Törvényszéki csarnok, 1870 (12. évfolyam, 1-101. szám)

1870 / 7. szám - Észrevételek a felsőbb itélőszékek félévi működésének eredményére [2. r.]

26 mivel mindenik bírótól hetenkint legkevesebb 10 ügydarab elkészítését méltán megvárhatni, ha 3 szabad napja van, — a mi 6 bírónál 60 darabot tesz; arra kell törekedni, sót a tanácselnököket kötelezni, hogy mindenik tanácsülés alatt 20 ügyet elintézzen, mi bárom tanácsnál minden hétre három ülési napot véve, 180 darabot és igy éven át az évet 46 héttel számítva, 8280 darabot tesz ki; — holott pedig, miután polgári ügy június óta csak 4677 érkezett be, egy évi ily beadványok száma 8000-nél többre nem megy. Ez szerint az évi perek számaránya s a meglevő munkaerők összevetéséből az utóbbiákuak a kiucstár terheltetéséveli szaporítása nem kövétkezhetik, de igen is következik az, hogy ezen legfőbb Ítélőszék a jelenlegi létszámával is ura lehet a helyzetnek, csak lelkiismeretes pontossággal feleljenek meg összes tagjai azon kötelmeknek, melyek végett ők az igazságszolgáltatás legmagasabb polczára emeltettek. A munkaerő akképeni felosztását illetőleg, hogy minden tanács 20 dbot elvégezzen, nem veszem betűszerinti értelemben, mert hiszen önkéntértetik, hogy miután vannak oly ügyek, melyekből egy ülés alatt 20-at elvégezni nem lehet, sőt magának egy ügynek előadása több ülésen át eltarthat, ezen hátramaradás az által pótoltathatik, hogy könnyebb ügyekből, minők például a telekkönyvi és váltóügyek, egy ülésben 20 darabnál több is elintéztethetik, s hogy fentebb a polgári ügyek re 22 előadót és csak 18 biró évi munkásságát hozván számításba, itten 4 biró, a többinek czélszerű beosztása mellett elegendő arra, hogy az elnök, a midőn terjedelmesebb ügyek előadandók, rendkívüli üléseket is tarthasson oly napokon, melyeken különben ülések nem tartatnak, hogy a nagyobb terjedelmű ügyek előadása által az apróbb ügyeké hátramaradást ne szenvedjen. Ezek szerint én a legfőbb itélőszékeknél legfeljebb egy rendes, és egy helyettes tanácselnöknek kinevezését látom indokoltnak, ez utóbbit is csak azért, meri nálunk az igazs. minisztérium azon, a műveltebb európai államokban példátlan szokást hozta be, miszerint az igazságszolgáltatáshoz kinevezések történnek, és a kinevezettek másutt foglalkoznak, természetesen a bírói hatalmat illetőleg az igazságszolgáltatás rovására. Seniniitöszéki határozatok. A városkapitányi hivatalok nem illetékesek a polgárjogi mezei rendőrségi ügyekben. A polgári eljárás tárgyát képező mezei rendőrségi ügyek, minők a kértérilésiek, sommás eljárás alá s egyes bíróságok elébe tartoznak [perr. 93. §. h) p.J llyenekül pedig nem szolgálnak a városkapitányok, a mennyiben a városi bírónak {perr. i. §. a) pj helyettesei gyanánt nem tekinthetők. Kamnitz Fischer Aloizia mezei rendőri kártérilésre irányzott ügyben Kilins Grusztávnó ellen sz. k. Pestváros kőbányai kapitányi hivatalához^panaszt nyújt, ván be s az ezen hatóság által 1869. okt. 5-én 1681. sz. a. kelt ítélettel elintéztetvén, ez ellen panaszlott s elmarasztalt Kilins G-usztávnő Pestváros törvényszékéhez semmiségi panaszt adott be, mi a tszék által illetékes fórumához a semmitú'székhez felterjesztetett. A Semmitőszék által határoztatott: „Pest kőbányai kapitányi hivatalnak 1869. okt. 5. 