Törvényszéki csarnok, 1870 (12. évfolyam, 1-101. szám)

1870 / 65. szám - Mielőtt a vevő az árverési föltételeknek eleget tett, lehet-e - a végrehajtás utján eladott birtokra a végrehajtást szenvedő alperesnek adósságait zálogjogilag bekeblezni?

258 Másik meg nem oldott kérdés, hogy mi történjék a zselléreknél létező oly földekkel, melyektől eddig sem készpénzben vagy terményekben való szolgáltatás, sem szolgálat nem járt? A zsellér-telkeknél maradvány felszámításának helye nincs; ez tökéletesen helyes; ha azonban a zsellértelekhez oly külső földek is tartoznak, melyektől készpénzben vagy terményekben való szolgáltatás vagy szolgálat járt: e tartozásoka birtokos általmegváltandók; ez is helyes; de hát a melyek után nem járt ilyes szolgáltatás vagy szolgálat? Ezek ingyen jutnak azok birtokába, kiknél vannak ? vagy visszaesnek azon volt földesúréba, kinek jogán a zsellér-telek volt? Ez eldöntendő volna. Ha annak birtokában maradnak,kinél most vannak: ez jobban jár, mint a kik jogszerűen jutottak földjeikhez; mert hisz ezeknek meg kell földjeiket váltaniok, vagy megváltja helyettük az állam pénztára ;mig azok, kik minden szolgaitatás nélkül bitorolták e földjeiket, ingyen jutnak hozzájok. Mert, hogy a zsellérnek mint ilyennek nem lehetett igazságos uton külsősége, mint zsellértelkének tartozéka: azt az úrbéri törvényekből tudjuk; ha tehát van: azt vagy foglalta mástól, vagy az eddig fennálló telekeldarabolási törvények kijátszásával telkestől egyes darabokban szerezte. Ha foglalás: akkor ugyan a törvényjavaslatnak a foglalásról szóló rendelkezései alá esik: de ha ez utóbbi: akkor kétszeresen igazságtalan volna, ha az nála maradna; mert egyrészt a törvény ellenére történt szerzés a törvény oltalmát nem igényelheti; másrészt a telkesnél telki hiányt, vagy maradványföldcsonkulást idézhet elő, mindkettőt a volt földesuraság kárára, főleg még, ha a telki hiány pótlásának kérdése a volt földesúr kárára döntetik el. — y. — — f. Mielőtt a vevő az árverési fültételeknek eleget tett. lehet-e — a végrehajtás utján eladott birtokra a végrehajtást szenvedő alperesnek adósságait zálogjogilag bekeblezni ? Könczöl József tszéki ülnók úrtól {Veszprém.) Igénytelen soraimmal nem lépnék a szakértő közönség elé, ha avatott egyének, azt nem állítanák, hogy: nem lehet: s ha néhány törvényszék azon kérvényeket, — melyekben az alperesnek végrehajtás utján eladott birtokára, az árverési föltételek teljesítése előtt, annak tartozása bekebleztetni kérelmeztetett, vissza nem utasította volna. Kétséget nem szenved, hogy a telekkönyvi intézmény egyik főczélja, minél inkább megkönnyíteni a hitelező eljárását követelése biztosithatásában,— főszabálya pedig az, hogy a bekeblezés csak akkor tagadtassék meg, — ha ezt a törvény határozottan rendeli. Határozott törvény arra, hogy az általam fönebb említett kérvények visszautasittassanak, tudomásom szerint nincs, — s azt a jogesetek hasonlatosságából következtetni egyátalán nem lehet. Ugyanis: a szabadkézbőli eladás — eltekintve egyéb mellék körülményektől — a végrehajtás utjáni eladástól csak abban különbözik, hogy az árverés utjáni vevő az általa beígért vételárért felelős s azon követelések, a melyek ezen vételárból ki nem elégíttethetnek, a megvett birtokról hivatalból kitörültetnek. Ebbeli joga az árverés utjáni vevőnek épen nem sértetik meg az által, ha az árverés után az alperesi adósság telekkönyvi bekeblezése megengedtetik, '— mert, ha a vevő az árverési föltételeknek eleget tett, akkor ugy is mind az árverés előtt, mind pedig az árverés után bekeblezett alperesi tartozások ki fognak törültetni a megvett birtokról. Továbbá a telekk. rendtartás 75. § a világosan azt mondja, hogy ha a bekeblezett tulajdonos ellen a tulajdonjog előjegyzése megtörtént, — ugy mind a bekeblezett, mind pedig az előjegyzett tulajdonos ellen is a további bekeblezések vagy előjegyzések megengedtethetnek. A veszp. tkönyvitörvényszék tehát szerény meggyőződésen szerint szabályszerűen jár el akkor, — midőn a beérkezett árverési jegyzőkönyv elintézése alkalmával — támaszkodva az ideigl. törv. szabályoknak az átmeneti intézkedéseket tartalmazó ministeri rendelet által is fenntartott 149. §-ára — az eladott birtokot a vevő nevére azonnal tulajdonjogilag előjegyezteti s a bekeblezést az árverési föltételek teljesítésétől függővé teszi. Ezt tenni annyival inkább szükséges, mert ha az árverési jkönyv másképen intéztetnék el, — s a vevő a vett birtokot a föltételek teljesítése előtt egy harmadiknak elidegenitené, — az uj vevő jogelődjét a telekkönyvben nem lehetne felfedezni. Ha a fönebb előadottak abbeli nézetemet, hogy az alperesi adósságok bekeblezései az árverés után is megengedhetők — nem eléggé támogatnák, — szólnak mellettem a czélszerűség indokai is. Tudjuk, hogy igen sok esetben az 1000 — 2000 ftért eladott birtokra csak pár száz forint van bekeblezve, — s a vételár utolsó részletének lefizetésére legtöbbnyire 6 — 8 havi idő engedtetik a vevőnek. — Ha ily körülmények között a hitelezőnek követelése telekkönyvi biztosítását azért, mert az alperesi birtok már eladatott s a vevő nevére már elöjegyeztetett, nem engedjük meg, akkor ezen hitelező kénytelenitve leend adósát perbe fogni, a befolyandó vételárra biztosítást vagy végrehajtást eszközölni, — szóval oly költséges kielégítési módhoz nyúlni, melyet, ha a bekeblezés megengedtetik, könnyen elkerülhetett volna. De ne feledjük, hogy igen sokszor fordulhat elő eset, midőn a vételárra többen eszközölnek végrehajtást, — mily nehéz ekkor az illetők elsőbbségét nyilvánságban tartani, s a gyakorló ügyvédek jól tudhatják, hogy ezen elsőbbség olykor mily véletlentől függ. Az árverés utáni bekeblezés tehát sem az alperesnek, sem pedig a vevőnek kárára nem szolgálhatván, az véleményem szerint megengedendő. Semmitőszéki határozatok. Semmiségi eset nem állíttatik elő az által, hogy felperes igénykeresetét csak a végrehajtási foglaltató s nem egyszersmind a foglalást szenvedő ellen is intézte. A bíróság sem követett el alaki jogsérelmet, ha ily kereset folytán a per kérdése felett érdemileg határozott. A felperes nem utasítható bíróilag, hogy keresetét ki ellen intézze. A sommás bíróság által nem utasítható vissza oly igénykereset, mely kérvény alakjában lett beadva. Idősb Baksa István Károlyi József ellen, az utóbbi