jobbágyoknak, a mennyit jelenleg birnak, akár meg van telkeiknek törvényes mértéke, akár nincs. A 4. §. ismét azt rendeli, hogy a jobbágy- és zsellértelkek mértéke az eddigi úrbéri törvények által meglévén állapítva: ezen határozat minden úrbéri tárgyalásnál zsinórmértékül szolgáland. Ezen határozatlan értelmű szövegezésből nem lehet teljes bizonyossággal megérteni, váljon az akar-e általa mondatni, hogy a hol ezen törvényes mérték meg nem lenne: az kiegészítendő? vagy pedig csak annyi, hogy a törvényes mérték annyiban zsinórmértékül szolgál, menynyiben az ezen törvényes mértéken felül levő föld tekintetik maradványföldnek; hiánya azonban nem pótolandó? Én tz utóbbi értelmet kívánom a javaslatnak tulajdonítani, és azt világos szavakkal kifejeztetni az alkotandó törvényben. így lesz a törvény következetes; mert így adja majd valósággal a volt jobbágyság kezén lévő földet annak tulajdonába, s nem több földet is; (a mi nem is lehet intentiója a törvénynek); de csak is igy kerültethetnek ki többféle összeütközések, melyeknél fogva lehetetlen volna megfelelni azon netaláni kívánatnak, hogy a hiány pótoltassák.Mert a telki hiány pótlásának esetében vagy a volt földesúrnak kellene azt pótolnia saját majorsági birtokából, vagy a többi volt jobbágyoknak telki törvényes mértéken felüli földjeikből, vagyis a maradvány-földekből. Ugy, de számtalan eset van, hol a volt | földesúrnak nincs is a határban semmi majorsági földje; miként pótolja ily helyen a földesúr a telki hiányt? De ha van is majorsági birtoka, az eddigi törvények,jelesen az 183 2/6: X. t. cz. 7. §-a szerint, a telki hiány esetében a telkek száma leszállítandó volt, nem pedig a földesúr majorsági földjéből pótolandó. Azonkívül az úrbéri per által a létező vagyon rendezése czéloztatik, nem pedig vagyon adatik annak, kinek ilyen nem volt addig is birtokában. Hogy pedig a többi volt jobbágyság pótolja e hiányt maradvány-földjeiből, vagyis, hogy addig szó se lehessen maradványföldről, mig valakinél telki hiány mutatkozik: ez szintén azon lehetetlenségbe ütközhetik. melybe a volt földesúrnál, t. i., ha a többinél sincs felesleg, nem lenne miből pótolni a hiányt. De továbbá, ha van a többinél felesleg, és ebből kellenék pótolni a másoknál lévő hiányt, meghiúsulna a törvény azon rendelete, hogy a volt jobbágyság a kezén lévő földek tulajdonát megtarthatja; mert a kiknél maradványföld lenne, kénytelenek volnának egy részét ezen földnek a másnál lévő telki hiány pótlására forditani, és igy a kezükön levőt sem tarthatnák meg mind. De továbbá, ha a maradványföldekből kellenék a telki hiányt pótolni, kettős érdek sértetnék meg; t. i. azon volt jobbágyoké, kiknek kezén lévő telkek feleslegéből pótoltatnék a hiány, és a volt földesúré, ki ezen felesleg utáni váltságot e szerint elveszítené. A telki hiányoknak a volt földesúr által leendő pótlására érvül az szokott felhozatni, hogy ő az egész telek utáni kármentesítést felvévén, igazságos, hogy azt egészítse is ki. Azonban eltekintve attól, hogy az egész kármentesítés valóságos illusió, mert hisz még, ha teljes értékű készpénzben kapta volna is azt az urbériséget vesztett földesúr, mi volt volna az ahhoz képest, a mit vesztett ? De még azután nem ő fizeti-e legnagyobb részben vissza az ország pénztárába földtehermentesitési pótlék czim alatt fizetett adóban, a mit ugyanennek fejében kapott? Eltekintve, mondom ettől, a volt földesúr azokért kapta ezt, a miket az egyes telek után vesztett; már pedig a ki nem egészített telek után is, csak úgy kapta az úrbéri törvény által kiszabott szolgáltatásokat, mig azok fennállottak, mint a hogy a kiegészített vagy épen felesleggel biró telek után is megkapta azokat. Ez tehát nem lehet érv arra nézve, hogy ó egészítse ki a telki állományt. A még most is érvényben lévő úrbéri törvényekben sem volt erre nézve kétségtelen szövegű törvény, és ez volt az oka, hogy némely úrbéri perekben a telki hiány pótoltatni, másban azonban érintetlen hagyatni rendeltetett. Ily visszásságoknak továbbra leendő elkerülése tekintetéből a törvény határozott értelmű rendelkezése szükséges. 65