1681. sz. a. ítélete, úgyszintén ez ügyben követett egész | eljárása minden következményeivel együtt a perr. 297. §. | l. p. és a 304. §. alapján hivatalból megsemmisíttetik; „mert: polgári eljárás tárgyát képező mezei rendőrségi ügyek — a perr. 93. §. h) pontja értelmében sommás eljárás utján, a perrend 1. §-ban kijelölt egyes birák által levén elintézendők, — Pest kőbányai kapitányi hivatala — kártérítésre intézett — illetőségi köréhez nem tartozó ezen mezei rendőri ügyben — az eljárást a törvénykezési rendtartás szabályai ellenére indította meg. (1869. dec. 30. — 3035. sz. a.) Ha a perorvoslat benyújtásának halárideje már azujperrend hatálya alá, tehát jun. i. utánra esik, a per orvoslat használhatásnak kérdése az uj perrend szabályai szerint megítélendő. (Í869. mart. 30. rend. V. cz.J Ily esetben a jun. i. előtt kelt bírói határozatok ellen is csak a felebbvitel és semmiségi panasz van megengedve, a felfolyamodások pedig egészen kizárva. A mégis június /. után helytelenül beadott fel folyamodás hivatalból visszautasítandó. Nemet-Tekes erdélyi község Gania György s társa ellen kárpótlási pert indított, melyben az e. bíróság által keresetével elutasittatott, mi azonban a volt erdélyi főtszék által 1867. okt. 7. megváltoztattatott. Ez ellen alperesek 1868. sept. 28. előbbi állapotba visszihelyezési kérelmet adtak be, melylyel 1869. jan. 18. elutasittattak. Ezen elutasító végzés alpereseknek 1869. június 6-áu kézbesittetett s ellene június 14-én f e 1 fo 1 y a m o d ás t nyújtottak be. Ez mint az uj perrend által kizárt perorvoslat, visszautasittatott. (1869. jun. 19.) Ezen utóbbi.elutasító végzés ellen ismét semmis, panaszt nyújtottak be; mert az egyes bíróság ez ügyben nem illetékes, minthogy a perrend szerint csak a bérleti viszonyból eredt kártérítési keresetekre nézve illetékes, a jelen ügy pedig legeltetés általi kár megtérítésére vonatkozik. És a bíróság saját hibája által adott okot a felfolyamodásra, mert a visszahelyezési kérvényt nem lett volna szabad visszautasítani, hanem csak visszaadni kijavítás végett. A Semmitőszék által határoztatott: „A. semmiségi panasz elvettetik, mert azon felfolyamodás benyújtásának határideje, melynek visszautasítása miatt a semmiségi panasz emeltetett, már az 1868: 54. t. cz. hatálybalépte után telvén le, az ezen törvény életbeléptetésére vonatkozó 1869. márcz. 30-i igazs. minist, r. V. czikke szerint pedig oly birói határozatok ellen, melyekre nézve a jogorvoslat benyújtásának határideje már az uj polg. perr. hatálya alatt foly le, a jogorvoslatok alkalmazása csak ezen törvény szerint történhetik ; miután e törvény csak a felebbezés és a semmiségi panasz jogorvoslatát ismeri, a helytelenül használt felfolyamodási jogorvoslat hivatalból visszautasítandó volt s az e. bíróság ezen visszautasítás által semmiségi esetet képező tényt nem követett el. (1869. dec. 28. — 3133. sz. a.) A széksértési s nyelvváltsági esetek s igy bírságolások is egymástól megkülönbözletendök. Megsemmisítendő azon birói határozat, mely az ügyvédei felfolyamodásban használt, bár helytelen kitételeiért, nyelvváltság helyett széksértési birságban marasztalta el. {297. §. 1. p. alapján.) Kovács József s Reiser Jakab közt Torontálmegye