Törvényszéki csarnok, 1870 (12. évfolyam, 1-101. szám)

1870 / 64. szám - Az 1868: XXIX. t. cz. 2. §-ának alkalmazása a beszedési és kezelési költségek fejében levonandó hatod iránt

256 az illetőséget megalapítván, az ügy érdemleges elintézésébe bocsátkozott." (1870. jul. 13. 6265. Ha valamely hereset jogalapját büntető cselekvény képezi, a bűntény bebizonyítása előtt polgárjogi eljárás folyamatba nem tétethetik (perr. 9. §.J Ily esetre nem alkalmazható a perr. 10. § nak azon szabálya, mely bűnvádi eljárás nélkül is megengedi a polgárjogi határozathozatalt, de a mely szabály csak a már foganatba tett polgári per során felmerült büntet ti cselekményre vonatkozik. Rosenwasser Hermán Sárosmegye illető szolgabirája előtt Márton Andrást és társát 157 frt. s járulékai iránt beperelte; keresete alapjául azt hozván fel, hogj alperesek tőle 30 gyapjúzsákot, 30 font gyapjút s egy két eloroztak, s azokat Bielitzbe vitték, hol felperes nyomára is akadt azon holmiknak. A szbiróság ezen keresetet, mint polgári útra nem tartozót, visszautasította a perr. 9. §. alapján. Ez ellen felperes sem. panaszt adott be, mert a perr. 9. §. helytelenül alkalmaztatott, a mennyiben abból nem következik, hogy minden, a büntető törvény által tiltott cselekvényből eredő polgárjogi kereset mindenekelőtt a büntető bíróság eljárására s határozata alá lenne bocsátandó — mi egyébiránt a 10. § ból is kiderül, mely azt mondja: ha a per előzetes bűnvádi eljárás nélkül elintézhető, a per során felmerült bűnös cselekvény a határozathozatalt nem gátolja — mi a Semmitőszék határozatai által is megerősíttetett, p. o. 1870: 151J. sz. a. Béldi-ügyben. A Semmitőszék a sem. panaszt elvetette; „mert felperesi keresetnek jogalapját büntető cselekvény képezvén, ennek bebizonyítása előtt, a polgári eljárás folyamatba tehető nem volt; a bíróság e szerint a perr. 9. §-sa értelmében járt el, midőn felperest keresetével visszautasította." (1870. jul. 22. 6355. sz.) Tőrvényczikk az 1870. évi XVl-ik t. cz. életbeléptelésére szükséges póthitelről. [Kihirdettetett a képviselőházban 1870. július 12. főrendiházban 1870. július 26.) 1. §. A fölebbviteli bíróságok személyzetének az 1870. XVI. t. cz. által elrendelt szaporítása folytán az igazságügyminiszterium részére az 1870. IX. t. cz. 2-ik §-ának XVIII. fejezetében országos törvénykezés czim 1., 2. és 3. rovata alatt megállapított rendes kiadásokon felül a folyó 1870-ik évre pótlólag még kétszázhetvenezer hétszázötvennyolcz forint állapittatik és ajánlatik meg a következő rovatok szerint: Semmitőszék 13,400 frt. Legfőbb ítélőszék 61,718 írt. Pesti fcir. ítélőtábla 195, 640 frt. Ezen összegek a XVIII. fejezet 2-ik czimének 1 , 2 és 3. rovatai alatt megszavazott összegekkel együtt vétetnek számadásba. 2. §. Az 1-ső §-ban foglalt összegek egy egész évre lévén felszámitva, azokat az igazságügyminiszter csak j aránylag azon időponttól kezdve veheti igénybe, a mely- I ben a felebbviteli bíróságoknál alkalmazott ítélő bírák ! létszámát meghatározó 1870-ik évi XVI. t. czikket tettleg életbelépteti. 