Törvényszéki csarnok, 1870 (12. évfolyam, 1-101. szám)

1870 / 64. szám - Az 1868: XXIX. t. cz. 2. §-ának alkalmazása a beszedési és kezelési költségek fejében levonandó hatod iránt

255 Felperes részéről azon megjegyzés tétetett, mikép ő | jelén esetben nem ősieket, hanem apai vagyonban teendő | osztályt keres, és igy ez ügyre az ősis. pat. 9. §-sa nem alkalmazható; és hogy az idézett hétsz. Ítélet csak öröködésre, és nem öröködési osztályra vonatkozik, tehát itt irányadóul nem szolgálhat. A legfőbb ítélőszék végzése: „A kir. tábla határozata helybenhagyatik. Indokok: Mert tekintve, hogy az özvegyi jog csak Albini Caritasnak 1855. okt. 7. bekövetkezett halálával enyészettel; s igy felperes öröklési igényét elébb nem érvényesíthette, jelen esetre az ősis. pat. 9. §-sa nem alkalmazható; — a mennyiben pedig szülék és gyermekek közti viszony forog fenn, a 11. §-nak szigora alá sem vonható; miért a másodbir. végzés helybenhagyandó volt. (1869. nov. 10. — 3083. sz. a.) Seimiiitőszéki határozatok. A zálogjoggal terheli ingatlan függő termése (416. §.) külön végrehajtási lefoglalása érvényesnek tekintendő, ha ellene a jelzálogos hitelezők fel nem szólaltak. Magának a végrehajtást szenvedőnek az ellen használt semmiségi panasza el nem fogadlalik, Bednasek Balázs sneje mint felperesekTánczos-Nagy Teréz mint alperes ellen pert folytatván, ez ellen a végrehajtás elrendeltett. Pozsonymegye illető szolgabirájaf. év május 27. a végrehajtást akkép foganatosította, hogy miután ingók nem találtattak, az ingatlan vagyon pedig más hitelezők részére már le volt foglalva, ezúttal a jószág függő termése vétetett zár alá. Ezen eljárás ellen alperes sem. panaszt adott be ; mert a bíróság jól tudta, hogy a jószág már mások j részére zálogjoggal van terhelve, még is a helyett, hogy ingóságok hiányában felperest a végrehajtásnak az ingatlanokra leendó' kiterjesztésére utasította volna, a perrend 416. §. rendeletét mellőzve, azon ingatlanom tartozékát vette foglalás alá. A Semmitőszék e panaszt elvetette; „mert habár a perr. 416. §. rendeletéhez képest valamely ingatlan birtok függő termése csak akkor foglaltathatik le, ha a birtok más hitelezők részére zálogjoggal terhelve nincs, mivel azonban a zálogjoggal terhelt birtok függő termésének lefoglalása esetében az az e'len való felszólamlás joga nem a végrehajtást szenvedőt, hanem a jelzálogos hitelezőket illeti, ezek pedig a foglalás ellen sérelmet nem panaszoltak, annál fogva az alaptalan sem. ! panasz elvetendő volt." (1870. jul. 15. 6194) A görög szertartású egyházbeliek husvét-ünnepeik nem tartoznak a törvényesen megalapított szünnapok közé. Eszerint azok is beszámitandók a határidőkbe. A törvényes szünnapok megalapítására s azok számítására nézve az 1840: XV. tcz. 201. $~sa szolgál irányadóul. Kriszta M. Aradmegye tszékéhez Zsulláni Sz. ellen (mindkét fél görög egy házbeli) becsületsértésikeresetet adván be, s az letárgyaltatván, alperes f. év február 16'-kán 889. sz. Ítélettel elmarasztal látott. Ezen ítélet alperes képviselőjének apr. 9-kén kézbesittetett, s alperes részéről az ellen april 26-kán adatott be a felebbezés. A ' tszék e felebbezést a perr. 282. § alapján, mint elkésettet visszautasította f. év május 11-kén 3571. sz. kelt végzésével. Ez ellen alperes a perr. 297. § 1 és 12. §. alapján se mm. panaszt adott be, mert april 24 és 25-kén a görög hitvallásuaknál húsvéti ünnepek voltak, a határidő tehát még le nem járhatott, mivel azok mint szünnapok be nem számithatók. A Semmitőszék a sem. panaszt elvetette; „mert a f. év april 25-re eső ünnep nem taríozván azon szünnapok közé, melyek az 1840. XV. t. cz. II. R. 201. § szerint szünnapoknak határoztatnak, miután ezen t. czikk intézkedése a perr. 255. § szerint a szünnapokra egyelőre alkalmazandó, az eljáró tszék helyesen járt el, midőn az ítéletben kitett 15 nap után, a 17-dik napon elkésetten beadott felebbezést a perr. 282. §. első kikezdése alapján hivatalból visszautasította; „és minthogy ily végzés ellen a most idézett §. 2-ik kikezdése szerint felebbvitelnek helye nincs — a 297. §. egyik pontjára sem fektethető sem. panasz visszautasítandó volt," (1870. aug. 3. — 7519. sz.) Az ingatlan birtokából való kimozditatás iránti keresetek nem tartoznak az ingatlan ideiglenes haszonélvezeléböli kimozditatás esetei közé, melyek a perr. 93. §. szerinti sommás eljárást alapítják meg. Zeinner Róza a brassói egyesbiróság előtt elvált férje Gröbbel Márton ellen pert indított, keresetét a jkönyvben akkép adván elő, hogy férjétől Gröbbeltöl törvényszerüleg elválasztatván, ez az ő tulajdonát képező partháni 246. sz. házat s ahhoz tartozó fekvőségeket átadni vonakodik, miért őt azok kiadatásában elmarasztalni kéri Tárgyaláskor felmutatta a telekkönyvi kivonatot, mely tulajdonjogát igazolja. — Alperes a birói illetőség ellen tesz kifogást, mert a kereset tárgya 300 ftot meghalad; és mert az ingatlanokhozi tulajdonjog kérdése a rendes birói eljárásra tartozik. Az egyesbiróság illetőségét megalapította 1870. máj. 24-én 657. sz. alatt és azután 1870. május 30. 685. sz. a. érdemleges ítéletet hozott felperesi kereset értelmében. Ez ellen alperes sem. panaszt és felebbezést jelentett be. Semmiségi panaszát a 297. §. 4. 10.pontjaira alapította, mert a kereset ingatlanok átadását tárgyazván, melyek értéke a 300 ftot messze túl haladja, — erre nézve az egyesbiróság nem lehet illetékes; továbbá, mert az ítélet megnevezi ugyan az átadandó ingatlanok telekk. számait, melyek a keresetben ugyan nem foglaltatnak, — de nem írja körül azok fekvésit, terjedelmét, minőségét — ezek nélkül pedig az végre nem hajtható. A Semm itőszék a sem. panasznak helyt adván, a brassói egyesbiróság f. év május 30-kán 685. sz. a. Ítéletét az azt megelőzött végzéssel s egész eljárással a 297. §. 4. p. alapján megsemmisítette s annak birói illetőségét leszállította. „Mert az ingatlan birtok ideiglenes haszonélvezetébőli kimozditás azon esetei közé, melyek elintézése a perr 93. §. szerint, a sommás eljárásra tartozik, jelen kereset nem soroltathatván — mint különben is házassági elválás folytán a házas felek közti vagyoni kérdések elintézésére vonatkozó, a perr. 36. s illetőleg 22. §. szerint a törvényszék illetőségéhez tartozik s e szerint a brassói egyesbiróság szabályellenesen járt el, midőn neheztelt végzésével 64*