3. §. Az 1870. XI. t. cz. 3., 4. és 6-ik§-ainak rendelkezései ezen póthitelre is kiterjesztetnek. 4. §. E törvény végrehajtásával a pénzügyminiszter bizatik meg. Kinevezések Horvátországban: A Horvát-szlavon-dalmátországi miniszt. előterjesztésére ugyanazon országok bánja javaslatára a Horvát- és Szlavonországbani megyetörvényszékeknél, ideiglenesen elsőrendű ülnökökké: Filipovics Simon ügyvéd Zágrábmegye tszékéhez, Kugler István ügyvéd Verőczemegye, G-maz Istvánülnök Pozsegamegye, Balogh Károly főszolgabíró Zágráb-megye, Z1 a t a r o v i c György, K e r c i v o j Gyula, Pavlekovics Ottó szintén Zágrábmegye törvényszékéhez; továbbá ideiglenesen másodrendű ülnökökké: dr. K o i c s Konstantin Szerémvármegye főjegyzője Zágrábmegye, M a t k o v i c Károly tanácstitkár Szeré a, vármegye; tanácstitkár C e 1 e b r i n i Frigyes Körösmegye; H e r g esic Lajos tanácstitkár Fiumemegye; Kralj István tanácsjegyző Verőczemegye; Predovic Miklós szolgabíró Körösmegye, s végre C e b o c i György járásbirósági fogalmazó Szerémmegye törvényszékéhez. — Zágrábmegye törvényszékénél az államügyészi teendők az ottani elsőrendű ülnökre dr. Strizicsi Spun Napóleonra, Fiumemegye törvényszékénél pedig az ottani másodrendű ülnökre dr. Celigoj Bódogra átruháztatnak. Kinevezések a m. legf. itélőszékhez: segédhív. igazgatónak: Légrády Sándor váltófeltszéki iktató; segédigazgatóvá : P u r t h Gusztáv ; irodatiszttékké : Kristóffy István ; Löw György, Fausser Mihály; írnokok: Csernek Károly, Bajnos József, Orbonás Károly. A pesti kir. táblához segédhivatali igazgatóvá: Biró Ferencz váltófeltörvényszéki kiadó; Írnokokká: Szalmay Antal, Hatos Kálmán, Szívás István, Kapy István, Kovács Kálmán, Petrás János, Bálint Lajos, Lajos János, Schifter Ferencz, Pawlovszky Antal, Szakállas Péter, Porempovics Mihály, Perzsián Iván, Kassay Lajos, Huszóczy Mátyás, Székely Nándor, Fleischhacker László és Bolgó Mihály. A n.-szebeni jogakademiához h. rendkívüli tanárrá Neugeboren Emil ügyvéd neveztetett ki. Csödmegszünteíés: Bölcs key Adolf pesti ker. czég e. Pestvárosánál kiegyezéssel; — Kohn Ede székesfehérvári kereskedő e. Székesfehérvár városánál kielégítéssel; — Nauschvang er György s neje e. Tolnamegye tszékénél kielégítéssel; — Kohen testvérek bejegyzett keresk. czég e. Pestváros tszékénél kiegyezéssel; — König Lipót pesti keresk. e. Pest városánál kiegyezéssel; — Pollák Manó szarvasi keresk. e.Bekésmegyénél kiegyezéssel; — Steinberger M. pesti keresk. e. Pest városánál kiegyezéssel; — Sámuel Benő e. Szatmárnémeti városi tszéknél kiegyezéssel, részben kielégítéssel. Felelős szerkesatö kiadó-tulajdoni t SZOKOLAY ISTVÁN. Megjelen e lap hetenkirit kétszer — kedden és pénteken. — Előfizetési ár: helyben és vidékre egész évre 8 frt, fél évre 4 ft negyedévre 2 ft. ausztriai értékben. — Szerkesztői szállás: belváros, kalap-utcza 11 -ik sz. a. 2-ik em. balra Pesten, 1870. Nyomatott Kocsi Sándor saját nyomdájában hal-piacz és al-dunasor sarkán 9. sz. a.